Szekszárd és kistérsége: e-ügyintézés? 2006/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Tolna Megye

Szekszárd és kistérsége: e-ügyintézés? 2006/3

VIII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Dr. Faragó Ágnes Hatósági irodavezető



„A tudás hatalom.”
Francis Bacon

A fenti örök érvényűnek tűnő mondat az európai gazdasági, és ipari felemelkedést megelőző szellemi alapozás korában hangzott el. A XVII. század németalföldi kereskedő társaságok e felismerés jegyében, jól megfontolt üzleti érdekeik kivitele iránt hívták életre a statisztika tudományágat, annak érdekében, hogy piacaik felmérése alapján tevékenységüket a megfelelő módon optimalizálják. A XXI. században a globalizáció és az információs társadalom közegében hasonló kihívást jelent a közigazgatás számára a megújulás és a megfelelő alkalmazkodás útjának kimunkálása.
Engedjék meg, hogy még egy idézet hívjak segítségül „ A siker az nem szerencse kérdése, hanem a jó stratégiáé „ /Varga Zsolt/, amihez semmi kétség nem fér, így indult el Szekszárd és kistérsége együtt közös, jól átgondolt stratégiával aminek eredménye mára már egy modern, korszerű közigazgatás alapjait teremti meg.
Szekszárd Megyei Jogú Város a Szekszárdi Kistérséggel összefogva 2003-ban megalkotta saját informatikai stratégiáját.
A stratégiai anyagban megfogalmazottakat három időszakra oszthatjuk. Rövidtávon 2005-ig, középtávon a 2007-ig, hosszú távon pedig a 2012-ig terjedő időszakot értjük. Ebből a rövidtávú tervek, melyek az eEurop CLBS (Common List of Basic Public Services) 1. és 2. szintjének a teljesítését tűzték ki célul a GVOP 4.3.1 pályázat elnyerésével valósultak meg.
Szekszárd Megyei Jogú Város és kistérsége, mint a Dél-dunántúli régió része – az EUROSTART 2003-as adatai szerint – az egy főre jutó bruttó össztermékben mért 43 százalékos mutatója nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ehhez járul a kistérség hátrányos helyzete, a régió közúthálózaton történő nehéz megközelíthetősége.
A harmadik évezred fordulójára a társadalmi, gazdasági és kulturális területen jelentkező elvárások, a megváltozott körülmények modellváltást igényelnek a közigazgatási szférában is. Olcsóbb és hatékonyabb, a feladatokat folyamatukban kezelni tudó, szolgáltató közigazgatás megteremtése kényszerítő szükség mind az ügyfelek elvárásai, mind az önkormányzati működés racionalizálása okán. A településirányítás tulajdonképpen számos elkülönülő, de egymásra épülő munkafolyamat egységes kezelését igényli, amit jól támogathatnak az informatikai alapokon nyugvó elektronikus alkalmazások.
Szekszárd Megyei Jogú Város és a Tolnai Kistérség Területfejlesztési Társulása annak érdekében, hogy polgárai és a területén működő vállalkozások egyszerűbben intézhessék az önkormányzattal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat, az e-önkormányzat kialakítását célzó innovációs programok közül az országban elsőként valósította meg – az Európai Unió ajánlását, és a Magyar Információs Társadalom (MITS) stratégiájában foglalt iránymutatást alapul vevő, a komplex közigazgatási alkalmazásokra és a kapcsolódó infrastruktúra megteremtésére irányuló fejlesztési programját. A szekszárdi önkormányzat „Elektronikus ügyintézés bevezetése Szekszárd MJV-ben és kistérségében” néven meghirdetett, átfogó informatikai fejlesztési programja szervesen kapcsolódik a város és a kistérség hosszú távú településfejlesztési elképzeléseihez, annak egyik alapköve. A program kívánatos eredményeként a szolgáltató szemléletű és ügyfélközpontú, az elektronika nyújtotta lehetőségekkel támogatott közigazgatás megteremtését fogalmazta meg.
A jelentős uniós támogatással kialakított, ma már DigiSzek néven futó informatikai program 2005 szeptemberétől elektronikus – (szak)alkalmazásokkal és az e-hivatal keretrendszerével támogatott – ügyfélszolgálati rendszer működésének megkezdését tette lehetővé Szekszárdon és 26 települést magában foglaló kistérségben. A 300 millió forint összegű beruházás eredményeként Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat informatikai infrastruktúrája személyi és kiszolgáló számítógépekkel, nyomtatókkal bővült. A városban három helyről ingyenesen érhető el az internet, valamint az ingyenes HotSpot szolgáltatáson keresztül Szekszárd város www.szekszárd.hu hivatalos honlapja. A HotSpot szolgáltatás az úgynevezett WLAN (vezeték nélküli helyi hálózat) technológiáján alapul; igénybevételével nyilvános helyeken biztosítható a számítógép felhasználók számára vezeték nélküli rácsatlakozás a világhálóhoz. Megvalósult a városi és kistérségi integráló portál, kiépült az elektronikus ügyfélszolgálat – eEurop CLBS 1. és 2. szintje, valamint az elektronikus adózási, beszerzési és szociális rendszer. Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal munkáját segíti a pénzügyi, számviteli és kontrolling rendszer kiépítése. Szekszárdon, illetve a kistérséget alkotó huszonhat településen egy olyan információs gyűjtőportál jött létre, amit folyamatosan lehet feltölteni. Az információ mindenki számára elérhető, a magánemberek és a vállalkozások szempontjából valósággá vált a könnyebb, időt és költségeket megtakarító ügyintézés.
A beruházás eredményeként átláthatóbb és tervezhetőbb lett a költségvetés, csökkentek az adminisztratív terhek. A rendszerek integrációjával az utalások automatikusan mennek végbe. Az új ügyfélszolgálat lehetőséget ad az időpontfoglalásra. A világháló segítségével már több mint százféle ügyleírás ismerhető meg és letölthetők a hozzájuk szükséges űrlapok is. A rendszer bevezetése óta folyamatosan érkeznek az internetről letöltött kérelem nyomtatványok, az ügyfelek pedig – áttanulmányozva az adott ügytípust – felkészülten, szükséges mellékletek csatolásával jelennek meg az ügyintézőknél. Szekszárd MJV portálstatisztikája az idő függvényében jól mutatja az ügyféllátogatások, és oldalletöltések alakulását (diagram), érzékeltetve miként alakul a hivatal és ügyfeleinek elektronikus kapcsolattartása.

2005. év végén és 2006. év elején valamilyen oknál fogva visszaesés mutatkozott, de azóta folyamatos az emelkedés.
Az állampolgárok és a kistérségben működő kis- és középvállalkozások a megvalósult pályázat segítségével betekintést nyernek adózói adataikba. Az elektronikus ügyfélszolgálati rendszerben minden hasznos és szükséges információ egy helyen található meg az egyes ügyekkel kapcsolatban, ami szintén gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést eredményez. Ez nem csak Szekszárdra terjed ki, hanem a kistérséghez tartozó huszonhat település web oldalainak mindegyikén megtalálhatóak az illetékességi területükhöz tartozó ügyek. Az elektronikus beszerzési rendszeren keresztül a vállalkozások csatlakozhatnak az önkormányzat „vérkeringésébe”, hogy gyors és közvetlen információhoz juthassanak a hivatal beszerzéseivel kapcsolatban. A városi és kistérségi integráló portál megjelenési lehetőséget ad a vállalkozások számára. Ezt leginkább az idegenforgalmi és kereskedelmi vállalkozások használják ki, akik bemutathatják szálláshelyeiket és programjaikat, illetve a város és a kistérség látnivalóit.
A fejlesztések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szekszárd és a 26 települést magában foglaló kistérség önkormányzatai igyekezzenek megfelelni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL törvénybe foglalt előírásoknak, ami – mindannyian tudjuk – nem egyszerű feladat. Nem volt ez egyszerű azért sem, mert amikor Szekszárdon a projekt elindult még nagyon homályos elképzeléseink voltak arról, hogy tulajdonképpen mit is kell csinálnunk, mi az aminek az elektronikus ügyintézés, vagy tájékoztató szolgáltatás meg kell, hogy feleljen. Hiszen ekkor a jogi szabályozás még elég szegényes volt, ami jelentősen nehezítette a munkát, a szállító felé történő követelményrendszer megfogalmazását. A Ket. felhatalmazása alapján azóta több kormányrendelet is született az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban, amelyek megértése egy jogász számára még a sokadik olvasatra is reménytelen, de ezen túl ezeknek az előírásoknak való megfelelőség olyan anyagi terhet ró az önkormányzatok többségére amelynek megvalósítása pályázati forrás elnyerés nélkül lehetetlen.
Az elektronikus ügyintézés jogszabályi követelményeinek való megfelelőség még sok-sok feladatot ró ránk, ezt mutatja az is, hogy a Ket. elektronikus ügyintézésről szóló fejezete – ha csak azt nézzük meg, hogy az jelenleg hány önkormányzatnál valósult meg – az, ami a legkevésbé hatályosult az összes rendelkezés közül.
A Ket. olyan követelményeket fogalmazott meg rövid határidővel, amelyről már a jogalkotás szakaszában a tervezet véleményezésénél is látni lehetett, hogy teljesíthetetlen.
A célok és törekvések mindenki számára ismertek, megnyitni az utat az elektronika alkalmazása előtt a hatósági eljárásokban. Ennek a feladatnak a megvalósítása kezdődött el, és vélhetően folytatódik tovább az informatikai stratégiánkban megfogalmazott terveink szerint. Azt azonban még hosszú ideig nem feltételezhetjük, hogy valamennyi önkormányzat képes lesz az ügyek kizárólag elektronikus úton való intézésére. Az teljesen egyértelmű a közigazgatásban dolgozók számára, hogy a harmadik és negyedik szolgáltatási szint bevezetése esetén sem lehet a papíralapú ügyintézést megszüntetni.
Mára már sok hasonló projekt megvalósítása folyik az ország különböző városaiban, többen már az uniós hármas szint elérését célozták meg, de problémák – legfőképp az elektronikus ügyintézés jogszabályi követelményeinek való megfelelőség terén – még most is szép számmal akadnak. Ahány város, annyiféle megoldás születik, és itt jogosan tehető fel a kérdés, hogy nem lett volna jobb egy központilag, egységesen kialakított irányelvek mentén megfogalmazott alkalmazás megvalósítása? Természetesen ezen csak a projekt elektronikus ügyintézésre vonatkozó modulját értem, hiszen maga a teljes GVOP által megvalósult beruházás ennél jóval több, ahogy azt a fentiekben le is írtam. Jó példa erre az ország közel 300 okmányirodájában teljesen egységesen, azonos elveken működő XR rendszer. Lehet, hogy jobb lett volna egy már működő rendszer jó eredményeit és fejlesztéseit egységesen átvenni, és egymáshoz közeledő megoldásokat kialakítani.
Mindenesetre a központosításra utaló törekvések jelei már láthatóak. Ezt a célt szolgálja az Elektronikus Kormányzati Központ azon törekvése, hogy az elektronikus ügyintézést egységes azonosítási eljárással, az ügyfélkapu használatával valósítsák meg. Nem tartják jónak a szolgáltatók egyedi fejlesztéseit; mondják ezt most, amikor már szép számmal születtek ilyen megoldások is.
A GVOP pályázat eredményeképpen megvalósult fejlesztések hatékonysága természetesen mindezek ellenére is elvitathatatlan.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu