Debrecen bármely részén sétálva előbb-utóbb találkozhatunk egy-egy molinóval vagy plakáttal, amely az Európa kulturális fővárosa pályázat programját népszerűsíti.

Az élelmiszerboltok, ajándéküzletek, gyógyszertárak, cukrászdák, vendéglők, autószalonok tulajdonosai egyaránt fontosnak gondolták, hogy nyilvánosan kiálljanak a cívisváros pályázata mellett. Ez már önmagában komoly siker. Több ezer debreceni vett részt a koncepció kimunkálásában – ez is hatalmas eredmény. A pályázattal olyan középtávú kulturális stratégia fogalmazódott meg, amelynek rendkívül nagy a támogatottsága.
A debreceni koncepció hét tartóoszlopon nyugszik. A pályázat hét kulcsprojektje felmenő rendszerű, tovagyűrűző hatású programokban, nagy társadalmi részvétel mellett valósítható meg. Alapvető szempontként érvényesítettük a természeti adottságok megőrzését és a fenntartható fejlődés tágabb kulturális dimenziójának megjelenítését. A pályázat meghatározó vállalása a regionális gondolkodásmód rehabilitációja. Debrecenben sok ezren gondoljuk úgy, hogy az Európai Unió jelentős kibővítésével eljött az ideje, hogy újraegyesítsük a XX. századi történelem által szétszabdalt kulturális régiónkat. Ezért az Európa kulturális fővárosa program részeként a város egy államhatárokon átnyúló kulturális szervezet létrehozását kezdeményezi. A Városok, falvak szövetsége a pályázat első kulcsprojektje. Reményeink szerint a négy ország (Magyarország mellett Románia, Ukrajna és Szlovákia) közel kétszáz városát érintő kulturális régió már ebben az évben létrejöhet. A pályázatunk abból indult ki, hogy a város szellemi és fizikai tereinek működése szorosan összefügg. Ezért programunk egyik konkrét célja a város téri világának rekonstrukciója 2010-ig. Ehhez kapcsolódóan új kiállítási negyedet hozunk létre a belvárosban – ez a második kulcsprojekt –, ami több más mellett egy ötezer négyzetméter alapterületű modern művészeti központot is magában foglal. A kiállítási negyedben egymás mellett található tizenegy(!) múzeum és galéria egész napos tartalmas programot kínál az ide látogatóknak. Alapjaiban módosítja majd a város térszerkezetét az az 57 hektár összefüggő vízfelületű mesterséges tó, amelynek a létrehozása a pályázat harmadik kulcsprojektje. Az immár környezetvédelmi engedélyekkel is rendelkező tócóskerti Nagy-tó kizárólag szabadidős és kulturális célokat szolgál majd. Ehhez kapcsolódik a pályázat ökotér programja, amelynek középpontját Európa legnagyobb városi erdeje, a Nagyerdő adja. Itt hozzuk létre Magyarország első témaparkját, a Ludas Matyi-parkot. A több mint tíz hektár területű gyerekközpont megépítése a pályázat negyedik kulcsprojektje.
A magyar színházi kultúra megújítását remélik a koncepció megfogalmazói a debreceni színházi régió létrehozásától – ennek egyik meghatározó eleme lesz a Latinovits Színház felépítése. A rendszerváltozás óta nem akadt arra példa, hogy egy önkormányzat önerőből építsen teljes értékű nagyszínházat – Debrecenben most ez történik. A pályázatunknak ez az ötödik kulcsprojektje. A hatodik kiemelt projekt a Kölcsey-központ, amelynek több mint ezer férőhelyes nagyterme – állítható akusztikájának köszönhetően – világszínvonalú hangversenyek színhelye lehet. Ez annak tudatában értékelhető különösen, hogy a leghíresebb külföldi szimfonikus zenekarok – mint például a bécsi vagy a berlini – még soha nem játszottak a Dunától keletre Magyarországon, mert eddig ehhez nem volt megfelelő koncertterem. Debrecenben most építünk egyet. S nem mellékesen: a már épülő Kölcsey-központ a régió legjelentősebb állandó konferenciahelyszíne lesz. A hetedik kulcsprojekt rendezője a Hortobágyi Nemzeti Park. A nomád olimpia a magyar és más nemzetek pusztai hagyományaira épülő sport- és ügyességi versenyek egyedi és európai hírű rendezvénye lesz. A 2010. augusztus 18–22. között a hortobágyi Mátára tervezett programsorozat a gyökerekhez való visszatérés, a találkozás és egymás megismerésének lehetőségét nyújtja Európa, Ázsia és Amerika lovas népei számára. Több mint negyedmillió nézőt várunk a négynapos rendezvényre.
Debrecen minden más magyar pályázónál nagyobb szabású, több mint 78 milliárd forint költségvetésű fejlesztési tervvel és programkínálattal formál igényt az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére. Ebből mintegy 35 milliárd forintba kerülnek a kulcsprojektek megvalósításai, amihez a város több mint 15 milliárd forint saját erőt biztosít.