http://www.healthprose.org/ Jegyzo.hu
  CIKKEK

  Az önkormányzati ASP Betűméret: Betűméret
2017.05.24.
 
 

Évfolyam: XIX. Lapszám: 2.
Rovat: E-közigazgatás - 79 darab cikk

Hozzászólások: 0
Település:
 
  Az önkormányzati munkatársaknak az elmúlt években egy új kifejezéssel, az önkormányzati ASP fogalmával kellett megismerkedniük, az önkormányzatok mintegy felénél pedig már a gyakorlati alkalmazást is meg kellett tanulni. Így hasznos megérteni, mi a lényege, a célja, miért kerül sor a bevezetésre, milyen előzményei vannak.

A kiinduló pont az elektronikus közigazgatás helyzete. Jelentős szakadék választja el a közigazgatás két – az állami és az önkormányzati – oldalát. Ennek belátásához elég, ha végiggondoljuk, hogy milyen lehetőségeik – sőt vállalkozások esetén kötelezettségeik – vannak az ügyfeleknek az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételére az állami adóhatóságnál, és hogyan áll ebben egy önkormányzati hivatal. Pedig az elmúlt évtizedben az önkormányzatok – pályázatok keretében – több milliárd forintot költhettek informatikai rendszereik és elektronikus ügyintézésük kiépítésére, fejlesztésére. A megvalósult pályázati programok azonban az önkormányzatok csak mintegy 20%-át – a nagyobb lélekszámú, erőforrásokban gazdagabb önkormányzatokat – érintették. A fejlesztések keretében megvalósuló szolgáltatások nagy része az Európai Unió által meghatározott szolgáltatási szintek közül csak a második (ügy kezdeményezése), illetve harmadik (kétoldalú interaktív kommunikáció az önkormányzattal) szintet érik el. A különféle korszerű informatikai megoldások – integrált iratkezelési és gazdálkodási rendszer – előfordulása pedig e körben is ritka. Mindazonáltal ez is jelentős eredmény ahhoz képest, hogy a helyi önkormányzatok túlnyomó többségénél az e-közigazgatási megoldások lényegében a saját honlap létrehozásában merülnek ki és a honlapok általában az e-közszolgáltatások alapszintjét teljesítik, így űrlap letöltése esetleg lehetséges, de a letöltött űrlapok elektronikus benyújtására már a kis önkormányzatoknál nincs lehetőség.

Az állam stratégiai céljai között szerepel az elektronikus közigazgatás megvalósítása, ez pedig csak az önkormányzatoknál folyó közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatásával valósulhat meg.

A másik szempont a feladatellátás egységességének biztosítása. A Magyar Államkincstár munkatársai sokat tudnának mesélni arról, hogy a kötelező adatszolgáltatások, amelyekkel kapcsolatban a XXI. században elvárás lenne, hogy automatikusan generálódjanak, sok esetben milyen ellentmondásokkal terhelten, hosszas egyeztetések és javítások után állnak elő.

Az állam az önkormányzatoknál folyó közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatását úgy kívánja biztosítani, hogy a feladatellátáshoz – az önkormányzati ASP szolgáltatás formájában – központi informatikai rendszerszintű támogatást nyújt.

Az ASP (Application Service Provider, magyarul alkalmazás-szolgáltató) modell lényege, hogy a felhasználók egy egyszerű böngészőprogram segítségével az interneten keresztül vehetik igénybe a távoli szolgáltató központtól a tevékenységük támogatásához szükséges szoftvereket, alkalmazásokat, amelyek segítenek a gazdálkodási, adóztatási, hagyatéki, kereskedelmi feladatok ellátásában. Ez a modell kifejezetten előnyös mind az állam, mind az önkormányzatok oldaláról, ha a teljes önkormányzati kör által az ügyfeleiknek (lakosság, vállalkozások) nyújtott igazgatási szolgáltatások színvonalának emelése a cél.

Az önkormányzati ASP kötelező alkalmazásához a törvényi alapot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény teremtette meg a Mötv. 114. §-ának módosításával. A törvény az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának, a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzati adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatai forrásának és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeinek meghatározását kormányrendeleti szintre utalja. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a csatlakozás módjaként két lehetőséget biztosít.

a) rendszercsatlakozás (az önkormányzat a feladata ellátásának támogatásához az önkormányzati ASP rendszer megfelelő szakrendszerét használja),

b) interfészes csatlakozás (az önkormányzat a saját informatikai rendszerének megtartása mellett abban olyan fejlesztést hajt végre, mely alapján a kormányrendelet mellékletében meghatározott egyes adatok számítógépes, automatizált adatátadás útján egy szabványosított csatolófelületen – ún. interfészen – átadásra kerülnek az önkormányzati adattárház számára.

Az önkormányzat alapértelmezésben rendszercsatlakozással csatlakozhat azzal, hogy az interfészes csatlakozás – kivételesen – az e-közigazgatásért felelős miniszter döntése alapján lehetséges.

A miniszter döntése ellen nincs jogorvoslat, a döntés ugyanis „nem hatósági jogkörben kiadott egyedi hozzájárulás”.

Interfészes csatlakozás esetén minden szakrendszer interfésszel csatlakozik az adattárházhoz – ez alól csak az ASP adó szakrendszer jelent kivételt, amely ebben az esetben is rendszercsatlakozással kerül bevezetésre. Figyelemmel a helyi adókról szóló törvény előírására, miszerint 2021-ig használható az önkormányzati saját – nem a Magyar Államkincstár által biztosított – adórendszer, a Fővárosi Önkormányzat és az érintett két kerületi önkormányzat az ASP adórendszerhez rendszercsatlakozással csak 2021-től csatlakozik, addig interfésszel ad át adatokat az adattárház számára.

A hivatkozott kormányrendelet értelmében három csatlakozási ütem van. 2017. január 1-jétől 1673 önkormányzatnak kellett az önkormányzati ASP rendszerhez – pontosabban annak az adó- és a gazdálkodási szakrendszereihez – csatlakoznia, amely meg is történt. 2018. január 1-jén csatlakoznak ezek az önkormányzatok, valamint a még nem csatlakozott önkormányzatok túlnyomó többsége a teljes portfolióhoz. 2019. január 1-jén pedig a fennmaradó – a módosított kormányrendeletben tételesen meghatározott – önkormányzatok, valamint azok, amelyek engedélyt kaptak az ún. interfészes csatlakozásra.

Az ASP technológia segítségével történő önkormányzati feladatellátás-támogatás kiterjesztése két lépcsőben valósul meg:
I. az önkormányzatok önkéntes részvételével (ASP 1.0 projekt);
II. az önkormányzatok kötelező részvételével, országos kiterjesztés (ASP 2.0 projekt).

Az önkormányzati ASP szolgáltatás bevezetésére már korábban is voltak elképzelések, de a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével – a Magyar Államkincstár, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.), a Közigazgatási és Igaz-ságügyi Minisztérium, valamint a Belügy-minisztérium részvételével létrehozott konzorcium 2012. évben kezdte meg a fejlesztést. Az ASP1 – „Önkormányzati ASP központ felállítása” című projektben a fejlesztések megvalósítása uniós támogatással történt a közép-magyarországi régióban. A projekt célja az ASP rendszer kialakítása volt, amelyhez az önkormányzatok önkéntesen csatlakozhattak. A fejlesztés kimondottan a kis- és közepes önkormányzatok kiszolgálására irányult, hiszen a nagyvárosi szegmens viszonylag fejlettebb az elektronikus közigazgatás szempontjából is. A 2015-re megvalósult rendszert – mely keretrendszerből és szakrendszeri szolgáltatásokból épül fel – a Magyar Államkincstár működteti. A Magyar Államkincstár Központjának szervezeti keretein belül került felállításra az Önkormányzati ASP Alkalmazásokat Támogató Főosztály (ASP központ) a rendszer működtetésére, és az alkalmazásokat igénybe vevő önkormányzatok kiszolgálására. A rendszerhez 2015. első félévében 55 önkormányzat csatlakozott, melyek a csatlakozáshoz szükséges felkészülés elősegítésére KMOP forrásban részesültek. Majd a projekt zárása után 2016. január 1-jétől további 44 önkormányzat csatlakozott a szolgáltatáshoz. Az önkéntesség elvéből kifolyólag csatlakozni nem csak a teljes szolgáltatási portfolió igénybevételével lehetett, továbbá – mivel önkormányzatok és nem a hivatalok csatlakoztak – előfordult olyan eset is, hogy az egy adott közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok nem mindegyike csatlakozott az önkormányzati ASP rendszerhez.

Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat 11. pontja ugyanakkor felhívta a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az EKOP-2.1.25 jelű, „Önkormányzati ASP központ felállítása” című kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés országos kiterjesztését készítsék elő.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat nevesíti „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)„ című kiemelt projektet, amely az önkormányzati ASP központ továbbfejlesztését – ennek keretében új szakrendszerek kialakítását: az elektronikus ügyintézési portál rendszer, ide értve az elektronikus űrlap-szolgáltatást, hagyatéki leltárrendszert, valamint az országos kiterjesztés biztosítását, támogatását és a meglévő szakrendszerek fejlesztését – valósítja meg. Az országos kiterjesztés során – az önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozás elősegítése – külön konstrukció keretében történik az egyes önkormányzatok támogatása.

Az Önkormányzati ASP 2.0 projekt főbb céljai az alábbiakban foglalható össze:

  • a szolgáltatásrendszer országos kiterjesztése,
  • az önkormányzati csatlakoztatások központi támogatása,
  • az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése,
  • a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése,
  • adattárház megvalósítása,
  • kapcsolódó hálózat és infrastruktúra bővítése (NTG).

Az önkormányzati ASP rendszer elemei: a keretrendszer, a szakrendszerek, az adattárház, valamint a támogató rendszerek.

A keretrendszer biztosítja az ASP rendszer felhasználóinak azonosítását, a szakrendszerek integrációját, valamint a rendszer használata kapcsán a vezetők részére igény szerinti kimutatások készítését. Az azonosítás eszköze az elektronikus személyazonosító igazolvány lesz. Az ASP rendszer szakrendszerei a keretrendszerből érhetők el. A keretrendszerben minden önkormányzat részére létrehozásra kerül egy önálló működési terület, így biztosítható az adatok önkormányzatonkénti elkülönült kezelése.

A szakrendszeri alkalmazások, a „szakrendszerek” biztosítják az adott önkormányzati feladat ellátásának támogatását:

  • adó szakrendszer
  • gazdálkodási szakrendszer
  • ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer
  • ipar-, és kereskedelmi szakrendszer
  • iratkezelő szakrendszer
  • portál-rendszer (települési portál, ELÜGY portál, elektronikus űrlap-szolgáltatás)
  • hagyatéki leltárrendszer

Az adó szakrendszer biztosítja a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését. Lehetővé teszi az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését.

A gazdálkodási szakrendszer a települési önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó azon költségvetési szervek gazdálkodási tevékenységét támogatja, melyeket önálló gazdasági szervezet hiányában az önkormányzati hivatalban könyvelnek. A gazdálkodási szakrendszer négy modulja:

  • Központi Analitikai Számviteli és Pénzügyi Rendszer
  • Tárgyi eszköz és készletnyilvántartó modul
  • Költségvetési, tervezési és beszámoló készítő modul
  • Vezetői Információs Rendszer

Az ingatlanvagyon-kataszter szakrendszerben végezhető az önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok nyilvántartása, funkciói a kataszter-kezelés, bruttó érték és becsült érték nyilvántartás, táblázatos és fix riportok, statisztikák készítése, egyeztetés az eszköznyilvántartással.

Az ipar-, és kereskedelmi szakrendszer biztosítja az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari-, és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű elektronikus támogatását, és az adatok nyilvántartását.

Az iratkezelő szakrendszer feladata az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása, a vonatkozó jogszabályokban előírt funkcionalitás biztosításával. Az ASP rendszeren belül önálló szakrendszerként, illetve ASP keretén belül működő más szakrendszerekkel integrált módon is használható.

Az iratkezelő szakrendszer főbb funkciói a küldemények átvétele, felbontás, érkeztetés, a szignálás kezelése, előzményezés lehetősége, az iktatás, a kiadmányozás, postázás, expediálás, irattárazás, selejtezés, levéltárba adás, archiválás, belső iratküldések támogatása.

A Portál-rendszer részének három portálmegoldás tekinthető:

  • Települési portálok: az önkormányzatok helyi információs, tájékoztató felülete
  • Elektronikus Ügyintézési Portál: az elektronikus ügyintézés helyszíne
  • ASP tájékoztató honlap: az önkormányzati alkalmazásközpont portálja

A Települési portál az ASP projektben elsősorban hírközlő, információs, tájékoztató feladatokat tölt be, a települést mutatja be, aktuális híreket és információkat közöl az állampolgárok számára. Az Elektronikus Ügyintézési Portál az ASP központban működő szakrendszerekhez kapcsolódó ügyfél oldali elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza. Az ASP tájékoztató honlap az önkormányzatok számára tartalmaz tájékoztató információkat a csatlakozás módjáról, a szakrendszerek működéséről.

A portálok oldalainak felépítése akadálymentesség tekintetében a „WCAG 2.0” ajánlásának felel meg, a Települési Portál tartalmaz a látássérültek számára nagykontrasztú változatot.

Elektronikus ügyintézési (ELÜGY) Portál: Az ELÜGY portál az önkormányzati ASP rendszert igénybe vevő önkormányzatok, a lakosság és a vállalkozások számára lehetőséget biztosít az önkormányzat által választott szakrendszeri alkalmazásokhoz kialakított, elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybevételére.

Igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások: az ügyindítás, az ügykövetés, az adóegyenleg lekérdezés.

Hagyatéki leltárrendszer: A hagyatéki leltárrendszer az önkormányzatok hagyatéki ügyekkel kapcsolatos nyilvántartási és ügyintézési feladatait támogatja. A rögzített adatok alapján elkészíti a szükséges ügyiratokat, és a törvényi előírásoknak megfelelően létrehozza a hagyatéki leltárt.

A rendszerben rögzítésre kerülhetnek az örökhagyó, a hagyaték, az érdekeltek adatai, amelyek így a nyilvántartás részét fogják képezni. A rögzített adatok alapján pedig esetenként elkészíthető a hagyatéki leltárnyomtatvány.

Adattárház: Az „adattárház” az ASP2 fejlesztésnek egy teljesen új eleme, amely az adatok sokoldalú elemzését – és így a kormányzati és önkormányzati döntések előkészítését – szolgálja. Adatainak forrása az ASP szakrendszerekben képződött, illetve az ASP-hez nem csatlakozó önkormányzatok által interfészen átadott, valamint a Kincstár rendszereiben az önkormányzati körre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok (az adattárház szempontjából ezeket forrásrendszereknek nevezzük). A kormányzat számára kiemelt jelentőségű, hogy a feladatfinanszírozás esetleges anomáliái felszínre kerüljenek és az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulása felismerhető és megelőzhető legyen, amelyhez a közpénzek felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése szükséges. Az ASP szakrendszeri alkalmazásai, a Kincstár által üzemeltetett adatszolgáltatásokat felgyűjtő rendszerek az adatköröket összevontan kezelő elemzői, adatbányászati, szimulációs vagy vezetői lekérdezések kiszolgálására kevéssé alkalmasak. Elsődleges feladatuk ugyanis az ügyintézési folyamatok támogatása, a tranzakciók gyors rögzítésének és redundancia-mentes tárolásának biztosítása. Ezek a tranzakciós rendszerek adatrögzítésre (adatbevitel, adatmódosítás) optimalizáltak, így az ASP szakrendszerekben kialakított lekérdező funkciók jellemzően az adott szakrendszeri feladathoz kapcsolódó helyi operatív munkát támogatják, előre definiált listák, kimutatások segítségével, amelyek egy-egy önkormányzatra vagy intézménycsoportra, azon belül is egy-egy szakrendszerre vonatkozó adatokon alapulnak. Országos szinten a szakrendszeri adatok együttesen olyan nagyságrendet jelentenek, amelyek nem elemezhetőek kellő hatékonysággal az operatív rendszerek adatbázisain, ezért a döntéstámogatási tevékenységhez szükséges információkat nem lehetséges közvetlenül az ASP-s szakrendszerekből támogatni. Ehhez ún. üzleti intelligencia rendszereket (BI, Business Intelligence), vagyis adattárházat (DWH, Data Warehouse) és a ráépülő elemzést támogató alkalmazás környezet együttesét kell biztosítani. A forrásrendszerek adatait az adattárház egységes alapokon, központosítottan kezeli és a lekérdezéseket optimalizáltan dolgozza fel. Az adattárház kiaknázására rendszeresített analitikai, döntéstámogató alkalmazások pedig lehetővé teszik az elemzői és vezetői igények gyors kiszolgálását, a hosszabb idősorok elemzése mellett a folyamatosan aktualizált adatok monitorozását. Annak érdekében, hogy az adattárház adatvagyona ne tartalmazzon személyes adatnak vagy adótitoknak minősülő adatot, még az adattárháznak történő adatátadás előtt a forrásrendszerek oldalán el kell végezni az érzékeny adatok deperszonalizálását. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek, adózók neve nem kerül elküldésre az adattárház felé, és a forrásrendszerek adattárház leválogató fejlesztésébe be lesz építve egy modul, amely az azonosítószámokat egy titkosított algoritmus segítségével egy kódra cseréli le. Az adattárházban a kóddal azonosított adat kapcsolata az érintettel így nem lesz helyreállítható.

Az önkormányzatok számára is hasznos az adattárház. Egyfelől lehetőséget teremt az önkormányzatokat terhelő különböző adatszolgáltatások adatminőségének felülvizsgálatára, a párhuzamosságok feltárására, egyes adatszolgáltatások kiváltására, ezáltal az önkormányzatokat terhelő adatszolgáltatási kötelezettség racionalizálására, így az önkormányzatok tehermentesítésére. Másfelől vezetői információkat és operatív döntéstámogatást nyújt az önkormányzatok számára azáltal, hogy az önkormányzatok saját adatainak elemzésével biztosítható a mai követelményeknek megfelelő Vezetői Információs Rendszer, mely által az önkormányzati szervezeti kultúra szerves részévé válhat a tény alapú döntéshozatal. Az operatív döntéstámogatást szolgálhatja, hogy a különböző szakrendszerekben külön-külön nyilvántartott adatok együttes elemzésével keresztellenőrzéseket lehet végezni, melyek alapján például kockázatos eseteket tartalmazó listák állíthatók elő. (Pl.: kiszűrhetők lesznek az idegenforgalmi adót nem valló szálláshely szolgáltatási engedéllyel rendelkező adózók tételei.)

Különböző bontású statisztikai kimutatások közzététele segítségével az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra is, hogy saját helyzetüket a rendszer egészében értelmezzék, s ezt saját működtetési és fejlesztési politikájuk tervezésében és monitoringjában felhasználják.

Csatlakozást támogató pályázati konstrukció

Az országos kiterjesztés – az önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozás elősegítése – érdekében a KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16 „csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez” pályázati felhívás keretében részesülhetnek – lakosságszám, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalt fenntartó valamennyi önkormányzat együttes lakosságszáma alapján differenciált összegű – támogatásban az egyes önkormányzatok.

A csatlakozó önkormányzatoknak a sikeres csatlakozás érdekében a következő szakmai tevékenységeket szükséges ellátniuk:

1. Eszközök beszerzése: Az önkormányzati ASP optimális használhatósága érdekében az említett kormányrendelet meghatározza az ún. minimális műszaki paramétereket. Figyelemmel az ASP technológiára – azaz kliens oldali telepítések nem szükségesek – ezeknek az önkormányzatok (önkormányzati hivatalok) valószínűleg megfelelnek. Így a beszerzendő eszközök elsősorban a kártyaolvasók, illetve az NTG (Nemzeti Távközlési Gerinchálózat) kapcsolódás miatt szükséges eszközök (rack szekrény, swich, szünetmentes tápegység).

2. Működésfejlesztés, szabályozás, az elektronikus ügyintézés feltételeinek kialakítása: az ASP rendszer optimális használhatósága esetleg indokolttá teheti a szervezet működésének racionalizálást. Az IT biztonsági szabályzat, az iratkezelési szabályzat, illetve – az e-ügyintézés érdekében – a helyi adó rendelet módosítására lehet szükség.

3. Adatminőség javítás (adattisztítás): Ahhoz, hogy az ASP adott szakrendszerébe helyes adatok kerüljenek betöltésre, elengedhetetlen az adatállomány tisztítása, a duplikációk kiszűrése.

Az országos kiterjesztés a szakrendszerek folyamatos korszerűsítését igényli. Ezek egyrészt tartalmi, másrészt a felhasználói élmény elősegítését szolgáló „kényelmi” jellegű fejlesztések. Az adórendszerben a nagyvárosi igények kielégítésére a fejlesztések már megkezdődtek, melyek első körben funkcióbővítésre irányulnak, majd az év második felében megkezdődnek az integrációs fejlesztések is. A Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-vel igyekeznek az elektronikus bevalláshoz kapcsolódó feladatrendszert is megvalósítani, hogy az adatok feldolgozása, szakrendszerbe betöltése biztosított legyen. (A nagyvárosi igények biztosítása céljából Nyíregyházával együttműködve alakítják ki, illetve tesztelik a folyamatokat, ahol több mint 120 munkatársnak van hozzáférése az adórendszerhez.) Az e-ügyintézés – űrlapkezelő szakrendszer – fejlesztésével kapcsolatban elmondható, hogy a már megvalósult mintarendszernek a továbbfejlesztése történik jelenleg. A felhasználói tesztek megvalósultak, a terheléses teszt pedig folyamatban van. Funkcióbővítés terén cél az űrlapkezelés, űrlapszerkesztés egyszerűsítése és a felhasználók elégedettségének fokozása. A gazdálkodási rendszert érintő, jelenleg már folyamatban lévő fejlesztések az elektronikus számlabefogadás/kibocsátás, egységes közterületi címtörzs használat kialakítása (KCR), valamint az elektronikus fizetési kapcsolat kialakítása.

A szakrendszerek alkalmazásához szükséges ismeretek elsajátítására a Magyar Államkincstár oktatásokat tart. Az oktatás mellett e-learning tananyag és segédletek is segítik a szükséges ismeretek elsajátítását.

Az eddigi tervek szerint az önkormányzati ASP országos kiterjesztésével az önkormányzatok egy olyan egységes, magas színvonalú szolgáltatáshoz jutnak hozzá térítésmentesen, amely az átállás miatti esetleges fennakadások gyors megoldását követően hathatós segítséget nyújt az ügyintézők számára a mindennapi munkavégzéshez, ezzel hozzájárul a települések hatékony működésének megvalósításához.



 

Kovács Róbert dr.
vezető kutató
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Helyi Obszervatórium ügyvezetője


   
Értékelés: 1 pont2 pont3 pont4 pont5 pont Nem érkezett szavazat - Értékeléshez jelentkezzen be!


  HOZZÁSZÓLÁSOK
 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Bejelentkezési név: Jelszó:
 

 

  ELŐFIZETÉS
Előfizetés

  FACEBOOK

  HÍRLEVÉL
Email címem:
Keresés

Feliratkozáshoz adja meg email címét!

  CIKKEK
 
Régió


Megye


Település



ROVATOK
 

0 cikk
Adó, helyi adó
25 cikk
Anyakönyv
14 cikk
Bács-Kiskun Megye
15 cikk
Baranya Megye
13 cikk
Békés Megye
17 cikk
Beruházás
4 cikk
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
22 cikk
Budapest
32 cikk
Csongrád Megye
16 cikk
E-közigazgatás
79 cikk
E-Önkormányzat
7 cikk
Egészségügy
19 cikk
Építésügy
13 cikk
Európai Unió
65 cikk
Fejér Megye
8 cikk
Gazdálkodás - pénzügy
4 cikk
Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek
64 cikk
Győr-Moson-Sopron Megye
11 cikk
Hajdú-Bihar Megye
23 cikk
Heves Megye
13 cikk
Humánerőforrás
40 cikk
In memoriam
2 cikk
Informatika
16 cikk
Iratkezelés
1 cikk
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
23 cikk
Jegyző státusza
23 cikk
Jegyzőkódex
1 cikk
JK események és beszámolók
1 cikk
Jogalkotás-Jogalkalmazás
73 cikk
Jogszabálymódosítás
1 cikk
Ket.
25 cikk
Kisebbség
20 cikk
Kistérségek
20 cikk
Költségvetés
41 cikk
Komárom-Esztergom Megye
10 cikk
Környezetvédelem
33 cikk
Környező országok közigazgatása
2 cikk
Közbeszerzés
14 cikk
Közbiztonság
83 cikk
Középtávú tervek
0 cikk
Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal
93 cikk
Közigazgatási reform
202 cikk
Közmunka
8 cikk
Köznevelés-sport
2 cikk
Közoktatás
8 cikk
Ktv. / Kttv.
5 cikk
Lakásügy
1 cikk
Lazíts!
85 cikk
Megvalósult Projektek
19 cikk
Módszertani útmutató
3 cikk
Nógrád Megye
8 cikk
Okmányirodák
20 cikk
Oktatás
24 cikk
Önkormányzás - önkormányzatiság
6 cikk
Önkormányzati gazdálkodás
4 cikk
Önkormányzati testület
7 cikk
Összehasonlító jog
4 cikk
Pályázatok
113 cikk
Pest Megye
23 cikk
Politikus
40 cikk
Portré
148 cikk
Régió
29 cikk
Rendezvények, konferenciák
2 cikk
Somogy Megye
14 cikk
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
29 cikk
Szociális ügyek
4 cikk
Térfigyelés
0 cikk
Területfejlesztés
42 cikk
Testvérvárosi kapcsolat
15 cikk
Tolna Megye
14 cikk
Turizmus
127 cikk
Új Ptk.
3 cikk
Új utakon
2 cikk
Vagyongazdálkodás
53 cikk
Választás
86 cikk
Vas Megye
17 cikk
Veszprém Megye
1 cikk
Vezércikk
23 cikk
Zala Megye
10 cikk
 
  KÖNYVAJÁNLÓ


http://jegyzo.hu/index.php?oldal=elofizetes

 
 


Szerkesztőbizottsági információk
BEMUTATKOZÁS
KAPCSOLAT

Jegyző.hu - Jegyző és Közigazgatás © hÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Kiadó további oldalai:HVGORAC.HU,UJBTK.HU,HVGORAC.EU,PTK2013.HU,JOGKODEX.HU
buying valium online buy phentermine online without prescription