A jövő évben a helyi önkormányzatok mintegy 3100 milliárd forint – hitel források nélküli – bevétellel gazdálkodhatnak. Ezen belül a központi költségvetési kapcsolatokból (állami támogatásokból, valamint az átengedett személyi jövedelemadóból együttesen) 1344,7 milliárd forint származik. Ez 4,3%-kal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot.

Az előzőekben bemutatott támogatást növeli még az EU-ból várható 141 milliárd forint, továbbá az EU társfinanszírozását szolgáló, központi költségvetésből biztosított 110 milliárd forint.
Ha röviden jellemezni kellene a helyi önkormányzatok szemszögéből a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot, úgy a következő elveket hangsúlyoznám: megfontolt, takarékos működés; a települések közötti együttműködés továbbfejlesztésének igénye; az EU források segítségével felgyorsuló beruházások, valamint a hazai források segítségével folytatódó felzárkóztatás.
A helyi önkormányzatok gazdálkodását meghatározó lényeges kérdések
1. A helyi önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelemadó mértéke továbbra is 40 %, azonban a lakhelyen maradó átengedett bevétel mértéke 10 %-ról 8 %-ra csökken. Mindez azt jelenti, hogy az átengedett személyi jövedelemadó nagyobb része illeti meg normatív támogatásként az önkormányzatokat.
2. A közoktatás normatív finanszírozási rendszere alapvetően változik:
2007. január 1-től augusztus 31-ig marad a jelenlegi – gyermekek, tanulók száma szerinti – normatív finanszírozás. Az év első nyolc hónapjában alapvetően nem változik a normatív hozzájárulások köre és mértéke sem.
2007. szeptember 1-jétől a közoktatási intézmények finanszírozásában több változás várható. Új elem, hogy a kiszámítható finanszírozás követelményének eleget téve az Országgyűlés a 2007/2008. tanévre – vagyis 2007. szeptember 1-jétől 2008. augusztus 31-ig – határozza meg az új elvek szerinti normatív alaphozzájárulás, valamint a kiegészítő hozzájárulások mértékét:
 Az óvodai nevelés, a 9-13. évfolyamokon történő iskolai oktatás, valamint a szakképzés elméleti képzése területén egy új – „teljesítmény-mutató/év”-ben kifejezett – normatíva illeti meg az önkormányzatokat. A „teljesítmény-mutató” meghatározása a következő elemek figyelembe vételével történik: az egyes évfolyamon/óvodai csoportban tanulók száma, a közoktatási törvényben évfolyamra/csoportra meghatározott osztály/csoport átlag létszám (vagy a költségvetési törvényben meghatározott átlag létszáma), a heti tanulói foglalkoztatási/óvodai nevelési időkeret, valamint a pedagógusok heti kötelező óraszáma. Az első olvasásra kissé bonyolultnak tűnő számítást – az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján – a kormányzati szervek fogják elvégezni. Fontos, hogy e számítást az önkormányzat egészére – vagyis nem az egyes intézményekre – kell elvégezni. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy az új típusú finanszírozás fokozatosan, „felmenő rendszerben” kerül bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozás szerint elvárható csoport, illetve osztály átlag létszám az induló óvodai csoportokban, az 1., 5. és 9. évfolyamon magasabb, mint a többi évfolyamon. Így kellő felkészülési időt kapnak a fenntartók a közoktatás esetenként optimálisabb szervezésére.
 A kiegészítő hozzájárulások többsége fennmarad, és továbbra is a tanulók száma szerint illeti meg az önkormányzatokat (pl. szakképzés szakmai gyakorlati képzése, kollégiumi ellátás, gyógypedagógiai oktatás, korai fejlesztés, gondozás, fejlesztő felkészítés, intézményi „társulási” normatíva, napközi, nem magyar nyelven folyó oktatás, nemzetiségi oktatás, a „bejáró” normatíva a középfokú oktatás intézményekben,  különleges helyzetben lévő gyermekek oktatása, stb),
 2007. szeptember 1-jétől megszűnik az óvodában és általános iskolában a „bejáró” normatíva, továbbá a kistelepülések támogatása jogcímen ismert normatív hozzájárulás. E támogatási jogcímek megszűnésének hatását enyhíti a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatási növekménye, valamint – az optimális feladatellátás vállalása esetén – az „önhiki” rendszere,
 módosul az alapfokú művészetoktatás finanszírozása (az eddigi normatív állami hozzájárulás az után a tanuló után jár, akinek legalább heti öt tanórai foglalkoztatást biztosítanak – kevesebb tanóra esetén csökken a normatíva mértéke).
3. A szociális ágazatban:
 A pénzbeli szociális juttatások finanszírozása alapvetően nem változik. Kedvező irány azonban – amennyiben a szociális törvény módosítása elfogadásra kerül -, hogy egy felső határ beépítésével „igazságosabbá” válik az új családsegélyezési rendszer, továbbá a segélyben részesülők foglalkoztatási kényszere az eddiginél határozottabban érvényesül.
 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül érzékelhetően nő a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés támogatása. Ez is kifejezi azt a szándékot, hogy a rászoruló időskorúakat inkább az otthonukban – nem pedig a megszokott környezetükből kiragadva – kell megfelelő színvonalon ellátni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogatása – a valós finanszírozási szükséglethez igazodóan – várhatóan csökken.
 Fontos hangsúlyozni, hogy az alapellátásban az új belépők (vagyis a szolgáltatást első alkalommal 2007-től igénybe vevők) esetében az önkormányzatok csak a szociális rászorultak után igényelhetnek normatív állami hozzájárulást. E szociális rászorultság mértékéről – a szociális törvény módosítása keretében – hamarosan dönt az Országgyűlés.
 Ha 2007. év folyamán tervezi az önkormányzat, hogy új működési engedély birtokában új ellátásokat biztosít, úgy alaposan át kell tanulmányoznia a költségvetési törvényjavaslatot. Több jogcím (pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka, demens betegek bentlakásos intézményi ellátása, emeltszínvonalú bentlakásos intézményi ellátás) esetében ugyanis a normatív állami hozzájárulás 50 %-ának időarányos része igényelhető. Emellett egy új központosított előirányzatból lehet majd ezen intézményeknek – pályázati rendszerben – támogatást igényelni.
4. Az igazgatás és általános működés területén a terjedelmi korlátok közül csak néhány lényeges elemet említek: A képviselői tiszteletdíj csökkenés hatása minden helyi önkormányzatnál érvényesül. A megyei önkormányzatoknál továbbá el kell érni az önként vállalt feladatok és az igazgatási létszám szűkítését is (ezért személyi jövedelemadó részesedésük jelentősen csökken). A térségi feladatellátás finanszírozása azonban kedvezően alakul, így például nő az okmányirodák, valamint a körjegyzőségek támogatása.
5. A központi költségvetés az egyes központi fejezeteknek (minisztériumoknak) beruházási célú támogatást – az EU támogatási lehetőségekre tekintettel – alapvetően már nem biztosít. Kedvezőbb a helyzet az önkormányzatok esetében, hiszen az EU támogatások mellett – főként a felzárkóztatás jegyében – a hazai fejlesztési támogatások többsége fennmarad. Ezek fő jellemzői címszavakban az alábbiak:
 Az EU támogatásokhoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítéséhez a központi költségvetés 2007-ben 10,1 milliárd forintot biztosít, mely 2,7 milliárd forinttal haladja meg a 2006. évit. Az előirányzat továbbra is „felülről nyitott” (a jogos igényeket akár az előirányzat túllépésével is ki kell elégíteni). E támogatásra 2007. évben a „rászoruló”, továbbá a térségi feladatokat ellátó önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások jogosultak.
 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatási előirányzata a 2006. évivel megegyezik (közel 10,9 milliárd forint). Ebből 800 millió forint a vis maior megyei keret, melyről a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. A fennmaradó közel 10,1 milliárd forint a fejlesztési támogatás, melyről a jövőben a regionális fejlesztési tanácsok döntenek.
 A leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatására 5,8 milliárd forint, a belterületi utak burkolat felújításának támogatására 8 milliárd forint fordítható.
 A fővárosi 4-es metró építésére tervezett 2007. évi előirányzat közel 65,6 milliárd forint.
 2007-ben címzett, illetve céltámogatással új beruházások nem indulnak (a folyamatban lévő beruházások determinációjának fedezete természetesen teljes egészében biztosított).
6. A többcélú kistérségi társulások támogatására közel 18,3 milliárd forint fordítható. A támogatási jogcímek – a finanszírozás biztonsága miatt – alapvetően nem változnak. Új elem, hogy magasabb összegű támogatásra jogosult a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény – alacsonyabbra az intézményi társulások által, – még alacsonyabbra az egyéb szervezetek által fenntartott intézmény.
7. Egyéb kérdések:
 A működésképtelen települési önkormányzatok kiegészítő támogatása – közismert nevén „önhiki” – több területen szigorodik. A módosítás azt célozza, hogy az önkormányzatok – elsősorban társult feladatellátással – tegyenek meg mindent az intézményrendszerük hatékony működése érdekében. A racionalizáló, átalakító lépések elvárásához elindított intézkedések egy része a következő évben folytatódik.
 Több központosított előirányzat (pl. települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása, ART mozik, állatkertek támogatása, stb.) megszűnik. A pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak külön jogcímen történő támogatása megszűnik, a jövőben a megyei, illetve központi vis maior keretből történik e helyzetek „orvoslása”.
A fentiekben bemutatott alapelvek a Kormány által 2006. október 31-én benyújtott költségvetési törvényjavaslat főbb jellemzői. Az önkormányzati „sarokszámok” bemutatása mellett ki kell emelni, hogy a központi szabályozórendszer 2007. évben közalkalmazotti, köztisztviselői béremeléssel nem számol (bár e cikk írásának időpontjában az érdekképviseleti szervekkel e témában megkezdett tárgyalások még nem zárultak le). Úgy gondolom, hogy a takarékosabb működést, a fejlesztések előkészítését szolgáló helyi intézkedéseket már a törvényjavaslat ismeretében meg lehet kezdeni. E mellett pedig figyelemmel kell lenni az Országgyűlés munkájára, mely a 2007. évi költségvetésről várhatóan december közepén dönt.