Hajdú-Bihar megyéből köszöntöm a kedves olvasót! A Jegyző és Közigazgatás című szaklapban megyénk bemutatkozása apropóján megragadom az alkalmat, hogy sok szeretettel invitáljam Önt hozzánk, ebbe a sok meglepetést tartogató, napsütötte megyébe.

Hajdú-Bihar megyébe látogatva szinte mindenki rácsodálkozik rejtett értékeinkre, hiszen megyénk nemcsak Debrecen, Hortobágy és Hajdúszoboszló „arany háromszögének” közismertebb turisztikai vonzerőire lehetünk büszkék. Nyolcvankét olyan településünk van, amely egyedi és értékes látnivalókat kínál, csak éppen kevesen tudnak ezekről. A polgári Kálváriadomb, a gúthi Vadászház, a herpályi monostorrom, vagy az egyedülálló kora középkori nyíracsádi templom ugyanolyan kincsünk, mint a debreceni Nagytemplom vagy a hortobágyi Kilenclyukú kőhíd. A hajdúdorogi görög katolikus templom ikonosztáza éppúgy kulturális büszkeségünk, mint a debreceni Déri Múzeum gyöngyszeme, a csak nálunk látható, nemzeti jelentőségű Munkácsy-trilógia, amely épp a napokban gyarapodott az Egyesült Államokban élő Pákh Imre Munkácsy gyűjteményének világhírű darabjaival. Munkácsy Mihály 26 lélegzet elállító alkotása és a festőt ábrázoló két mű december 11-éig látható a múzeumban.
Gyógyító víz várja a hozzánk látogatókat a híres debreceni és a hajdúszoboszlói gyógyfürdőkben, de ugyanígy Hajdúnánás, Balmazújváros vagy Püspökladány fürdőiben, s ezek a gyógyvizek felveszik a versenyt az ország más területein fellelhető gyógyhatású vizekkel. Büszkék lehetünk más természeti kincseinkre is, mert a mi hozományunk hazánk első, a hortobágyi puszta szikes földjén elterülő nemzeti parkja, amely a Világörökség része; az Alföldi őstölgyes Ohat határában és a szépséges Guthi-erdő éppúgy, mint a debreceni Erdőspuszták vagy a Fancsikai tavak.
„Hajdú-biharicumok”
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2004-ben egy egyedülálló vállalkozásfejlesztési akcióba kezdett azzal, hogy létrehozta a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék Társaságot. Ez egy olyan átfogó társadalmi akciót jelent, mely a megye lakosságának bevonásával kívánja feltárni a térség kiemelkedő minőségű termékeit. A lakossági javaslattétel lehetővé teszi azt is, hogy olyanok is pályázzanak, akik népszerű termékeik, vagy vállalkozásuk révén már eleve egyfajta minőséget képviselnek a megyében. Az első alkalommal 22 védjegyet adtunk át, többek között olyan nagy cégeknek, mint a nádudvari Mark-Nagisz Rt., vagy a Debreceni Hús Rt., és a legfőbb elismerést elnyerő bakonszegi Awassi Rt., de rajtuk kívül szép számmal pályáztak a megyében tevékenykedő népi iparművészek is. A társaság programjának nem titkolt célja – a valóban minőséget képviselő termékek, és azok gyártóinak bemutatása mellett, – hogy a hungaricumokhoz hasonlóan egyfajta „hajdú-biharicumokat” nevesítsen meg, és ezzel hozzájáruljon a megye ismertségéhez. Természetesen igyekszünk minél több helyen népszerűsíteni a termékeket, így a nyertes termékek eljutottak a Megyeházától a Parlamentig, megjelentek többek között a Farmer-Expón, az idei Utazási Vásáron, ami jelenleg Magyarország egyik legnagyobb kiállításnak számít. Elkészült egy kiadvány, melyből a termékekről és azok forgalmazási helyéről tájékozódhatnak az érdeklődők, és a társaság honlapján is figyelemmel kísérhetik az aktuális eseményeket. A védjegyet önállóan, vagy a csomagolásba beépítve tüntették fel a nyertesek, és mivel a minőségi garancia a cégeknél meglévő minőségbiztosítási rendszerek, illetve a kézműveseknél a zsűrizések miatt adott, ezt a címet visszavonásig tüntethetik fel termékeiken a 2004. évi nyertesek. Az előző évi tapasztalatokkal gazdagodva a marketing-kampány mellett tovább bővítjük a piacra jutási lehetőségeket is. A tervek szerint a legismertebb turisztikai pontokon dekoratív formában jelennek majd meg a termékek, és vásárolásukra is lehetőség nyílik. Kulturális és természeti kincsekben gazdag ország, gazdag megye vagyunk, reményeink szerint a Termék Társaság is hozzájárulhat a maga eszközeivel Hajdú-Bihar turisztikai és gazdasági fejlődéshez, és a megyében élők boldogulásához.
Történelmünk
Hajdú-Bihar megye mai határainak kialakulásában is különbözik a legtöbb megyénktől, hiszen 1875-ig közigazgatási önállósággal csak Debrecen szabad királyi város és a hajdúvárosok kerülete rendelkezett. Míg Debrecen Bihar vármegyéhez, addig a hajdúvárosok Szabolcs vármegyéhez tartoztak.
Okleveles források már 1075-ben említést tesznek Bihar vár határáról (megyéjéről). I. László király 1080-ban Nagyváradra helyezte át az István király által alapított püspökség székhelyét, s az ő érdeme az is, hogy a település a későbbi vármegye ipari és kereskedelmi központjává vált.
A 13. századi gazdasági és társadalmi átalakulás részeként a várispánság gazdasági rendszerét fokozatosan a nemesi vármegye váltotta fel. 1554-ben a tordai országgyűlés döntése nyomás Bihar vármegyét Erdélyhez csatolták. Bihar vármegye joghatósága alatt álló Debrecennek I. Lipót 1693. április 11-én szabad királyi címet adományozott, 1715-től Bihar vármegyétől független törvényhatósságként kezdett működni, de hét évtizeddel később II. József döntése nyomán Debrecen ismét Bihar megye fennhatósága alá került.
A megye történelmének különlegességét adja, hogy az erdélyi fejedelmek seregeiben harcoló hajdúk egy részét Bocskai István telepítette le az 1604. októberi álmosdi ütközet után. Az 1605. december 12-én Korponán keletkezett oklevelében – főleg saját birtokain – gyalogos hajdú katonáinak ajándékozta az Kálló város, Nánás, Dorog és Varjas, valamint Hadház, Vámospércs, Sima és Vid helységeket, pusztákat és részbirtokokat, majd 1606 őszén Szoboszlót. A hajdútelepülések katonai szolgálat fejében mentességet élveztek mindenfajta földesúri és egyházi szolgáltatás alól, 1865-ig állami adót sem fizettek, és nem tartoztak a vármegyék fennhatósága alá sem.
A közös érdekek képviseletének igénye a 17. század végén elvezetett egy közös szerv létrehozásához, a vármegyékhez hasonló önálló törvényhatóságként működő Hajdúkerületekhez, amely végleges formáját 1790-re érte el, hivatalosan 1876. július 17-én oszlatta fel önmagát.
1874-ben Molnár György újságíró cikkében a Szétdarabolt Hajdúkerület helyett egy tömör, egységes, Debrecenben székelő Hajdú megye felállítását javasolta. A javaslatot többen is csatlakoztak, így szeptemberben a nagygyűlésre delegáció vitte a megye létrehozásáról szóló dokumentumot. Hajdú vármegyét 1876. évi XXXIII. tc. alapján hozták létre.
Hajdú-Bihar Megye története 1950. március 16-án kezdődött: az 1950. évi területrendezés eredményeként Debrecen székhellyel Hajdú vármegyéből és a hozzácsatolt Bihari vármegyei településekből, valamint néhány Szabolcs megyéből átcsatolt községből alakult. Hajdú vármegyéből 22 település és Debrecen, Szabolcs vármegyéből 7, Biharból 50 település volt az alapító. Ma megyénk 82 települése közül 21 város.
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megalakulását követően, az országban elsőként jóváhagyott egy olyan fejlesztési koncepciót, amelyben az önkormányzat tevékenységét a megye lakosságáért megvalósuló közszolgálatként fogalmazta meg.
A koncepció az volt, hogy a közgyűlésnek mindenekelőtt „megyében” kell gondolkoznia, le kell rakni egy hosszú távú, de már a közeli jövőben is érezhető fejlődés alapjait, meg kell erősíteni a megye pozícióit a regionális integráció folyamatában, és megőrizni a regionális központ szerepet.
A megyei önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatainak ellátására korábban is rendelkezett tervekkel, melyhez képest a jelenlegi fejlesztési koncepció széleskörűen tartalmazza a megyének az Európai Unió elvárásaihoz igazított szolgáltatási és fejlesztési céljait, önként vállalt feladatait. Ennek jegyében már a megyei önkormányzat hosszú távú vállalásait tartalmazó Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési Programja (továbbiakban: Fejlesztési Program) is egy ilyen önkéntes kezdeményezés eredményeként készült el.
A Fejlesztési Program menedzseléséhez a megyei önkormányzat hivatalában, valamint egész intézményrendszerében új szemlélet, új munkamódszer kialakítására volt szükség. A Fejlesztési Programnak, az abban megfogalmazott elvárásoknak megfelelően tehát átalakult a megyei önkormányzat feladatvállalása, szervezeti és működési rendje, valamint elkezdődött a programozó, tervező, majd a programok megvalósítását segítő szervezőmunka.
A Fejlesztési Program által meghatározott irányvonal mentén került sor Hajdú-Bihar Megye Stratégiai Fejlesztési Tervének (továbbiakban: Stratégia) kidolgozására, melyet a Közgyűlés a 2003. május 23-i ülésen megtárgyalt és elfogadott.
A Stratégiában vállalt feladatok hatékony megvalósítása érdekében szükség volt az önkormányzati munka megújítására, olyan irányú szemléletváltásra, amely a koordináló, tervező, kezdeményező és együttműködésen alapuló, partneri kapcsolatok kialakítását igényli.
A Fejlesztési Program esetében a célkitűző és a megvalósító is maga az önkormányzat, ezzel is hangsúlyozva az újszerű megoldások felvállalásának szükségességét. A Stratégia vonatkozásában a megyei önkormányzat kezdeményez, támogat és koordinál, de a megvalósítók maguk az érintettek és érdekeltek, végső soron a megye egész lakossága.
A magas színvonalon szolgáltató megyei önkormányzat megteremtésének jegyében jelentős fejlesztések, komoly beruházások, valósultak meg, vagy indultak el az önkormányzat intézményeinél. Továbbá számos olyan projektet generáltunk, illetve tevékenységet végeztünk, amely hozzájárult Hajdú-Bihar megye felzárkózásához, regionális és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséhez. Természetesen ahhoz, hogy a kitűzött céljainkat elérjük, illetve az elindult folyamatokat lendületbe hozzuk, további beruházásokra, fejlesztésekre, valamint újabb partnerekre és a partnerségi szintek továbbfejlesztésére van szükség.
A Fejlesztési Programnak köszönhetően a megyei önkormányzat (a hivatal és az intézmények) 2003. évtől kezdve pályázatokon összesen több mint 5,5 milliárd forint támogatást nyert el. Többek között ebből valósul meg a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, a Megyei Levéltár építése, illetve a Kenézy Gyula Kórház műtőrekonstrukciója.
Néhány jelentősebb projektünk
A hajdúnánási és a nyíradonyi idősek otthonában emelt szintű részlegek kezdték meg működésüket, Mikepércsen pedig korszerű demens részleggel gazdagodott a megyei önkormányzat intézménye.
Befejezéséhez közeledik a kiváltási program, Berettyóújfaluban két év alatt három, Hajdúszoboszlón négy új építésű és három felújított lakásotthont adtunk át.
A megye gazdaságának élénkítése érdekében idén kedvezőbb feltételekkel és javított kondíciókkal hirdettük meg újra a Hajdú-Bihar Kisvállalkozói Hitelprogramot.
A megyei önkormányzat egyedülálló kezdeményezéseként megvalósuló polgári Régészeti Pihenőpark építése már a második üteménél tart, s a megye egészének turisztikai és idegenforgalmi kínálatát hivatott bemutatni.
A szellemi infrastruktúra fejlesztése érdekében részt vettünk abban a programban, amely 100 diplomás pályakezdő munkanélküli fiatal uniós pályázatíró és pályázati menedzser szakemberré képzést vállalta fel.
A hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeinek javításáért sokat tettünk az elmúlt évben. Nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó ösztöndíjas fiatalokat támogattunk tanulmányaikban, pályázatokat írtunk ki esélyegyenlőséget megvalósító programokra, megrendeztük a Kisebbségek hete elnevezésű programsorozatot, amellyel immáron hagyományt teremtettünk, és elkészítettük a középtávú komplex cselekvési tervet a megyében élő roma lakosság életkörülményeinek fejlesztése érdekében.
Roma információs szolgáltató hálózat projekt kidolgozásával akarjuk a jövőben segíteni a megye roma lakossága foglalkoztatottságának javítását.
Az országban elsőként Hajdú-Bihar megyében megnyitott Esélyek Háza Humánszolgáltató Központunk az elmúlt évben is sokat tett az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód eszméjének terjesztéséért. Az Esélyháló című, nyertes Phare projektünkkel 50 tartós munkanélküli foglalkoztatásba történő visszahelyezését tudjuk elősegíteni.
Összességében megállapítható, hogy a megyei önkormányzat közgyűlése innovatív lépésre szánta el magát, amikor 2002-ben mind saját magára, mind egész Hajdú-Bihar megyére vonatkozóan egy-egy fejlesztési program végrehajtásáról döntött.
Az eltelt két évben a Fejlesztési Programban megvalósult fejlesztések nemcsak közelebb vitték, viszik a megyei önkormányzatot a 2002-ben elfogadott „szolgáltató megye” szerep betöltéséhez, hanem hatékonyan hozzájárulnak a kötelező feladatok ellátásához is.
A Megyei Fejlesztési Stratégiát, a Hajdú-Bihar megyében megvalósult fejlesztő munkát tekintve elmondható, hogy a megyei önkormányzat a Stratégiában vállalt szerepének eleget téve előmozdította Hajdú-Bihar megye hosszú távú fejlődését.