Az új honvédelmi törvényről 2006/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Tolna Megye

Az új honvédelmi törvényről 2006/3

VIII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Nagy Zoltán vezető-főtanácsos Védelmi Bizottság titkára



Az Országgyűlés 2004 novemberében az Alkotmány módosításával (2004. évi CIV. törvény) együtt elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt (továbbiakban: hvt). A törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását a Kormány a 71/2006. (IV. 03.) számú rendeletében szabályozta. A sorkatonaság megszünt.

 


A rendszerváltoztatással párhuzamosan a honvédelem intézmény-rendszerében is, ezen belül elsősorban a hadseregben alapvető változtatásokra került sor. Így született meg az 1993. évi CX. törvény (továbbiakban: hvt). A törvény hatályba lépése óta számos alkalommal módosításra került. Az önkéntes haderő megteremtéséhez és az új haderő működéséhez szükséges törvényi szintű szabályozás a hvt. módosításával már nem volt megoldható.
Az új hvt. elfogadásával az állampolgárokat terhelő katonai szolgálati és az ehhez kapcsolódó számos részkötelezettség teljesítését a reguláris haderőt felváltó professzionális honvédség garantálja.
A kapcsolódó Alkotmány rendelkezéseinek keretei között részletesen szabályozza a törvény a hadkötelezettség újbóli bevezetése esetére a katonai szervezetek és a hadkötelesek feladatait, a honvédelmi kötelezettségeket és azok részkötelezettségeit, az abban foglaltak teljesítésének módját, illetőleg a hadkötelezettség helyett vállalható polgári szolgálati kötelezettségre vonatkozó leglényegesebb rendelkezéseket.
Az Alkotmány megszünteti a fegyveres erők fogalmát. A haza katonai védelmével kapcsolatos alkotmányos feladatot a jövőben kizárólag a törvényben részletezettek szerint a Magyar Honvédség látja el.
Honvédelmi kötelezettségek
Az Alkotmány a honvédelmi kötelezettség tartalmát és kötelezettségeinek körét pontosan meghatározza. Az Alkotmány nevesíti a hadkötelezettséget, a polgári védelmi kötelezettséget, a honvédelmi munkakötelezettséget, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.
A hadkötelezettség békeidőszakban nem terheli az állampolgárokat. Visszaállítása feltétlenül indokolt hadiállapot idején, valamint ha az országot idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti.
Mind a természetes személyek – ide beleértve a külföldieket is – mind a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhetőek.
A szabályozás valamennyi gazdasági területre kiterjedően biztosítja mind a felkészülés időszakában, mind a minősített időszak idején a védelem gazdasági szükségleteinek kielégítéséhez szükséges jogi feltételeket.
Honvédelmi kötelezettségek rendszere
• Megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a hadkötelezettség 18 évtől 40 éves korig tart, mely magába foglalja a tájékoztatási, a bejelentési, a megjelenési és a szolgálati kötelezettséget is.
• Rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség férfiaknál 18 évtől 60 éves korig, nőknél 18 évtől 55 éves kor betöltéséig tart, mely kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.
• Polgári védelmi kötelezettséget férfiak esetében 18-55 éves korig, nők részére 18-50 éves korig ír elő a törvény. A kötelezettséget a polgári védelmi törvény külön szabályozza.
• Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség, mely kiterjed – meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére, vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére valamely tevékenységtől való tartózkodásra, szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre, az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére. Tehát már békeidőszakban biztosított a honvédelmi feladatokra való felkészülés (a tervezés, az ingó és ingatlan dolog lebiztosítása, a szolgáltatásra való kijelölés stb.), továbbá a Befogadó Nemzeti Támogatással összefüggésben jelentkező infrastrukturális jellegű szövetségi feladatok teljesítése. De ugyanúgy rendelkezik a törvény a szolgáltatásra kötelezett kártalanítására is.
A védelmi igazgatás
A honvédelem területi és helyi igazgatási szervei a közigazgatás részei, amelyek a honvédelem hatékonyságának érdekében összefogják a társadalom erőit, továbbá biztosítják a területi és  helyi szinten felmerülő honvédelmi feladatok végrehajtását.
A feladatok végrehajtásának irányítására megyei és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.
A törvény szabályozza a védelmi igazgatás rendszerét, szervezeti és működési alapjait. Legfontosabb eleme, hogy a megyei védelmi bizottság hatáskörébe utalja az illetékességi területén a honvédelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok irányítását, illetve koordinálását. Ezáltal biztosítható a honvédelmi tevékenység irányításának hatékonysága, szakszerűsége és egységes szervezeti feltételrendszere.
A védelmi igazgatás működése érdekében a bizottság hatáskörét minősített helyzetben, honvédelmi ügyekben a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.
A törvény tételesen határozza meg a megyei védelmi bizottság összetételét és keretszerűen a működésének szabályait, a helyi védelmi bizottságok, a polgármesterek honvédelemmel és gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladat- és hatáskörét, garanciát teremtve arra, hogy egységesen és maradéktalanul teljesüljenek a honvédelmi feladatok.
Rendkívüli intézkedések
A rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, az Alkotmány 19/E. §-a szerinti helyzet és a veszélyhelyzet az ország életének kivételes időszakai, amelyekben az Alkotmányban meghatározott feltételek esetén kivételes hatalom (rendeleti kormányzás) érvényesül.
A törvény meghatározza azokat a rendkívüli intézkedéseket, amelyeket szükségállapot idején a köztársasági elnök, rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, vagy az Alkotmány 19/E. §-a szerinti helyzet idején a kormány rendeleti úton vezethet be.
Ezen intézkedések végrehajtásának területi követelményeit és feladatait a törvény szerint illetékességi területükön a megyei közgyűlés elnöke állapítja meg.
Az Alkotmány a minősített időszakok körét kibővítette a megelőző védelmi helyzettel, melynek kihirdetésére külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén, vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor. A megelőző védelmi helyzetre okot adó körülmény felmerülését követően a minősített időszak kihirdetésére irányuló kormányzati kezdeményezés és az arról szóló országgyűlési döntés közötti időszakban is biztosítani szükséges annak lehetőségét, hogy a Kormány megindítsa a felkészülést, amely a magasabb védelmi szint tényleges eléréséhez. Ilyen előzetes intézkedések biztosíthatják, hogy a megelőző védelmi helyzetben a hadkötelezettség azonnali elrendeléséhez szükséges intézményi feltételek megfelelő időben megteremthetőek legyenek.
A törvény felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a megelőző védelmi helyzet feltételeinek fennállása esetén, a minősített időszak kihirdetésének kezdeményezését követően az Országgyűlés döntéséig megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek késedelem nélkül elláthassák az országot fenyegető veszély, vagy a szövetségesi kötelezettség teljesítése által megkívánt feladataikat. A bevezetett intézkedés hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart.
A jegyző feladatai
A jegyző mindhárom kérdéskörben jelentős szerepet játszik. A honvédelmi kötelezettség témakörben pl. a tájékoztatás, a gazdasági és anyagi szolgáltatást érintően a nyilvántartás, az adatszolgáltatás terén. A védelmi igazgatás témakörben a polgármester a védelmi igazgatási feladatait a jegyző (körjegyző), valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A megyei és a helyi védelmi bizottság tagja, a megyei főjegyző, illetve székhelye szerinti városban a jegyző.
A honvédelemben közreműködő szerveket a Hvt. határozza meg. Honvédelmi, katasztrófavédelmi államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket, törvény, illetve felhatalmazása alapján kormányrendelet a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke a jegyző számára megállapíthat.
A védelmi igazgatás területi és helyi szervei a megyei, fővárosi, helyi védelmi bizottságok és a polgármester. A védelmi bizottságok a védelmi felkészülés időszakában testületi szervek. A törvény, illetve a rendelet kijelöli a védelmi bizottság tagjait, a tanácskozási joggal meghívottak körét, szabályozza a bizottságok működésének költségvetési finanszírozását.
A megelőző védelmi helyzet – mely új minősített időszakot jelent – a békeidőszaki rendhez képest magasabb fokú védelmi készültséget jelent, azonban a rendkívüli állapottól eltérően nem érintheti az alapvető jogok és kötelezettségek korlátozását.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu