Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg a Kistérségi Társulások Hivatala, a körzetközponti Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati és államigazgatási hatáskörök telepítésével kapcsolatban. Mindezek természetesen érintik a teljes jegyzői kart a körjegyzőktől a körzetközponti jegyzőkig. Kit úgy, hogy milyen hatásköröket vesznek el tőle és mi marad nála, kit pedig úgy, hogy milyen többletfeladatokat kap és milyen feltételekkel. Fentieken túl sajátos elemként jelenik meg a Kistérségi Társulások Hivatala, melyre nézve a szereposztás még korántsem végleges.

Dr. Vincze Ferenc kollégám álláspontjával nem mindenben értek egyet. Álláspontomat tömören az alábbiakban foglalom össze:
megítélésem szerint alapvetően az helyes, ha szétválasztjuk a Kistérségi Társulások és a körzetközponti jegyzőkre telepítendő hatásköröket, feladatokat. Hogy miért? Azért, mert más szerepet szán szerintem maga a jogalkotó is a kistérségnek és körzetközpontnak. A kistérségek rendkívüli mértékben eltérnek, településszám, lakosságszám, fejlettség, szociális helyzet, foglalkoztatottság, anyagi kondíciók, de még sok más mutató tekintetében is. A kistérségi szerepvállalásnak az összefogásra, az együttműködésben rejlő előnyök kihasználására, a költségtakarékos megoldások keresésére kell irányulnia. Ebből eredően önkormányzati feladatok kerülnek a települések (elsődlegesen) önkéntes együttműködése alapján a Társulásokhoz, ezek hivatalához. (Fejlesztések; intézmények működtetése, ellátásrendszerek kiépítése, működtetése; pályázatok készítése.)
A körzetközponti jegyzőknek ettől lényegesen eltérő szerepet szán a közigazgatási reform keretében a kormány. A körzetközpontokban azokat az államigazgatási hatásköröket kívánják telepíteni, amelyek kistelepülési, körjegyzőségi szinten ritkán fordulnak elő, nagyobb szakértelmet igényelnek, így települési szintű ellátásuk drága és szakmailag sem támasztható alá. Így a körzetközpontban olcsóbban, szakszerűbben biztonságosabban látnák el.
Az én véleményem szerint nem szerencsés több okból sem a Kistérségi Társulás Hivatalának és ezzel együtt az oda telepített hatásköröknek, feladatoknak a körzetközponti polgármesteri hivatalba telepítése.
Indokaim:
Egy újabb hivatal – Kistérségi Önkormányzati Hivatal – felállításának felvetése a közigazgatás racionalizálásának szellemében minimum ellenérzéseket váltana ki. Ebből nem a bürokrácia csökkentése, nem a közszféra létszámának csökkentése és nem a takarékosság jutna az emberek eszébe.
A társulási munkaszervezeti feladatok koncentrálása egy új hivatali szervezetbe nem mindenhol oldható meg nehézségek nélkül. Baranyában több kistérség 40-60 települést fog át. Ez még akkor is óriási többletmunkát jelentene, ha az egész társulási munkaszervezet átkerülne a hivatalhoz.
 Egymástól alapvetően eltérő feladatokat ellátó szervezetek összeerőltetéséről lenne szó;
 mindként szervezetnek más a gazdája, más-más érdekek jelennek meg;
 nincs meg az együttes elhelyezés feltételrendszere;
 a telepített feladatokkal együtt még soha nem adtak hosszú távon is a működőképességet biztosító létszámot és működési feltételeket;
 a  körzetközponti jegyzők terheltsége így is túl nagy;
 a körzetközponti jegyző e többletfeladat ellátásáért semmilyen ellentételezésben nem részesül, így először ennek jogszabályi rendezését kellene megoldani, majd ezt követően az újabb hatáskörök telepítését, feladatok leosztását.
A jegyzőkkel kapcsolatos munkáltatói jog gyakorlásához két megjegyzésem lenne:
 (Ha létrejönne) a kistérségi főjegyzővel kapcsolatos alapvető munkáltatói jogok gyakorlásához a mi esetünkben bekapcsolni egyetértési joggal a 46 tagot számláló Kistérségi Társulási Tanácsot, és Közigazgatási Hivatalt, szerintem sem a stabilitás, az egyszerűsítés, a gyors és hatékony döntéshozatal irányába mutat;
 A kistérségi főjegyző a ma még megbecsülhetetlenül megnövekvő és meglévő feladatai mellett biztosan nem lesz képes objektíven gyakorolni a települési jegyzőkkel összefüggő munkáltatói jogok gyakorlásához kapcsolódóan javaslatba hozott egyetértési szerepet. Ehhez nem fog rendelkezésére állni jóformán semmilyen információ.
Javaslataim:
A Kistérségi Társulások Hivatalába is kellenek jó közigazgatási szakemberek, így a közigazgatási reform kapcsán felszabaduló munkaerő hasznosítása lehetővé válna.
A hivatal élére menedzser szemléletű, de közigazgatásból is jól felkészült, tapasztalatokkal rendelkező vezető kell. (Jegyzők, körjegyzők, szakmai előmenetele.)
Együttműködési megállapodáson alapuló szoros együttműködést kell kialakítani a Társulás Hivatala és a Körzetközponti Hivatal között (szakmai tapasztalatok átadása, menedzser szemlélet meghonosítása, adatbázisok közös használata, fejlesztések összehangolása, szakemberek képzése-áthelyezése, stb. terén.)
Azon településeknél, ahonnan jelentős nagyságrendben vesznek el feladatokat (telepítenek hatásköröket körzetközpontba) a feladat csökkenéssel arányos létszámcsökkentést kell elérni, és ebből biztosítani a térségközpont többletfeladatainak ellentételezését. Így többletforrásokra nem lenne igény, és a közigazgatás racionalizálása is megvalósulhatna. (Tudom ez utóbbi javaslatom nem fog osztatlan támogatással találkozni, de elkerülhetetlen, hogy a finanszírozás a ténylegesen ellátott feladatok szerint illesse az önkormányzatokat.)