Magam részéről nem tartom jó taktikának az érdekérvényesítésünk során, ha a kormányzati közigazgatási reform kapcsán azzal kezdjük az érvelést, hogy e reform kidolgozása a „színfalak mögött” folyik.
Az IDEA Program valamennyi tanulmánya kezdetektől (2003!) nyomon követhető az ÖTM honlapján továbbá a Magyar Közigazgatási Intézet weboldalain és kiadványaiban. Évente több tíz konferencián, tanácskozáson mondhattuk és mondhatjuk el véleményüket úgy, hogy azokat végigülik az ÖTM (néha még más minisztérium is bekapcsolódik), illetve az IDEA Program résztvevői. Erről a programról tehát eddig csak az a kollégánk nem nyilvánított véleményt, aki nem akart! A folyamatos közlések miatt a reform változásai is jól nyomon követhetőek. Némelyik tanulmányból még az is visszaköszön, hogy a jegyzői érdekvédelmi szervezetek sem tétlenkednek. Sőt! Azzal viszont nagyon egyetértek, hogy a jegyzők hivatalos lapja (szintén már a kezdetektől) folyamatosan foglalkozik ezzel a témakörrel és teret ad a véleményeknek.
Dr. Vincze Ferenc kollégám írása, ha jól értem, egy „harmadik utas” megoldás az eddig ismert két úthoz képest: kistérségi önkormányzati hivatal – közigazgatási hivatali irányítás nélkül. Miután a kormány által irányított államigazgatási hatósági feladatellátásról beszélünk, ezt a megoldást nem tartom sem végigvihetőnek, sem helyesnek.
Azt sem tartom jónak, ha közigazgatási reform kapcsán olyan rózsaszín ködfelhőket kergetünk, mint hogy: „mindenki a helyén marad”. Ez biztosan nem lesz így! Struccpolitika helyett nézzünk szembe azzal, hogy bármilyen oldalról közelítjük is meg a közigazgatási reformnak ezt a szeletét, nyilvánvalóan egzisztenciális érdekek sérülnek. Igaz, a helyén marad majd sok jegyző (megváltozó szerepkörrel), de azoknak a kistelepüléseken dolgozó jegyzőknek, ahol a lakosságszám nem ér el egy bizonyos – a politika és a szakma által meghatározott – küszöbértéket, vajon megígérheti-e ugyanezt felelősen bárki? És senki nem ígérhet biztos munkahelyet a közigazgatási reform megvalósulása esetén jónéhány községi ügyintéző kollégánknak sem, hiszen ha feladatköröket, hatásköröket veszítenek a hivatalok, azt egészen biztos, nem létszámbővítés követi majd. Ez utóbbi kérdéskört – jegyzőként – nem tudom, és nem is akarom megkerülni.
A vitában a magam részéről azt az álláspontot tartom a legvédhetőbbnek, amely szerint kistérségi szinten az államigazgatási feladatok ellátását és a hatáskörök gyakorlását a székhely település polgármesteri hivatalának szervezeti rendszerében célszerűbb megvalósítani. Ez esetben azonban a jegyzői jogállás felülvizsgálata sem megkerülhető. Ebben a közigazgatási hivatalnak és – ha a székhely település polgármesteri hivatala látja el a többcélú társulásban a munkaszervezeti feladatokat – a társulási tanácsnak szerepet kell kapnia.
Tisztelt Szerkesztőbizottság!
Megtisztelő kérésüknek eleget téve csatoltan megküldöm dr. Vincze Ferenc kollégám írására az első reflexiómat. A témakör valóban nagyon izgalmas a jegyzők számára. Ráadásul a közigazgatási reformnak olyan területét érinti, amelyről eddig szerintem viszonylag kevés szó esett.
Érdeklődéssel várom az újság hasábjain a vita folytatását.
