Ügyfélkapu?! 2006/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / E-közigazgatás

Ügyfélkapu?! 2006/3

VIII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Szittner Károly Kabinetfőnök



A Jegyző és Közigazgatás már több alkalommal adott tájékoztatást a Központi Elektronikus Szolgáltató rendszerrel kapcsolatos kérdésekről.

 


Most a rendszer fejlesztése és üzemeltetése több szempontból is új fázisba érkezett, ezekről szeretnénk friss hírekkel szolgálni, ami remélhetően az önkormányzatok számára is segítséget nyújt saját fejlesztéseik kijelöléséhez, megvalósításához. Három kérdéskört szeretnék bemutatni
1. Az új kommunikációs modellt és annak hatását a hivatalok elektronizálására;
2. A csatlakozással kapcsolatos tudnivalókat;
3. Az ügyfélkapu és a kormányzati portál forgalmával kapcsolatos néhány adatot.
Az új kommunikációs modell
Az elektronikus ügyintézésében eddig olyan rendszereket valósítottak jellemzően meg, amelyek az ügyféllel folyamatosan kapcsolatban állva különböző böngészőkön keresztül tették lehetővé az elektronikus ügyintézést. Ez a módszer hatékony azokban az esetekben, ahol nagyszámú ügyfélnek kell lényegében azonos szolgáltatást nyújtani (ilyen például különböző hatósági igazolványok, bizonyítványok kiállítása, vagy az olyan interaktív szolgáltatások, ahol a pillanatnyi állapotnak van kitüntetett szerepe, mint például az időpontfoglalás). Az ügyintézések jelentős része azonban nem ilyen, az ügyintézéshez nincs szükség a valós idejű feldolgozásra, ha megoldható az elektronikus üzenetek (dokumentumok, adatcsomagok) biztonságos és hiteles, mások számára hozzáférhetetlen tárolása, akkor ezt meg lehet tenni a beküldéstől eltérő időpontban is.
Az ügyfelek és a hivatalok közötti adatcsere legfontosabb jellemzői az alábbiak:
 A rendszerben az adatok titkosított formában áramlanak. A továbbítandó adatok titkosítása a feladó számítógépén futó alkalmazás segítségével történik. A fogadott adatok megfejtése (dekódolása) a fogadó fél számítógépén történik meg. A titkosításhoz és megfejtéshez szükséges kliens oldali program biztosítása részét képezi rendszernek. Az adatok küldéséhez szükséges publikus titkosító kulcsok menedzsmentje a rendszer feladata. A hivatal által az ügyfél számára küldendő dokumentumok titkosítása, opcionális, azok titkosításának szükségességéről az ügyfél rendelkezik.
 Az adatcsere nem igényli az adat feladójának és címzettjének egyidejű jelenlétét, a rendszer alkalmas a továbbítandó adatok megbízható átmeneti tárolására.
 A rendszer garantálja az adatok megbízható továbbítását, az adattovábbítás a feladó szempontjából az üzenet sikeres feladásával (a feladás a központi rendszer általi visszaigazolásával) eredményesen lezárul.
 A központi rendszer által szolgáltatott igazolásokkal a továbbítandó adatok feladása (a központi rendszerbe való sikeres eljuttatása) és fogadása (a címzettnek való kézbesítése) hitelt érdemlően bizonyítható. Az igazolások a feladás (illetve a kézbesítés) időpontjának igazolásán túl a feladott (illetve kézbesített) dokumentum egyértelmű (hiteles) azonosítására is szolgálnak úgy, hogy ugyanakkor magát a továbbított dokumentumot nem tartalmazzák (még titkosított formában sem).
A szolgáltatás igénybe vételéhez az ügyfélnek rendelkeznie kell ügyfélkapuval. Az ügyfélkapu megléte egyedül abban az esetben nem feltétel, amikor (a Ket. elvárásainak megfelelően) elektronikus aláírással rendelkező ügyfél kívánja igénybe venni a Központi rendszer szolgáltatásait.
 
Legfontosabb ügyfél-tevékenységek:
 Dokumentum (adatcsomag) küldése hivatalnak;
 Dokumentum (adatcsomag) fogadása hivataltól;
 Egyéb, adminisztrációs célú tevékenységek.
A dokumentum feladását a központi rendszer által kiállított feladási bizonylat igazolja, amely tartalmazza a rendszer által készített időbélyeget is, amely hitelesíti a feladás idejét. A feladási bizonylaton szereplő, a rendszer által generált egyedi dokumentum azonosító a dokumentum teljes útját végigkíséri, így annak segítségével a dokumentum életútja végigkísérhető. A dokumentum titkosítása az ügyfél számítógépén történik meg a címzett hivatal nyilvános titkosító kulcsával. Ügyfél a címzett hivatal nyilvános titkosító kulcsát a kitöltendő nyomtatványon kapja meg.
A hivatal által az ügyfélnek a központi rendszeren keresztül küldött (az év végétől igény esetén ebbe az irányban is titkosítottan haladó) üzeneteket ügyfél saját számítógépén egy letöltött programmal visszafejtheti, és a rendszer biztosítja az ügyfél általi átvétel visszaigazolását a küldő hivatal számára.
Míg a központi rendszer az ügyfelek számára egységes, mindenki által jól megismerhető, megszokható felületet nyújt, a hivatalokat a rendszerhez való kapcsolódás módja (ezáltal a rendszer használatának jellege) alapján két csoportba soroljuk:
 Olyan hivatalok, amelyek rendelkeznek a Közmű rendszerrel való közvetlen (gépi interfészen keresztüli) kapcsolódásra képes helyi célrendszerrel (adatfeldolgozó, iratkezelő stb). E hivatalok dolgozói nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a központi rendszerrel, az ügyek intézése a helyi célrendszerben történik meg. A központi rendszeren keresztüli üzenetküldés és fogadás a háttérben, a helyi célrendszer által ellenőrzött módon történik meg.
 Olyan hivatalok, amelyek nem rendelkeznek a fenti feltételnek megfelelő helyi célrendszerrel. E hivatalok dolgozói számára portál felületen keresztüli elérés biztosítása tervezett az év végére, és azután bármely hivatal, amely internet-kapcsolattal rendelkezik, képessé válik hiteles elektronikus üzenetek, formanyomtatványok fogadására.
A hivatal fogadja a neki a központi rendszeren keresztül küldött üzeneteket. A dokumentumot a központi rendszer időbélyegzővel látja el, az ebben szereplő időpont a dokumentum befogadásának időpontja. A dokumentummal kapcsolatos ellenőrzéseket követően megkezdődhet annak feldolgozása a hivatal rendszerében. Amennyiben az ellenőrzés során probléma merülne fel, úgy az ügyfél a dokumentum elutasításáról (és annak okáról) kap tájékoztatást. Az ilyen visszajelzések a központi rendszer számára a hivatalnak kézbesített dokumentumtól teljesen függetlenül létrejött dokumentumok, melyet a feladó hivatal által megcímzett ügyfélnek kell továbbítani. A dokumentum további feldolgozása a hivatal helyi rendszereiben történik meg. A feldolgozás során keletkezhetnek olyan dokumentumok, melyeknek a címzetthez továbbítása ismét a központi rendszer igénybevételével történhet meg.
A hivatal által küldött dokumentum titkosítása a hivatal számítógépén történik meg a címzett ügyfél nyilvános titkosító kulcsával. A címzett nyilvános titkosító kulcsa ─ amennyiben az ügyfél ezt igényli – a központi rendszerből kérhető le. A dokumentum feladásáról a hivatal visszaigazolást kap, amely a dokumentum egyértelmű azonosítóját és egy időbélyeget tartalmaz. A rendszer a dokumentum ügyfél általi átvételéről tájékoztatja a feladó hivatalt. Amennyiben az ügyfél a dokumentumot a törvényben meghatározott időtartamon belül (5 nap) nem veszi át, úgy neki a dokumentumot hagyományos úton kell továbbítani. Az át nem vett dokumentumokról az értesítést a rendszer biztosítja, de a postázás már túlmutat a Központi Elektronikus Szolgáltató rendszeren, azt az indító hivatalnak kell biztosítania.
Ez az új eljárási modell az önkormányzati ügyintézés számára is biztosítja az áttörés lehetőségét, hiszen csak a rendszer számára értelmezhető elektronikus űrlapot kell elkészíteni, elkészíttetni – amihez az űrlap-generátor alkalmazást a központi rendszer a tervek szerint az év végétől biztosítja (jelenleg ezzel készülnek az APEH bevallásai). Ezek elkészítése nagyságrendekkel olcsóbb, mint a teljes folyamatot kezelő rendszer kialakítása. A szolgáltatás többi részét a központi rendszer egységes háttérrendszerként biztosítja.
Csatlakozás
Az 1044/2005 (V.11.) Korm határozat 2. pontja kimondja:
„A Ket.-ben rögzített alapvető infrastrukturális szolgáltatásokat biztosító központi elektronikus szolgáltató rendszer felügyeletét, üzemeltetését a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. Az elektronikus aláírással nem rendelkező természetes személy ügyfelek azonosítása kizárólagosan az e központi rendszer részét képező ügyfélkapu igénybevételével történhet.”
Ennek megfelelően a központi elektronikus szolgáltató rendszer ezen szolgáltatása minden elektronikus közigazgatási ügyintézést, vagy adatbázisból adatszolgáltatást biztosítani kívánó, arra jogosult szerv számára díjtalanul áll rendelkezésre.
Az ügyfél-azonosítást szükségessé tevő közigazgatási elektronikus szolgáltatások elektronikus aláírást nem használó ügyfelek számára csak az Ügyfélkapun történő belépés, és az ott végzett azonosság-ellenőrzés után vehetők igénybe. Ezért a különböző közigazgatási eljárások elektronikus megvalósítását biztosító alkalmazások tervezői és működtetői számára elkészült az Ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatók számára egy olyan műszaki specifikáció, amely információkat nyújt arról, hogy saját háttérrendszereik kialakítása során milyen interfész felülethez kell illeszkedniük, valamint arról, hogy ezen az interfész felületen keresztül milyen adatstruktúrában, milyen információk kétirányú áramlása valósul meg.
A Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság 21. számú ajánlásának 1.1 verziója immár nem csak az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz csatlakozott szervezetek számára ismerteti, hogy technikailag milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre, illetve milyen követelményeknek kell megfelelniük a sikeres csatlakozás érdekében. A csatlakozás a MEH Elektronikuskormányzat-központtal (EKK) történő kapcsolatfelvétel eredményeként jöhet létre, ha a csatlakozni kívánó szervezet szolgáltatása megfelel az e dokumentumban rögzített feltételeknek és a szervezet oldaláról a csatlakozás technikai feltételei is biztosítottak.
A kapcsolódás jelenleg három, megfelelő biztonságot nyújtó technikai megoldással biztosítható:
 Az EKG-ra kapcsolódó szolgáltató az Ügyfélkapu, és a szolgáltató rendszer közötti HTTP kapcsolat kialakításával csatlakozhat az Ügyfélkapuhoz.
 Kapcsolódás interneten keresztül
• Kapcsolódás VPN csatornán keresztül Az IPSEC VPN kapcsolatnak a szabványos IKE (UDP/500) és ESP (IP/50) protokollokat kell használnia. Ez a megoldás biztosítja a kapcsolat megfelelő szintű titkosítását, viszont nem biztosítja a csatlakozó szervezet oldalán az alkalmazás azonosítását; csak a csatlakozó szolgáltató által használt IPSEC átjáró kerül azonosításra, jelszavas authentikációval (PSK). A közeli jövőben ezt továbbfejlesztjük SSL/TLS alapú kapcsolatra. Ez a megoldás a kapcsolat megfelelő szintű titkosításán túlmenően, a szolgáltató oldali alkalmazás azonosítását is biztosítja digitális tanúsítványok használatával.
• Kapcsolódás eLink interfészen keresztül A szolgáltató az Európai Unió által kifejlesztett és közzétett eLink interfészen keresztül is csatlakozhat az Ügyfélkapuhoz. Az eLink elsődleges funkciója a szolgáltató rendszerek közötti hálózati közegtől független, biztonságos kommunikációs csatorna biztosítása. A Szolgáltatónál telepítendő eLink node-ot, valamint eLink klienst – azaz együttesen az eLink Toolkit-et – az EKK biztosítja. Az eLink Toolkit futtatásához Szolgáltatónak az alábbi feltételeket kell biztosítani: Futtatási környezet: JAVA Runtime Enviroment 1.4.2, MySQL 5 adatbázisszerver (mindkettő szabad szoftver); eLink kliens illesztése a szolgáltató rendszerhez.
A nyár folyamán a tervek szerint lesz lehetőség arra, hogy minden felkészült önkormányzatot csatlakoztassunk az ügyfélkapuhoz, és így biztosíthatóvá válik a Ket. által előírt azonosítás az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfelek számára is.
Néhány adat
A központi elektronikus szolgáltató rendszer ügyfélköre és forgalma dinamikusan bővült. Míg az év elején még éppen csak meghaladtuk a 30 ezer felhasználót (ügyfélkapuval rendelkező személyt), ez a szám május 19-én meghaladta a 100 ezret. Dinamikusan növekszik a forgalom is, az elektronikus bevallásra kötelezettek 50 ezres körével szemben május hónapban (22-ig) már több mint 330 ezer különböző bevallást nyújtottak be. Míg tavaly az elektronikusan beadott személyi jövedelemadó bevallások száma nem érte el a 700-at, eben az évben, az utolsó nap adatainak ismerete nélkül is meghaladja ez a szám a 30 ezret.
A folyamat szemléltetéseként álljon itt néhány ábra az ügyfélkapunyitásról, illetve annak területi megoszlásáról:
 
 
 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu