Az üzletek éjszakai zárva tartásának önkormányzati szabályozási lehetőségeiről

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Az üzletek éjszakai zárva tartásának önkormányzati szabályozási lehetőségeiről

XVII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Mohos Gábor dr., Tilk Péter dr.



 

A jelen anyagban tárgyalt, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével összefüggő helyi szabályozási lehetőséget a Kertv. 6. § (4) bekezdése tartalmazza, melynek 2013. augusztus 1-jétől hatályos szövege ekként rendelkezett: „A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja

a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét…”.

Az előírást megváltoztatta a 2015. március 15-én hatályba lépett, „A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról” szóló 2014. évi CII. törvény [a továbbiakban a végrehajtási kormányrendelet, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet rövidítését alkalmazva, Kszvmtv.], amelynek 10. § (3) bekezdése a Kertv. e rendelkezését a következőkre változtatta:

„(4) A települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése) – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja

a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásának a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt feltételei további korlátozását…”. Megjegyezzük, időközben a rendelkezés tovább módosult – a 6 órás idősáv-határ 4.30-ra változott; ez azonban írásunk érdemi mondanivalóját nem érinti.

Az a) pontban jelzett kormányrendelet megalkotására a Kszvmtv. 8. §-a ad felhatalmazást, mely szerint „8. § Felhatalmazást kap a kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira – különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire – tekintettel az üzletek 3. §-tól eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa”. Ez a kormányrendelet írásunk lezárásakor még nem került kihirdetésre, az önkormányzat szabályozási lehetőségei vonatkozásában így jelenleg csak a Kszvmtv.-re kell figyelemmel lennie. Amint ugyanis Kasza Mónika is rámutatott idézett írásában, az 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet ugyan már megszületett, azonban pusztán eljárási feltételeket határoz meg, 7. §-a pedig egyenesen rögzíti, hogy „Ez a rendelet akkor alkalmazható, ha a Kormány – a Kszvmtv. 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az üzletek Kszvmtv. 3. §-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg”. Erre pedig eddig – sem ebben a rendeletben, sem másikban – nem került még sor.

Témakörünkre visszatérve a fő kérdés, hogy vajon a helyi önkormányzat szabályozási lehetőségei hol érnek véget, milyen korlátok között mozoghat a testület, mire terjed és mire nem terjed ki a szabályozási jogköre. Különösen érdekes a kérdés abból a szempontból, hogy a képviselő-testület szabályozhatja-e (korlátozhatja-e) rendeletben például a vendéglátási tevékenységet végzők vonatkozásában is a nyitva tartás feltételeit – figyelemmel arra, hogy a lakossági igények felmerülése főként e tevékenység tekintetében generálhat szigorítási elképzeléseket. (Nem érintjük azt az egyébként rendkívül érdekes és összetett kérdést, hogy milyen alapjogok kollíziója merülhet fel e vonatkozásban, és ezek között miként és milyen módszerekkel lehet megtalálni – az egyébként vélhetően egyik felet sem teljesen megnyugtató – szabályozási megoldást.) Írásunkban a Kszvmtv. által a saját hatálya alól kivett tevékenységek vonatkozásában felmerülő helyi szabályozási igény lehetőségét vizsgáljuk, mivel több településen is megjelent az az igény, hogy a Kertv. e rendelkezésére figyelemmel rendeleti szinten korlátozzák a vendéglátók éjszakai nyitva tartását is. Lássuk tehát a szabályozási mozgástér meglétét – vagy hiányát.

A Kszvmtv. 1. § (1) bekezdése szerint „E törvény hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki

13. a vendéglátásra”…

A Kszvmtv. 2. § 7. pontja szerint „7. kiskereskedelmi tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom, ide nem értve a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet”…

A Kertv. 6. § (4) bekezdése alapján a helyi rendelet a nyitva tartásnak a Kszvmtv.-ben (és a kormányrendeletben) foglalt feltételeit korlátozhatja még tovább. Lényeges, hogy csak a feltételek szabályozására vonatkozik a rendeletalkotási felhatalmazás, azok vonatkozásában is csak a szűkítésre, azaz a „további korlátozását” szóhasználatból egyértelmű, hogy enyhítést nem adhat a korlátozó törvényi vagy kormányrendeleti szabályok alól.

A kérdés etekintetben az, hogy a Kszvmtv. által a saját hatálya alól kivett „vendéglátás” (illetve a kivétel ténye) minek minősül. Álláspontunk szerint a „vendéglátás” kivétele a törvény hatálya alól fogalmilag nem tekinthető a Kszvmtv.-ben foglalt nyitva tartási feltételnek, így arra a Kertv. felhatalmazása nem vonatkoztatható.

A Kszvmtv. nyitva tartásra vonatkozó feltételei alatt (amelyeket helyi rendelet a Kertv. alapján tovább korlátozhat) véleményünk szerint csak a Kszvmtv. 3–6. §-aiban szabályozott előírások érthetők, azaz csak ezek tekintetében alkalmazhat a helyi rendelet további korlátozást. A Kszvmtv. 1. § (2) bekezdésében a törvény hatálya alól kivett tevékenységek vonatkozásában viszont az önkormányzat rendeletben nem szabályozhat, így nem korlátozhatja a Kertv.-ben foglalt szigorítási lehetőségre hivatkozással még tovább – többek között – a gyógyszertárak, a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzletek nyitva tartását, a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységet, a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységet, az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartását, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységet, és nem utolsósorban a vendéglátással kapcsolatos nyitva tartási lehetőséget sem.

A fentiek – köztük a vendéglátás – kivétele a törvény hatálya alól szakmai álláspontunk szerint ugyanis nem minősülnek nyitva tartási feltételnek, emiatt ezekre nem vonatkozik a Kertv. felhatalmazása, így a helyi rendelet ezek tekintetében nem rendelkezik felhatalmazással a vendéglátás tekintetében a Kszvmtv. szabályainak alkalmazására és így azok szigorítására sem. Ellenkező esetben a helyi rendelet a Kszvmtv. előírása ellenére tartalmilag „visszavinné” annak hatálya alá a kivett tevékenységeket – így a vendéglátást is –, ami törvénysértő szabályozást eredményezne.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu