Barát vagy ellenség a PPP? 2007/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Területfejlesztés

Barát vagy ellenség a PPP? 2007/1

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Csökmei László Erik városi főépítész Molnárné dr. Tarkovács Márta címzetes főjegyző Békés



PPP: A közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership) alapuló projekt megvalósítási konstrukció, amely során a magánszféra viseli és az építési és üzemeltetési kockázatok többségét. (A cikk a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Programiroda valamint Békés Város Képviselő-testületének nyilvános anyagainak felhasználásával készült.)

 

A sportlétesítmények fejlesztési és működtetési rendszerének átalakításáról szóló 1055/2004. (VI. 8.) Korm. határozatban foglaltak alapján az NSH (azóta ÖTM Sport Szakállamtitkárság) elhatározta, hogy a magyarországi megyékben hiányzó vagy nem elégséges sportlétesítmény-kapacitások komplex, „PPP” (Public Private Partnership) konstrukció keretében történő fejlesztéséhez szakmai támogatást és szolgáltatási díj hozzájárulást nyújt. A szakmai támogatás biztosítása, illetve a szolgáltatási díj hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás előkészítése érdekében PPP Projektirodát hozott létre a saját szervezeti rendszerén belül.
A Sport XXI Létesítményfejlesztési Program egységes sportszakmai koncepció mellett az alábbi hat programot foglalta magában:
1. Sport a kistelepüléseken program
2. Olimpiai központok fejlesztése program
3. Stadion-korszerűsítési program
4. „Sporttal a közösségekért” program
5. „Tanuszodát minden kistérségben” program
6. „Korszerű tornatermet mindenhol” program
A Sport XXI Létesítményfejlesztési Program „Sporttal a közösségekért” programjában megvalósítandó megyei szintű sportlétesítményekkel kapcsolatos elvárás és cél az, hogy az adott fedett létesítmények a megye versenysportját, és a megyei lakosság szabadidő és tömegsportját egyaránt kiszolgálják, továbbá alkalmasak legyenek a sportlétesítmények jellege (sportcsarnok, jégcsarnok vagy uszoda) által meghatározott hazai és nemzetközi versenyek lebonyolítására is.
A PPP konstrukciók alkalmazásának fő szempontja a hatékonyságnövelés, ezzel együtt a PPP konstrukció kiemelt – GYISM (azóta ÖTM sport szakállamtitkárság) által is alapkövetelményként megfogalmazott – célja az államháztartási deficit kezelése érdekében a beruházás üzembe helyezésekor egyösszegben történő hiány-elszámolás elkerülése.
Az Eurostat által kidolgozott elvárások a kockázattranszfer mértéke alapján sorolják az adott projektet a magánszféra, illetve az államháztartás mérlegébe: minél nagyobb a kockázattranszfer mértéke a magántársaság felé, annál valószínűbb, hogy a projekt kormányzati szempontból off-balance sheet-nek (államháztartáson kívüli projektnek) minősül. Az Eurostat munkaanyaga három fő kockázattípust vizsgál kiemelten, és kimondja, hogy a PPP konstrukciók besorolása akkor történhet az államháztartáson kívül, ha a magántársaság viseli:
• a beruházási kockázatot (construction risk), továbbá
• az eszköz rendelkezésre állás kockázatának (availability risk) és a keresleti kockázatnak (demand risk) legalább az egyikét.
Békés Megyében Békés város önkormányzata vállalta, hogy ebben a beruházási konstrukcióban szeretné megvalósítani sportlétesítményét.
A konstrukció lényege, menete
Az önkormányzat a projekttervezet összeállítása során az NSH részére bemutatatta a létesítményre vonatkozó követelményrendszert. Az NSH ellenőrizte, hogy az önkormányzat által PPP konstrukció keretében megvalósítani tervezett létesítmény – méretei, kialakítása és használati lehetőségei, felszereltsége, műszaki tartalma figyelembe vételével – megfelel-e az adott létesítmény jellegének megfelelő versenysport, tömegsport és szabadidősport követelményeinek.
A földterületet az önkormányzat biztosította a közművek telekhatárig történő kiépítésével.
A földterületen a közbeszerzési eljárásban kiválasztott magánpartner építi fel a létesítményt úgy, hogy a földterület és a felépítmény tulajdonjoga elválik egymástól. A felépítmény tulajdonosává a befektető válik. A földterületre nézve a befektető és az önkormányzat egymással egy földhasználati szerződést köt, amelyben az önkormányzat – külön (földhasználati) díj fizetése nélkül – lehetővé teszi a magánpartnernek a földterület használatát a futamidő végéig (15 év).
Az építési engedélyt, valamint minden kivitelezési tervdokumentációt a befektető szerzi be a saját költségén.
A magánpartner kiválasztására vonatkozó közbeszerzési pályázat célja:
• megtalálni azt a magánszférából érkező partnert, aki a létesítményt saját forrásai, és bankhitel felhasználásával megvalósítja,
•  üzemelteti,
•  és a közszféra által igényelt közcélú használatra – szolgáltatási díj fizetése ellenében – rendelkezésre bocsátja.
A közbeszerzési eljárásfajták közül a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás került kiválasztásra. A közbeszerzési pályázat kiírója és lebonyolítója az önkormányzat, az NSH társkiírói szerepben jelent meg.
A befektető a létesítményt megtervezi, (megtervezteti), megépíti (megépítteti), ennek során a tervezés és kivitelezés valamennyi költségét és a kapcsolódó kockázatok többségét viseli.
A befektető a létesítményt saját maga vagy az általa kiválasztott üzemeltető útján a projekt futamidejének utolsó napjáig folyamatosan üzemelteti (rendelkezésre tartja), ennek során az üzemeltetés, rendelkezésre-tartás valamennyi költségét, és a kapcsolódó kockázatok többségét viseli.
A befektető a szolgáltatási szerződésben pontosan részletezett mértékű és tartalmú közcélú igénybevétel lehetőségét biztosítja az önkormányzat számára az üzemeltetés teljes időtartama alatt.
A létesítmény teljes üzemidejének a közcélú igénybevétellel, használattal le nem fedett részét a befektető piaci alapon hasznosíthatja, saját nyereségére és kockázatára.
Az önkormányzat és az NSH együttesen a befektető részére szolgáltatási díjat fizet a befektető által biztosított közösségi igénybevétel, használat ellentételezéseképpen.
A projekt futamidejének lejártakor a létesítmény jelképes értéken az önkormányzat tulajdonába kerül.
Ennyit hát az eljárásról és előzményekről
Békés Város a "Sporttal a közösségekért" program keretében megindította a közbeszerzési eljárást az előzőekben leírt konstrukció megvalósítására.
A részvételi felhívásra három befektetői csoport jelentkezett, melyek némi hiánypótlást követően alkalmasnak minősültek. Az ajánlattételi szakaszban hidegzuhanyként érte a kiírókat, hogy a beérkezett ajánlatok összege többszörösen meghaladta a közgazdasági számítások alapján várt szolgáltatási díjat. (összeget most szándékosan azért nem írunk, mert jelenleg folyamatban van a második közbeszerzési eljárás)
Mi lehet ennek az oka?
• Nincs törvényi háttere ennek az együttműködési formának. (bár igaz, hogy elsősorban közgazdasági fogalom, de Magyarországon még nem honosodott meg).
• Nincs gyakorlati tapasztalat. Tudomásunk szerint a legelső ilyen nagyságrendű sikeres program a Budapesti Művészetek Palotája. Kisebb, pl. tanuszodák megvalósításában már vannak sikerek, de jelentősebb nagyberuházásoknál az ajánlattevők köre a feltételrendszer miatt zárt.
• Nem hajlandók kockázatot vállalni az ajánlattevők. Nagy befektetők lévén, nem vonják be a helyi kisvállalkozókat az építésbe és üzemeltetésbe, ennél fogva a területen érvényes és jellemző vállalási díjak többszöröse jelenik meg az ajánlatokban.
• Az ajánlattevők elsősorban építőipari kivitelező cégek. Ezért az üzemeltetésben nem vagy kevésbé járatosak, nem ismerik a helyi viszonyokat. Alapvetően nem közgazdasági befektetőként lépnek fel. Csak egy újabb építési beruházási ajánlatnak tekintik, nem pedig építési-üzemeltetési feladatnak.
• A futamidő a befektető számára nem megfelelő. Kockázatos a hosszú futamidő az üzemeltetés szempontjából. A „bérbeadás” céljára épített létesítmények értékcsökkenési leírása évi 5%, amely a jelképes átadásnál inkább 20 éves futamidőt célozna meg, ez az előzőleg említett szempont miatt még beláthatatlanabb.
Hibás a konstrukció?
Nem.
Hiszen eddig miről volt szó?
 Pályáztunk, jó esetben elnyertük, kicsit többért megvalósítottuk, s az eljárásnak itt volt vége!Az önkormányzat az új és fényes és csillogó létesítményét úgy üzemeltette, ahogy akarta, és ahogy tudta, minden tapasztalat nélkül.
 A PPP konstrukcióban a felek 15 évig – ha akarják, ha nem, – kényszerű házasságba kerülnek egymással. A házasság minden áldásával és gyötrelmével együtt. Viszont ennek a házasságnak előre lefektetett szabályai vannak, amely az üzemeltetés körét is tartalmazza.
Tehát meg kellene barátkozni az önkormányzatoknak is a forrásbevonás eme új rendszerével, nem pedig idegenkedni attól, csupáncsak azért, mert az lényegesen eltér az eddig megszokott „megpályáztuk-megvalósítottuk-felavattuk”rendszertől. Értelmes célokra, jó számításokkal, felhasználva az eddigi tapasztalatokat – még egy kevés saját erővel rendelkező  önkormányzatnak is hasznos segítőtársa lehet egy ilyen program, csak meg kell tanulni „közgazdaságilag” is gondolkodni.
P.S. (Utóirat):
Békés Város Önkormányzat augusztusában döntést hozott arról, hogy a  Sport XXI Létesítményfejlesztési Program „Sporttal a közösségekért” programjában szereplő létesítmény megvalósítására, egyszerűsített tartalommal, könnyített jelentkezési feltételekkel, figyelemmel az első eljárás tapasztalataira is, ismételten meghirdeti a közbeszerzési eljárást.
P.S. P.S. (Utóirat utóirata):
2006 október 1-én önkormányzati választások voltak. Az új képviselő testület előtt ismételten előkerült az a kérdés: barát vagy ellenség a PPP?

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu