A Rotary Club Baja az országban egyedül álló kezdeményezésével, immár második éve koordinálja a helyi diákok penzumának teljesítését. A civil szervezet vak, gyengénlátó és mozgáskorlátozott rászorulók életének segítésén keresztül 5 középiskola diákjainak biztosít lehetőséget az érettségihez szükséges előírások teljesítéséhez. A projekt nagy sikert aratott mind helyben, mind a magyarországi Rotary klubok körében. Felkeltette a magyarországi Rotary érdeklődését, és ez alapján jelölték a bajai klubot a Rotary International 2014–2015. évi Kiemelkedő Teljesítmény Díjára, a Significant Achievement Award-ra. A szervezők önzetlenül vállalják ismereteik megosztását más települések hasonló megoldásban gondolkodó közösségei számára is.

I. A jogszabályi előírások

Az érettségizőket érintő fontos jogszabályi változás lép életbe 2016-ban. Az érettségi vizsga megkezdésének nem lesz most már elegendő feltétele a középiskolai tantervi/tantárgyi követelmények teljesítése. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint:

„6. § (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve

a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és

b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.”

A közösségi szolgálat részletes szabályozása a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben található.

„133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.
(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelmi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,

h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területen folytatható tevékenység.

(2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat.

(2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9–12. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,
e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.”

A középiskoláknak az elmúlt években volt lehetőségük a tanulóik számára biztosítani az 50 óra közösségi szolgálat elkezdését, megvalósítását. A feladat merőben új jellege miatt azonban a megvalósítás technikai részleteiben sokáig nagy volt a bizonytalanság a középiskolák és a köznevelést irányító minisztérium dolgozói köreiben egyaránt.

Fontos például tudni, hogy az érettségihez szükséges 50 óra közösségi szolgálatra nem vonatkozik a 2005. évi LXXXVIII. tv.-nek a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatos szabályozása. E törvény 1. § (2) bekezdés d) pontja szerint ugyanis a törvény hatálya nem terjed ki a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálatra.

Ezt azért érdemes tudni, mert megjelent az ilyen új helyzetekben gyakori túlbiztosítás is, az érintett szereplők körében nem egyformán értelmezett előírások miatt az intézmények (biztos, ami biztos alapon) eleinte gyakran a jogszabályok által nem indokolt mértékben nehezítették meg maguknak e feladat jogszerű megvalósítását.

Az EMMI megbízásából az Oktatás-kutató és Fejlesztő Intézet 2012. 10. 01. óta egy Közösségi Szolgálat Portál működtetésével segíti az intézmények, a pedagógusok, a tanulók és a szülők tájékozódását: http://kozossegi.ofi.hu/; „Az iskolai közösségi szolgálat honlap azzal a céllal jött létre, hogy segítse az érdeklődőket a tájékozódásban. Egyszerre szolgálja az iskolai közösségi szolgálat megszervezését és az érdeklődő közönség kíváncsiságának kielégítését. A pedagógusok és diákok haszonnal tallózhatnak rajta, mert találhatók olyan jó gyakorlatok, amelyek felkelthetik az érintettek érdeklődését a téma iránt. Megtalálhatják a különböző tevékenységek leírását és képes beszámolókon keresztül képet kaphatnak arról, hogy mi mindent kell megszervezni az egyes tevékenységek esetében, motivációt nyerhetnek látva, hogy miként valósultak meg más iskolákban közösség szolgálati projektek.”

Erről a portálról 2013 óta elérhető egy Módszertani ajánlás az iskolai közösségi szolgálatról. Ez a praktikus útmutató segíti a közösségi szolgálatot most megszervező iskolákat, illetve gyakorlati tanácsokkal támogatja a már működő programokkal rendelkező intézményeket.

II. A közösségi szolgálat megvalósításának egy lehetséges módja (a Rotary Club Baja által koordinált Tapintható-Láthatatlan projekt)

A Rotary Club Baja egyik 2013. évi ülésén az akkori soros elnök, Csuvár Zoltán indítványozására, németországi (és azóta néhány magyar) példát követve döntött arról, hogy a rotarysták összefogásával Baján is elkészíttetik a város nevezetes épületeit, tereit kicsinyítve bemutató bronz domborművet, amelyet a vakok és gyengénlátók tájékozódását is megkönnyítendően a számukra is érzékelhető Braille-írással is feliratoznak majd. (Ezt a későbbi évek klubelnökei, Dr. Bernschütz Sándor és Dr. Beke Zsolt is maximálisan támogatták induláskor, és a későbbi években is.)

A klubtagok aktivitásának köszönhetően, a helyi civil lakosság és vállalkozások, valamint a Rotary országos pályázata anyagi támogatásával 2014. október 15-én (stílszerűen a Fehér Bot Világnapján) átadásra is került a Tapintható-Láthatatlan projekt keretében a bronz dombormű. Ilyen jellegű alkotást eddig már 10-nél többet készítettek Magyarországon a helyi rotarysták: http://www.tapinthatolathatatlan.hu/megvalosult_dombormuvek

A bajai Tapintható-Láthatatlan projekt azonban sokkal több ennél. Az egyik klubtag – a bajai III. Béla Gimnázium egykori tanára, igazgatója –, Sipos János kidolgozott egy projektet, amelynek két „lába” van:

1. Egyrészt a projektben résztvevő 5 bajai középiskola valamelyikébe járó, iskolánként legalább 2–2 diák 1–1 (összesen tehát legalább 10) vak, illetve gyengénlátó vagy mozgássérült emberrel felveszi a kapcsolatot, aki számára egyrészt 1–1 alkalommal bemutatja a domborművön a város főterének nevezetességeit;
2. Másrészt a tanév folyamán legalább 5 alkalommal, alkalmanként 1–3 órában segíti a felnőtt hétköznapi életét, amely támogatás konkrét tartalmát a civil szervezetek közreműködésével az érintett személy igényeihez igazodva határozzák meg. A projekt legalább 5 tanéven át – tanévenként ugyanazon vagy másik diákokkal – minden tanévben hasonló módon folytatódik.
   

Kezdettől fogva világos volt, hogy egy ilyen projekt szakszerű, sikeres megvalósítása számos intézmény, szervezet együttműködését igényli. Az érintettekkel való egyeztetés után tisztázódott az együttműködő szervezetek, intézmények köre:

3 civil szervezet

• Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete,
• Mozgáskorlátozottak Dél Bács-Kiskun Megyei Egyesülete,
• Bácskaiak Egymásért Közhasznú Egyesület (ezen belül a bajai Vakbarát Klub);

5 bajai középiskola

• Bereczki Máté Szakképző Iskola és Sportiskola,
• Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja,
• Szent László ÁMK,
• Türr István Gazdasági Szakközép-iskola,
• III. Béla Gimnázium;
  továbbá
• Baja Város Önkormányzata,
• Baja Marketing Kft.,
• Bajai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet.
  

A Tapintható-Láthatatlan projekt keretében az érintett középiskolák és civil szervezetek vezetőivel való szakmai egyeztetés után 2013 decemberében megkezdődött a diákok felkészítése. Öt bajai középiskolából a 9. és 10. osztályosok közül mintegy 300 tanuló ismerte meg a projektet és vett részt egy érzékenyítő programon, amelyet a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete elnöke és munkatársai, valamint a Vakok Állami Intézete munkatársa tartottak. Utána összesen 43 tanuló jelezte, hogy részt kíván venni a Tapintható-Láthatatlan projektben.

Mik lehetnek ezek a vak, gyengénlátó illetve mozgássérült emberek életét megkönnyítő közös tevékenységek?

Ezek az érintett diák és felnőtt közötti megegyezés kérdései. A felmerült felnőtt igények például ezek voltak: bevásárlás, beszélgetés, takarításban való segítségnyújtás, kutyasétáltatás, felolvasás, közös séta, hivatalos papírok lefűzése, rendszerezése, kerti munka (pl. gereblyézés, söprögetés), ruhásszekrény rendbetétele, kíséret kirándulásra, kártyajáték, sakkozás, számítógép-kezelés tanítása, angolul tanítás. Mindegyik teljesítéséhez akadt diáksegítő. A 2014. március 21-i projektindító napon találkoztak egymással a felkészített diákok és azok a felnőttek (végül 14), akiket a civil szervezetek (elsősorban a helyi Vakbarát Klub) és a helyi lakosság ajánlásai után sikerült megnyerni arra, hogy a Tapintható-Láthatatlan projekt keretében fogadjanak el ingyenes diáksegítséget. Ezen találkozás fő feladata a feladatok és a hatáskörök tisztázása, véglegesítése, a kölcsönös bemutatkozás (diákok, felnőttek, iskolai kapcsolattartók, RC Baja projektkoordinátora, a bevont civil szervezetek vezetői), a diáksegítés formájának, helyének, gyakoriságnak véglegesítése (ehhez a megjelentek szempontokat, tisztázandó kérdéseket kaptak), a közösségi szolgálat igazolási módja.

A projektindító nap után elkezdődött a tényleges közösségi szolgálat. A diákok hamar megtapasztalták azt, hogy számukra is milyen sok értéket ad ez a fajta közösségi szolgálat, milyen sok mindent tanulhatnak ők a vak, gyengénlátó, mozgássérült emberektől. Pár hónap után az alábbi diákvélemények fogalmazódtak meg (zárójelben van feltüntetve, hogy az adott véleményt megfogalmazó diák addig hány órát dolgozott ebben a projektben).

Ezeket 15–16 éves mai fiatalok írták:

„Én azt tanultam meg a Tapintható-Láthatat-lan projektben, hogy … „

1. 
   sokkal jobb egy olyan emberrel beszélgetni, akinek nem a külsőségek számítanak, hanem csak és kizárólag a belső. Hihetetlenül jó érzés segíteni másokon, felvidítani őket, kicsit átérezni a vak emberek helyzetét, és megtanulni örülni annak, amink van, nem pedig felesleges dolgokért vágyakozni, meg kell becsülni, amink van. (5,5 óra)
2. Az 50 órával még a tél elején végeztem, de azóta is, amikor tudok, eljárok Ildikóhoz és Feri bácsihoz, mert nagyon megszerettem őket. Nagyon sokat tanultam tőlük. Az, hogy ismerhetem őket, hihetetlen erőt ad, hogy sosem adjam fel. Ha hosszabb ideig, két-három hétig nem tudom meglátogatni őket, minden nap elmondom, mennyire hiányoznak. Ők és az élethez való hozzáállásuk. Nagyon hálás vagyok, hogy megismerhettem őket. (50-nél több óra)
3. mennyire jó társaságnak bizonyulnak a látássérült emberek, „ők látják meg” igazán a dolgok lényegét, nem foglalkoznak úgymond a külsőségekkel. (5 óra)
4. én segítettem egy olyan emberen, akinek szüksége volt rá, de ez által én is sokat tanultam tőle! (35 óra)
5. nagyon kedvesek és értelmesek, bár nem látnak. Tapasztalataim szerint sok szeretet és odafigyelés kell nekik, és nem szabad sajnálni őket, mert az fáj nekik, úgy kell foglalkozni velük, mintha makkegészségesek lennének. (6 óra)
6. a nem látó emberek tiszteletre méltóak, és az adott körülményekből próbálják a legjobbat kihozni, így szinte teljes életet tudnak élni. (10 óra)
7. jól esik másokon segíteni, örömet okoz, és hozzám képest idősebb emberekkel való társalgás is jó hangulattal tölt el, ráadásul egy-két dologban/dologgal bölcsebb lettem. (6 óra)
8. nem csak otthon, a számítógép előtt ülve vagyok képes jól érezni magam. (34,5 óra)
   

A projektbe bevont felnőttek rendkívül hálásak azért, hogy a hétköznapi életüket megkönnyítő rendszeres diáksegítséget kaptak, kapnak. Több esetben olyan szoros érzelmi kapocs alakult ki a diákok és a felnőttek között, hogy a diákok a kötelező 50 óra közösségi szolgálat teljesítése után továbbra is segítenek az adott felnőttnek!

A 2014/2015. tanévben a projekt hasonló diáklétszámmal és hasonló számú felnőttel folytatódott.

A tervek szerint az új, a 2015/2016. tanévben is ez lesz a menetrend:

1. A tanév első hónapjaiban a Rotary Club Baja projektkoordinátora végig járja az érintett 5 bajai középiskola új 9. osztályos tanulóit, akiket osztályfőnöki órán tájékoztat a közösségi szolgálat ezen formájáról.
2. Az érdeklődő diákok részt vesznek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete által szervezett érzékenyítő foglalkozáson, és utána döntenek arról, hogy akarnak-e legalább 10 órát ebben a projektben dolgozni.
3. A projektbe bevont vak, gyengénlátó, mozgássérült felnőttektől a Rotary Club Baja projektkoordinátora begyűjti az általuk kért támogatási formákat.
4. Egy közös projektindító napon találkoznak egymással a diákok és a felnőttek, megtörténik az első találkozás, a feladat pontos tisztázása.
5. A tanév végén az érintettek közösen értékelik a tapasztalatokat, megbeszélik a felmerülő problémákat, a folytatás lehetőségét, módját.

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy (bár a célcsoportba tartozók több százan vannak a bajai kistérségben) hogyan lehet növelni a projektbe bekapcsolódó vak, gyengénlátó vagy mozgássérült felnőttek számát. Ebben tudnak a Baja környéki önkormányzatok is segíteni, az információ továbbításával, hiszen a bajai középiskolákban tanuló diákok fele a környező településekről jár be, és a saját falujában is tudna segíteni vak, gyengénlátó vagy mozgássérült felnőttnek. (Egyelőre Baján kívül még csak 3 településen segítenek a diákok. Pedig mindegyik környező faluban él a célcsoportba tartozó felnőtt.)

Ha másik városban is felmerül a bajai Tapintható-Láthatatlan projektben zajló közösségi szolgálat megvalósítása, a bajaiak – a most már több éves tapasztalataik átadásával – szívesen segítik azt.

Hogy miért érdemes a Rotary Club Baja Tapintható-Láthatatlan projektjében végezni a közösségi szolgálatot?

A 2014/2015. tanév végi projektértékelőn megjelent diákok ezt üzenik erre a 2015/2016. tanév új 9. osztályosainak:
Töltsd az idődet azzal, akinek igazán szüksége van rád!
Segíts, és sokat tanulhatsz tőle!

A vak, gyengénlátó, mozgássérült felnőttek pedig ezt mondják:
Ha több kell az átlagosnál, ismerd meg a vakok világát, és „láss” az ő szemükkel!
Tapasztald meg, hogy így is lehet élni!

Fogadj el minket, és segíts nekünk!
Kezdj valami újat az életeddel!

A fentiekből is látható, hogy a közösségi szolgálatra nagy szükség van. A kötelező is lehet hasznos, mindenki számára.

A „másság” a társadalom szükséges velejárója. A másságot először meg kell ismerni. Ugyanakkor a legtöbb fogyatékkal élő ember helyzetét nehezíti a közösségi terekben – saját erőből történő – megjelenés lehetőségének nehézsége, gyakran esélytelensége, ezért sokan közülük a világtól elzárva, a társadalomtól elszigetelten élnek, nehezen tájékozódnak. A középiskolás fiatalok többsége nagyon keveset tud a vak, gyengénlátó, mozgáskorlátozott emberek életéről és ritkán alakít ki kapcsolatot velük. A vak, gyengénlátó, mozgáskorlátozott embert nem ismerő emberek legtöbbször zavarba kerülnek a velük való találkozáskor és kapcsolattartáskor, ezért nem segítik, sőt többnyire kerülik őket. Gyakran fordulnak elő konfliktusuk egymással a társadalomban, mivel az ember többsége nem tudja, hogy a sérültek mire képesek és mire nem, mikor segítsék őket és mikor hagyják őket, hogy maguk oldják meg az adott helyzetet.

A fogyatékkal élőknek, betegeknek, rászorultaknak való segítés nemcsak annak életében hoz pozitív fordulatot, akin segítettek, hanem egész életre szólóan változtatja meg azt is, aki segített.

A projektben érintett középiskolai tanulók befogadóbbá, szociálisan érzékenyebbé válnak, ezáltal személyiségük pozitív irányba fejlődik, amit az iskolán belüli egyéb nevelési feladatok megvalósítása során a tanuló középiskolája is jól tud kamatoztatni. A civil szervezeteknek az egymással és a középiskolákkal való együttműködése kölcsönös előnyökkel jár. Általa jelentősen erősödik a civil szervezetek társadalomba való beágyazódása, a civil szférának a társadalom életére gyakorolt hatása.

A Rotary Club Baja Tapintható-Láthatatlan projektjében zajló közösségi szolgálat hosszú távú eredménye az, hogy azok a fiatalok, akik középiskolás éveik alatt segítik a vak, gyengénlátó, mozgáskorlátozott emberek hétköznapi életét, elkötelezettek lesznek ezen embertársaik problémáinak megoldása iránt. Így később felnőtt korukban, a személyes, a helyi hatású, a regionális vagy akár az országos döntések meghozatalakor könnyebben születnek majd olyan döntések, amelyek segítik a vak, gyengénlátó, mozgáskorlátozott emberek életét, társadalomba való beilleszkedését.