http://www.healthprose.org/ http://www.ambienonlinebuycheap.com/ Jegyzo.hu
  CIKKEK

  Új közigazgatási perrendi elképzelések Betűméret: Betűméret
2016.11.16.
 
 

Évfolyam: XVIII. Lapszám: 5.
Rovat: Közigazgatási reform - 200 darab cikk

Hozzászólások: 0
Település:
 
  A közelmúltban vált hozzáférhetővé annak az Igazságügyi Minisztériumban hosszabb ideje folyó műhelymunkának az anyaga, amely a közigazgatási perjog megújítását célozta. A közigazgatási hatósági eljárási jog újrakodifikálásával párhuzamosan folyó munka már előfeltevésként megfogalmazta a különös perjogi normák szükségességét.

Arra szeretnék szorítkozni, hogy a perjogi elképzelésekhez fűzzek néhány személyes gondolatot. Rendkívül nagy jelentőségű lépés a közjogi bíráskodás számára, hogy a bírói hatáskör megfogalmazása elszakad a hatósági határozat felülvizsgálatának dogmatikájától, és lehetővé válhat a fejlett jogrendszerek által már évtizedek óta használt közigazgatási jogvita fogalmának bevezetésére. Ugyancsak ki kell emelni, hogy a napjainkra hihetetlenül összetetté vált közjogi viszonyok között a szakértő bíráskodás kiteljesítését a tervezet a tanácsban való eljárás elsődlegességével támogatja. Ugyancsak több évtizedes adóssága a magyar közigazgatási perjognak az ideiglenes jogvédelem eszköztárának felfrissítése. A 19. század végére visszatekintő évszázados tudományos vita úgy tűnik, újra a pragmatikus felfogás irányában dől el, azaz a megsemmisítő, hatályon kívül helyező ítélkezés mellett erősödhet a közjogi viták lezárását nagymértékben megkönnyítő megváltoztatási jogkör. Egy 21. századi eljárási kódexben ott a helye a közvetítés, a perbeli egyezség modern változatainak. Számomra – a német közjogi bíráskodást évtizedek óta figyelemmel kísérő bíró számára – a legnagyobb elméleti áttörést mégis a mulasztási és marasztalási perek sajátos típusainak megalkotása, illetve a szerződéses jogviszonyokkal összefüggő jogviták eljárási kódexbe illesztése jelenti. Nem hanyagolható el az egyszerűsített per jelentősége, és a normakontroll eljárások beillesztése az új rendszerbe. Kulcskérdése a tervezetnek a hivatalbóli bizonyítás problematikája, amelyet a kodifikáció során hiba lenne megkerülni. Az egyre inkább objektív szemléletűvé váló közjogi bíráskodás megkívánja, hogy az eldöntendő jogkérdésekhez kapcsolódó kérdésekben a bíróság a felek ilyen irányú indítványa nélkül is szerezhessen be bizonyítékot. A jogrendszer koherens működése iránti igénynek csak akkor felelhet meg a közjogi bíráskodás, ha hatékonyan segít abban, hogy a közigazgatás törvény alá rendelt módon átláthatóan, jogszerűen működjön. A bíróságok ezt a feladatukat csak akkor tudják teljesíteni, ha a felperes adott esetben az ügy mellékszálát jelentő érdeke mellett a közigazgatási szerveknek általános iránymutatást tud adni lényeges jogi kérdésekben.

Anélkül, hogy szervezeti kérdéseket érintenék, el kell mondanom, hogy valóban léteznek össztársadalmi szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási perek, amelyeknél megfontolandó, hogy az ügyeket egy magasabb szintű bíróság nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsai elé utalják elsőfokú eljárásra. Mint gyakorló bíró, magam is megküzdöttem néhány ebbe a csoportba sorolható közbeszerzési és versenyüggyel, bankfelügyeleti határozatok felülvizsgálatával stb.

Az elmúlt időszakban néhány bírósági ügyben megtapasztalhattuk, hogy az amicus curiae intézménye milyen jól segítheti a bíróság munkáját. Ebből kiindulva csak támogatható ennek az intézménynek a kibővítése. Több vonatkozásban tisztázza az érintettek pozícióját a perindításra jogosult felek pontosabb meghatározása (beleértve a feladatkörében érintett közigazgatási, civil szervezetet, illetve az ügyészséget). A jogviták tartós és mindenkire kiterjedő tisztázását szolgálja az érdekelt perbeli pozíciója. A perek gyors befejezését szolgálja, hogy az ügy egy a keresetlevél benyújtását követő hatvan napon belül megtartott tárgyaláson lezárulhat, különösen az intenzív perelőkészítésnek és a tárgyalást megelőzően teendő nyilatkozatoknak köszönhetően. Örömteli, hogy ha nem ütközik jogszabályba, a felek megállapodhatnak egyezségben is, amelynek során további kötelezettségeket is vállalhatnak. Ez a lehetőség a közigazgatási szerződést kötő feleket is megilleti.

Személyesen ugyancsak nagyra értékelem azt a nyitott hozzáállást, amellyel a tervezet a tárgyalás vezetését kezeli. Az elképzelések szerint ugyanis lehetőség lesz arra, hogy a bíró a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel a tárgyalás körülményei között megtárgyalja. Az eljárásjogi ízlésemnek talán jobban megfelelne, ha a hivatalbóli bizonyítás szélesebb körűvé válna, azonban a bizonyítási kötelezettség szabályozásával, és a bíróság által hivatalból figyelembe veendő lényeges hiányosságok megjelölésével a jogalkotó hasonló eredményt érhet el.

Nagyban segíti majd a bíróságok munkáját, hogy amennyiben nem vitatják a felek, az ítélet indokolásból mellőzhető lesz a tényállás ismertetése. Ha a közigazgatási szerv szembehelyezkedik a bíróság korábbi iránymutatásával, a megismételt eljárásban a bíró többletjogosultságként mindenképp hozhat megváltoztató ítéletet. Ez a nagy jelentőségű rendelkezés megelőzheti, hogy a két elkülönülő hatalmi ág szakmai vitái elmérgesedjenek.

A magyar felsőbírósági rendszer akkor lép be a modern jogállamok sorába, ha megvalósul a tervezetben előirányzott befogadhatósági vizsgálat a kúriai rendkívüli perorvoslatok körében. Ezzel az eljárásjogi eszközzel a Kúria képes lehet a joggyakorlat tudatos fejlesztésére, főbb irányainak meghatározására. A felülvizsgálati szabályok kiküszöbölik azt a korábbi kodifikációs hibát, amely az ilyen befogadási döntést egyes bíróra bízta. Az elképzelések szerint ugyanis a felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria három tagú tanácsban dönt.

Meggyőződésem, hogy egy a fentiekben ismertetett értékeket hordozó közigazgatási perjog jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a közigazgatás, az önkormányzatok világosabban el tudjanak igazodni az általuk alkalmazandó bonyolult jogszabályok között. A jól működő közigazgatási bíráskodás szakmai feltételeinek megteremtése az állampolgárokat és a gazdaság szereplőit mint lehetséges ügyfeleket és Önöket, közigazgatási jogalkalmazókat szolgálja.


A XXIV. Országos Jegyző – Közigazgatási Konferencián 2016. szeptember 9-én megtartott előadás szerkesztett változata.



 

Darák Péter dr.
Kúria elnöke


   
Értékelés: 1 pont2 pont3 pont4 pont5 pont Nem érkezett szavazat - Értékeléshez jelentkezzen be!


  HOZZÁSZÓLÁSOK
 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Bejelentkezési név: Jelszó:
 

 

  ELŐFIZETÉS
Előfizetés

  FACEBOOK

  HÍRLEVÉL
Email címem:
Keresés

Feliratkozáshoz adja meg email címét!

  CIKKEK
 
Régió


Megye


Település



ROVATOK
 

0 cikk
Adó, helyi adó
25 cikk
Anyakönyv
14 cikk
Bács-Kiskun Megye
15 cikk
Baranya Megye
13 cikk
Békés Megye
17 cikk
Beruházás
4 cikk
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
22 cikk
Budapest
32 cikk
Csongrád Megye
16 cikk
E-közigazgatás
78 cikk
E-Önkormányzat
7 cikk
Egészségügy
19 cikk
Építésügy
13 cikk
Európai Unió
65 cikk
Fejér Megye
8 cikk
Gazdálkodás - pénzügy
3 cikk
Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek
64 cikk
Győr-Moson-Sopron Megye
11 cikk
Hajdú-Bihar Megye
23 cikk
Heves Megye
13 cikk
Humánerőforrás
40 cikk
In memoriam
2 cikk
Informatika
16 cikk
Iratkezelés
1 cikk
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
23 cikk
Jegyző státusza
23 cikk
Jegyzőkódex
1 cikk
JK események és beszámolók
1 cikk
Jogalkotás-Jogalkalmazás
73 cikk
Jogszabálymódosítás
1 cikk
Ket.
25 cikk
Kisebbség
20 cikk
Kistérségek
20 cikk
Költségvetés
41 cikk
Komárom-Esztergom Megye
10 cikk
Környezetvédelem
33 cikk
Környező országok közigazgatása
2 cikk
Közbeszerzés
14 cikk
Közbiztonság
83 cikk
Középtávú tervek
0 cikk
Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal
93 cikk
Közigazgatási reform
200 cikk
Közmunka
8 cikk
Köznevelés-sport
2 cikk
Közoktatás
8 cikk
Ktv. / Kttv.
5 cikk
Lakásügy
1 cikk
Lazíts!
85 cikk
Megvalósult Projektek
19 cikk
Módszertani útmutató
3 cikk
Nógrád Megye
8 cikk
Okmányirodák
20 cikk
Oktatás
24 cikk
Önkormányzás - önkormányzatiság
6 cikk
Önkormányzati gazdálkodás
4 cikk
Önkormányzati testület
7 cikk
Összehasonlító jog
4 cikk
Pályázatok
113 cikk
Pest Megye
23 cikk
Politikus
40 cikk
Portré
148 cikk
Régió
29 cikk
Rendezvények, konferenciák
2 cikk
Somogy Megye
14 cikk
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
29 cikk
Szociális ügyek
4 cikk
Térfigyelés
0 cikk
Területfejlesztés
42 cikk
Testvérvárosi kapcsolat
15 cikk
Tolna Megye
14 cikk
Turizmus
127 cikk
Új Ptk.
3 cikk
Új utakon
2 cikk
Vagyongazdálkodás
53 cikk
Választás
86 cikk
Vas Megye
17 cikk
Veszprém Megye
1 cikk
Vezércikk
23 cikk
Zala Megye
10 cikk
 
  KÖNYVAJÁNLÓ


http://jegyzo.hu/index.php?oldal=elofizetes

 
 


Szerkesztőbizottsági információk
BEMUTATKOZÁS
KAPCSOLAT

Jegyző.hu - Jegyző és Közigazgatás © hÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Kiadó további oldalai:HVGORAC.HU,UJBTK.HU,HVGORAC.EU,PTK2013.HU,JOGKODEX.HU
buying valium online buy phentermine online without prescription