A közigazgatási reform az uniós csatlakozás, valamint az új eljárási törvény bevezetése, az Ötv-ben meghatározott alapvető, általános törvényességi ellenőrzési feladatok ellátásán túl, az elmúlt három évben kiemelkedő fontosságú feladatokat jelentettek, melyek megvalósításában a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési főosztályai, törvényességi ellenőrei oroszlánrészt vállaltak.

Tolna megyében az öt kistérségben megalakultak a többcélú kistérségi társulások, 100 %-os lefedettséggel. A törvényességi ellenőrzési főosztály – a társuló önkormányzatok segítése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében – társulási megállapodás minta kidolgozásával járult hozzá a társulások létrejöttének törvényességéhez. E minta alapján készültek el a megállapodások, melyeket minden társulás – az elfogadás előtt – véleményezésre megküldött a Hivatalnak. A megalakulás során a Hivatal kiemelt figyelmet fordított a törvényességre, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására.
A többcélú kistérségi társulások elmúlt két éves működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy törvényességi probléma kis számban fordult elő, írásbeli törvényességi észrevétel megtételére csupán egy esetben került sor, azonban több alkalommal kellett szóban jelezni a társulási tanácsok üléseiről készült jegyzőkönyvek tartalmi hiányosságait, a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztését. Valamennyi társulás létrehozta önálló munkaszervezetét, ezek megalakulásával a törvényességi problémák száma csökkent, a beérkező jegyzőkönyvek mind tartalmi, mind formai szempontból javulást mutatnak.
A 2003-2004. évben kiemelkedő fontosságú feladatként jelentkezett hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása folytán, a helyi önkormányzatokat terhelő jogharmonizációs tevékenység elősegítése, az ebből eredő kötelezettségek, valamint az uniós követelményeknek való megfelelés biztosítása.
A legtipikusabban előforduló törvényességi problémák rendeleti tárgykörönként az alábbiak voltak:
Helyi adó:
– több település elmulasztotta deregulálni a gépjárműadóról szóló rendeletét;
– törvénysértően módosították az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó mértékét.
Szociális és gyermekvédelmi ellátások:
– az átmeneti segély nyújtásának lehetőségét törvénysértően korlátozták,
– a lakásfenntartási támogatás szabályozása nem teljes körű, a jogalanyok bizonyos körét törvénysértően kizárták az ellátásból,
– az ápolási díj vonatkozásában törvénysértő jogosultsági feltételeket állapítottak meg,
– hiányosan határozták meg a rendelet személyi hatályát, nem terjesztették ki az uniós állampolgárokra.
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás:
– a helyi rendeleti szabályozás törvénysértő módon nem állapította meg az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, az esetleges kedvezmények eseteit, illetve a szolgáltatás ingyenességét,
– a hulladékszállítás díjának meghatározásánál eltérő űrmérték esetén azonos díjtételt állapítottak meg
– a köztisztaságról, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet nem tartalmazott a közszolgáltatás díjának meghatározására vonatkozó rendelkezést, ami a Hgt. értelmében kötelező tartalmi elem.
Lakás-és vagyongazdálkodás:
– a lakásrendeletben a törvényi előírásoknál szigorúbb feltételeket állapítottak meg elidegenítés esetére,
– nem biztosították a helyi szabályozásban a kötelező törvényi kedvezményeket,
– vagyonrendeletben elmulasztották szabályozni az önkormányzat törzsvagyonával való rendelkezés feltételeit.
Az itt felsoroltakon túl számos egyéb törvényességi probléma is felmerült, azonban ezek voltak azok, melyek a legtöbb rendelet esetében előfordultak. Fontos kiemelni, hogy a közösségi jogot durván sértő, illetve az uniós polgárokat súlyosan diszkrimináló rendelkezéseket nem tapasztaltunk a felülvizsgálat során. Természetesen e jogharmonizációs folyamat nem lehet befejezett, hiszen a helyi rendeletek közösségi és a nemzeti jogi előírásokkal való összhangjának vizsgálata a törvényességi ellenőrzés folyamatos, napi feladatai közé tartozik.
Az Országgyűlés 2004. december 20-i ülésnapján fogadta el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.), mely 2005. november 1-jén lépett hatályba.
Ennek megfelelően a 2005. év kiemelt feladata volt, a Ket. 2005. november 1-i hatályba lépésére való felkészülés és ennek keretében a helyi önkormányzati rendeleteknek a Ket-tel való harmonizálása. E feladat elvégzése hasonló módszerrel történt, mint az EU-s jogharmonizáció. Az előkészítés keretében az év elején több alkalommal körlevélben hívtuk fel valamennyi települési önkormányzat jegyzőjét, hogy világítsák át hatályban lévő rendeleteiket és teremtsék meg az összhangot az új törvényi szabályozással. Ezen túlmenően meghatároztuk az elvégzendő feladatok ütemezését és javasoltuk a jegyzőknek, hogy a harmonizációs munkáról tájékoztassák a képviselő-testületeket, valamint terjesszenek elő és fogadtassanak el helyi ütemterveket.
Azokban a rendeletekben, amelyek módosítása szükséges volt, az alábbi tipikusan előforduló törvényességi problémák merültek fel:
– sok rendeletben még megtalálható volt az Áe-re történő utaló szabály alkalmazása,
– eljárási szabályok Ket-től eltérő megállapítása (tipikusan a kérelem benyújtásának szabályai, mellékletek),
– szakhatósági állásfoglalás ügyfél általi beszerzésének előírása,
– önkormányzati hatósági ügyben az engedélyező hatóság téves megjelölése (tipikusan a közterület-használatról szóló rendeletekben a jegyző engedélyezőként való megjelölése).
Azokat a településeket, amelyek október 31-ig egyes rendeletek felülvizsgálatát elmulasztották, írásban hívtuk fel a felülvizsgálat teljesítésére és a módosítások haladéktalan, rendkívüli képviselő-testületi ülésen való elfogadására. E felhívásnak a hátralékos települések eleget tettek és a 2005. december 15-i állapotot tükröző jelentésünkben már arról számolhattunk be, hogy valamennyi korábban jelentett rendelet felülvizsgálata megtörtént, a szükséges módosításokat elvégezték.
A Ket. végrehajtása körében az elektronikus ügyintézés kizárásáról, illetve biztosításáról Tolna megye valamennyi települése (108) és a megyei önkormányzat is alkotott rendeletet. E rendeletek tartalmilag – az okmányirodát fenntartó 9 város kivételével – általános jelleggel kizárták az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
Összességében tehát valamennyi település és a megyei önkormányzat is elvégezte a Ket-el kapcsolatos rendelet felülvizsgálatokat és a szükséges módosításokat. Az elvégzett módosítások törvényességi ellenőrzése is megtörtént, de emellett ellenőrzésre kerültek a felülvizsgált és nem módosított, valamint a Ket. végrehajtására alkotott rendeletek is. Összesen 26 esetben kellett törvényességi észrevételt tenni. 2005. december 15-16-án kistérségenként jegyzői értekezleteket tartottunk, ahol értékelésre került az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése. Természetesen a Ket. jogharmonizáció kapcsán ugyanaz elmondható, mint a közösségi jogszabályokkal kapcsolatos összhang megteremtése esetében, vagyis az ellenőrzés folyamatosan történik, annak érdekében, hogy a helyi rendeletekben ne legyenek a Ket-el ellentétes, azzal összhangban nem álló rendelkezések.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a törvényességi ellenőrzési munka nem merül ki az alapvető, Ötv-ben meghatározott feladatok ellátásban, hiszen a ciklus minden évében adódott egy, vagy több olyan kiemelkedő fontosságú feladat, melyek elvégzésében a törvényességi ellenőrzési főosztályok és a törvényességi ellenőrök hatékonyan közreműködtek, segítséget nyújtottak mind az EU-s, mind a Ket. jogharmonizáció végrehajtásához, valamint a többcélú kistérségi társulások létrejöttéhez.