A választási eljárásról 2006/3
Dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző Paks
A választásoktól eltelt viszonylag rövid idő adja egyrészről az aktualitását a témaválasztásomnak, másrészt pedig az 1997. évi C. tv. módosítására vonatkozó pártok által jegyzett javaslatok hírtelen elfelejtése.
Úgy tűnik a parlamenten kívül álló tízmillió állampolgárnak, hogy a politikai elit a választások előtt két héttel világosodik meg, hogy mit kellett volna tennie e témában a négy év alatt, és utólag kiderül, hogy kár volt időt pocsékolni a golyóstoll és a mobiltelefon értelmetlen törvényi szabályozására.
Helyhiány miatt kizárólag a választások eljárásjogi részét érintem, és tényleg csak érintem, vázlatosan, követve a fent írt törvény szerkezetét. A „cé” törvény végrehajtására szánt BM rendeletek megértését „segítő” OVI intézkedések, és műfajilag sehova sem sorolható levelek hatásával nem kívánok foglalkozni.
1. Választási bizottságok
A szabályozás részletes, precíz, de nem laikus testületek működését feltételezi. A 29/A és B szakaszok beiktatása és a határozat közlésének módja – különösen a helyhatósági választások idején – a kisebb településeken problémát fog okozni. A választási bizottságok nincsenek felkészülve a napi ülésezésre. A jogalkotó figyelmen kívül hagyta, hogy társadalmi munkában végzik tevékenységüket.
2. Kampány
A kampánycsend megsértése, a plakát elhelyezése, illetve annak levétele amennyiben jogsértés történik, szankció nélkül marad. Vagy szankciót kell mellé rendelni, vagy hatályon kívül kell helyezni a szabályozást. A legutóbbi választás során történt, kampánycsend-sértést megállapító választási bizottsági döntéseket felülbíráló bírói döntések is igazolják, hogy át kell gondolni a jogalkotónak ezt a témakört is. Ha már úgysem tartja be senki, és nem is akarja, teljesen felesleges hatályban tartani ezen szabályokat.
3. Ajánlás
Sokan, akik az ajánlószelvények ellenőrzését végzik, értelmetlennek, feleslegesnek tartják a szelvények gyűjtését. Bizonyára osztják ezt a véleményt azok a pártok is, akik aktivistái nehezen tudják összegyűjteni a 750 db-ot. Csak érdekességként említem, hogy a Tolna Megyei 2. számú választókörzetben 9 indulóból az első fordulóban 5 jelölt nem kapta meg a 750 db szavazatot.
A nagy pártok viszont biztosan ragaszkodnak az intézmény létéhez, hiszen ennél biztosabb visszajelzést a leghűségesebb tábortól, mint az ajánlószelvények pártirodákhoz történő önkéntes leadás, nem kaphatnak más módon. Megfontolásra érdemes az, hogy a parlamenti pártok esetleg mentesülnének az ajánlószelvény gyűjtése alól.
4. Szavazás
A legnagyobb vitát a boríték használata, vagyis annak mellőzése okozta. Kétségtelen, hogy a 70. §. (1) bekezdés a boríték használatát első és második olvasatra is kötelezővé teszi, a politikai polémiát és vádaskodást a láncszavazásról az élet most szerencsésen megoldotta, mert az állami nyomda olyan borítékot szállított ki, amibe fizikai képtelenség volt beletenni a szavazócédulákat.
Tisztában vagyok azzal, hogy egy jogszabály sohasem lesz képes arra, hogy a megcélzott szabályozási kört mindenki számára megnyugtatóan, és a váratlan helyzetekre is felkészülve rendezze. Közelebb vinne a megoldáshoz, ha a választásokat az abban résztvevők nem élet-halál harcnak tekintenék, és minimális bizalom lenne a politikai ellenfelek között, és a köztisztviselők iránt is.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft