Kisebbségi választások 2006/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Választás

Kisebbségi választások 2006/3

VIII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Kovács Péter cimzetes főjegyző Bonyhád



A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, a nemzeti etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról most is időszerű beszélni.

 

Szinte még be sem fejeződött az országgyűlési képviselő-választásokkal összefüggő feladat végrehajtása, máris meg kell kezdeni az őszi önkormányzati képviselő és polgármester választásra való felkészülést, de mindenek előtt a kisebbségi önkormányzati képviselőválasztás előkészítő feladatait kell elvégezni.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv-ben az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos, egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart. Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga. A kisebbségi önkormányzatok létrehozása tevékenységük és az ─ ezáltal megvalósuló ─ kulturális autonómia a kisebbségek sajátos jogérvényesítésének legfontosabb eszköze. Nyilvánvaló, hogy kisebbségi önkormányzatokat ott kell létrehozni, ahol valóban élnek az adott kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok, ahol a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai ezt indokolják. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy az 1994. évi választásokat követően olyan helyeken is létrehozták a kisebbségi önkormányzatokat, ahol az adott kisebbség nem él, tevékenységük formális, esetenként egy-egy család „üzleti vállalkozása”.
A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. tv. (Kvjt.) alapjaiban megváltoztatta a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó szabályokat.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek (Vet.) a kisebbségi választói jegyzék összeállítása során történő végrehajtására kiadott 25/2006. (V.5.) BM rendelet  szabályai alapján több lényeges kérdés nyitott, amire úgy gondolom, hogy elsősorban a jogalkotónak kell a választ megadnia. E kérdések a következők:
1.) A Kvjt. 2. §. (2) bek. szerint „A kisebbségi választópolgár a szavazás jogát szabad elhatározása alapján a lakóhelye szerinti településen gyakorolja.” A (3) bek. „A kisebbségi választópolgárt a választhatóság jogát szabad elhatározása alapján gyakorolhatja.” Felvetődik a kérdés, hogy az adott településen lakó kisebbségi választópolgár jelölhető-e, illetve megválasztható-e a lakóhelyétől eltérő településen? A (3) bek-ből hiányzik a lakóhely megjelölése, ez alapján természetesen bárhol jelölhetik és megválaszthatják. Ha a lakóhelyétől eltérő helyen jelölhetik, megválaszthatják, a kisebbségi választópolgár akkor vajon melyik település kisebbségi választói jegyzékében kell szerepelnie, ugyanis az (1) bek. d.) pontja kimondja, hogy választó és választható az, aki a kisebbségi választói jegyzékben szerepel.
2.) A BM rendelet mellékletének V. pontja a kisebbségi választói jegyzék továbbvezetéséről rendelkezik. A választói jegyzékbe július 15. után ─ a jogorvoslati eljárás során hozott döntés kivételével ─ nem vehető fel választópolgár. Véleményem szerint, rengeteg konfliktus-helyzet keletkezik abból, ha a választópolgár lakóhely változás esetén bemutatja a felvételéről szóló határozatot, és ennek ellenére nem vehető fel az új lakóhelyén a kisebbségi névjegyzékbe, még akkor sem, ha ott egyébként az ahhoz a kisebbséghez tartozó kisebbségi önkormányzat létrehozását már kezdeményezték.
3.) A Kvjt. 5. §-a alapján „A választást akkor kell kitűzni, ha a településen a kisebbségi választói jegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30 főt. Felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha a kisebbségi választói névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár a szavazásra rendelkezésre álló idő előtt (19 óra előtt) leszavazott, be lehet-e zárni a szavazókört, meg lehet-e kezdeni a szavazatok összeszámlálását?
4.) A Kvjt. 26. §. (2) bek. meghatározza a jelölő szervezet fogalmát. A fogalmi meghatározás szerint az a társadalmi szervezet jogosult jelöltet állítani, melynek alapszabályában ─ a települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve ─ rögzített célja az adott nemzeti, vagy etnikai kisebbség képviselete. A 2006. évi kisebbségi önkormányzati választásokon a törvény hatálybalépését megelőzően (2005. XI. 25.) bejegyzett jelölő szervezet is állíthat jelöltet.
Felvetődik a kérdés, hogy konkrétan mit jelent a képviselet, ennek a szónak pontosan így kell-e szerepelni az alapszabályban?
Egy adott kisebbségnek a településen nincs olyan egyesülete, aki jelölhet, és jelenleg mégis jól működő kisebbségi önkormányzata van, akkor nem tud megalakulni a kisebbségi önkormányzat. Tolna megyében több kisebbségnek van az egész megyére kiterjedő illetékességű egyesülete. Ez az egyesület jelöltet tud állítani a megye valamennyi településén. Nyilvánvaló, hogy ezek az egyesületek saját tagjait állítják jelöltnek és pont olyan számban, mint a megválasztható képviselők száma. Amennyiben más jelölő szervezet nincs, így a választás el is dőlt, hiszen gyakorlatilag egyetlen érvényes szavazattal már megválasztott a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete.
Ezen egyesületek egy kis szervezőmunkával bármelyik településen kezdeményezhetik, jelölhetik és létrehozhatják a kisebbségi önkormányzatot, függetlenül attól, hogy ott él-e kisebbség.
5.) A BM rendelet 1. sz. mintája rögzíti a kisebbségi önkormányzat választói jegyzékét, melyen a személyi azonosító jel is szerepel. A melléklet 11/b.) pontja szerint a választói jegyzéket 1 példányban kell elkészíteni. Itt két kérdés vetődik fel: nem marad a HVI vezetőjénél 1 példány? A szavazatszámláló bizottságnak kiadott jegyzéken szerepelhet-e a személyi azonosító jel?
Bízom abban, hogy az elkövetkezendő hetekben akár jogszabály-módosítással a jogalkotó, akár a felkészítéseken az OVI munkatársai e problémákra, ─ valamint a kollegák által felteendő számos egyéb kérdésre ─ egyértelmű és világos választ adnak, elősegítik, hogy a helyi kisebbségi választások lebonyolítása is törvényes keretek közt történjen.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu