1. Az új közbeszerzési törvény megalkotásának szükségessége

Az első felmerülő kérdés az, hogy miért van szükség új törvényre, amikor a 2011-ben született előző törvény még csak néhány éves, az ezzel kapcsolatos joggyakorlat pedig mostanság alakul ki. Az új törvény megalkotásának egyik oka az, hogy az Európai Unió új közbeszerzési irányelveket alkotott, amelyek számos komoly változtatást hoznak az európai gyakorlatban, s ezekhez a tagországok jogszabályainak alkalmazkodniuk kell. A másik ok pedig nyilvánvalóan az lehet, hogy az elkövetkező évek nagy beszerzési hullámainak megfelelő kezelése önmagában is számos beavatkozást igényel a rendszerbe, a hatékonyabb, kiszámíthatóbb, egyszerűbb és gyorsabb közbeszerzések érdekében. A közösségi jog változása és az ehhez kapcsolódó új törvényünk megalkotása értelemszerűen számottevő változtatást igényel a törvényi szintű szabályozáshoz kapcsolódó mintegy húsz végrehajtási jogszabállyal rendezett gazdasági viszonyok körében is.

2. A szabályozás tárgya, jellege, paradigma váltások, jelentős változtatások a törvényben

Az új törvény címe nem változott, a közbeszerzésekről szól, ugyanakkor nem csupán a közbeszerzési eljárásokról, valamint a kapcsolódó jogorvoslatok szabályairól szól, hanem a jogalkotó e törvénybe beépítette a koncessziós beszerzési eljárások szabályait is.

Az új törvény és végrehajtási rendeletei alapvetően a továbbiakban is a kógencia alapján állnak, ebben különösebb változtatást nem hoz a szabályozás, bár helyenként nagyobb mozgásteret enged az ajánlatkérők számára.

Az új szabályozás több paradigma- váltás jellegű változtatást tartalmaz, így pl. az eddigi legalacsonyabb árat preferáló rendszer átfordul a minőséget előtérbe helyező irányba, sőt néhány szolgáltatás tekintetében egyenesen kizárja a legalacsonyabb ár alapján történő nyertes kiválasztását (mérnöki és építészeti szolgáltatások, építési beruházások). A legalacsonyabb ár alapú kiválasztás csak akkor alkalmazható a továbbiakban, ha a minőségi versenynek az adott beszerzés jellegére tekintettel egyáltalán nem lehet szerepe.

Az egyszerűsítés irányába hat az Európai Uniónak az a felismerése – amelyeket az új irányelvekbe is átültetett –, hogy az ajánlattevők tagállamonként gyakran különböző igazolásainak előzetes beszerzése jelentősen nehezíti és lassítja a közbeszerzési folyamatokat. Az Unió ezért bevezeti a valamennyi tagállamban alkalmazandó egységes európai közbeszerzési dokumentumot. Ez, a kitöltetlenül tizenhat oldalnyi blanketta az ajánlattevő részéről belépőnek számít minden uniós értékhatár feletti közbeszerzésbe, a konkrét igazolások elsősorban a legjobb ajánlatot tevőktől kérhetők be, a közbeszerzési verseny végén.

Az igazolások benyújtása és vizsgálata tehát a verseny végére csúszik, s kötelezően csak a legjobb ajánlattevőtől kell ezeket bekérni, s így az ajánlatkérő jelentős munkateher alól mentesülhet.

A jogalkotó érzékelte, hogy az eddigi, a legmagasabb piaci áron alapuló becsült érték megállapítás gyakran az ajánlatok túlárazásához vezet, ezért a jövőben az említett szabály megszűnik, helyébe az adott piacon általában kért vagy kínált ellenszolgáltatás lép. Ezenkívül pedig az ajánlatkérő akár meg is határozhatja azt az összeget, amelynél a magasabb ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. A becsült érték meghatározásának egyes módszereiről a Közbeszerzési Hatóság útmutatást ad ki.

A kis- és középvállalkozásokat segíti az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy a referenciaigazoláshoz a becsült érték 75%-ának megfelelő referencia is elegendő, a megkövetelt árbevétel pedig legfeljebb a becsült érték lehet.

Feltétlenül említést érdemel a konkurens ajánlatba való betekintés lehetőségének bővítése, a közbeszerzési határidők további – már-már olykor túlzottnak tekinthető – csökkentése, az előzetes piaci konzultáció lehetőségének megteremtése, legalizálása, a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési jogkörének megteremtése, a nemzeti rezsim szabályainak egyszerűsítése és az új szabályozásként megjelenő „öntisztítás”, innovációs partnerség és a dinamikus beszerzési rendszer megformázása. Ezekről és a végrehajtási szabályok lényeges elemeiről cikksorozatunk további számaiban kaphat képet az olvasó.