Hazai anyakönyvezés 2006/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Anyakönyv / Cikkek

Hazai anyakönyvezés 2006/2

VIII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Geszten Judit



A belügyi igazgatás körébe tartozó államigazgatási feladat-és hatáskörökről szóló 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) a hazai anyakönyvezést a fővárosi főjegyző hatáskörébe telepítette.

 


Hatályos, alkalmazandó jogszabályok az eljárás során:
– 2002. évi XLV. törvénnyel módosított 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről (At.)
– 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről (Ar.)
– 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Csjt.)
– 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (Ápt.)
– 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról (Nmjt.)
– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól (Ket.)
Hatáskör és illetékesség
1. Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét a fővárosi főjegyző anyakönyvezi.
2. A fővárosi főjegyző az e célra vezetett anyakönyvbe anyakönyvezi annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott.
3. Magyar állampolgár születését és házasságkötését a magyar anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot születése, illetőleg házasságkötése után szerezte meg (honosítással, visszahonosítással, illetve nyilatkozattal).
4. Magyarországon lakó hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, illetve halálesetét, ha lakóhelye Magyarországon van, vagy volt, a fővárosi főjegyző anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.
5. Halál tényének bírósági megállapítása esetén a bejegyzésre a fővárosi főjegyző az illetékes, ha a bíróság határozata szerint a haláleset helye külföldön van.
6. A fővárosi főjegyző anyakönyvezi a halálesetét annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak, akit magyar bíróság nyilvánított holttá.
Általános szabályok
A hazai anyakönyvezés utólagos anyakönyvezés. Ekkor a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell anyakönyvezni.
Külföldön történt születés, házasságkötés vagy haláleset utólagos anyakönyvezésekor a hazai anyakönyvezés szabályai az irányadók. A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön a magyar külképviseleti hatóságnál lehet kérni. Az anyakönyvvezető a hazai anyakönyvezés végett a fővárosi főjegyzőt keresi meg. A megkeresés tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe be kell jegyezni. A megkereséshez mellékelni kell az eredeti idegen nyelvű okiratot és annak hiteles magyar fordítását. Amennyiben az eredeti okiratról az Országos Fordító-és Fordításhitelesítő Iroda, közjegyző, vagy a konzul hiteles másolatot készít, az szintén képezheti a hazai anyakönyvezés alapját. A fordítás csak akkor tekinthető hitelesnek, ha azt az Országos Fordító-és Fordításhitelesítő Iroda, a konzul, illetve hatályos nemzetközi szerződések alapján az erre felhatalmazott külföldi fordító fordította és hitelesítette (pl. közjegyző, bírósági tolmács). A fordítást -bárki készítette is- az eredeti okirattal, vagy az erről készített hiteles másolattal össze kell fűzni.
Az anyakönyvvezető csak akkor továbbíthatja a megkeresést, ha a hazai anyakönyvezéssel érintett személy magyar állampolgársága, illetőleg hontalansága megállapítható. A magyar állampolgárságot igazolni lehet: érvényes magyar személyi igazolvánnyal, magyar útlevéllel, állampolgársági bizonyítvánnyal, illetve honosítási, visszahonosítási okirattal. Kétség esetén a megkeresés továbbítás előtt az anyakönyvvezető a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságának véleményét az állampolgárságról beszerzi.
A fővárosi főjegyző megvizsgálja, hogy a megkeresés és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a megkereső anyakönyvvezetőt a hiánypótlásra felhívja.
A külföldi helységnév anyakönyvezése
A külföldi helységnevet az illető országban használatos módon kell anyakönyvezni. A hivatalos külföldi helységnév mellett –ha ismert- zárójelben a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése. A külföldi helységnév után –ha az az iratokból megállapítható- a tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint minden esetben az ország nevét zárójelben fel kell tüntetni. Az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell bejegyezni.
A név anyakönyvezése
A név anyakönyvezésénél a magyar helyesírás szabályai az irányadók. A gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának családi nevét viseli. 2004. január 1-től lehetőség van arra, hogy a gyermek mindkét szülő családi nevéből képzett, legfeljebb kéttagú családi nevet viseljen. A megállapodást a gyermek nevére vonatkozóan a házassági anyakönyv is tartalmazza. A megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.
Az utónév legfeljebb kéttagú lehet. Az alapbejegyzés során a külföldi okiratban szereplő utónév kerül anyakönyvezésre változtatás nélkül. Az érintett azonban kérheti a külföldi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő javítást (ez a honosítottakra is vonatkozik). Külföldön gyakori a kötőjeles utónév (pl. Jean-Pierre), ami a hazai anyakönyvezésnél egy utónévnek számít.
A házastársi névviselésre az Nmjt. „lépcsőzetes” szabályokat tartalmaz. Eszerint, a házastársi névviselésre az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga, ennek hiányában annak az államnak a joga, amelynek területén az utolsó közös lakóhelyük volt. Ha pedig a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, a házastársi névviselésre az eljáró hatóság államának joga alkalmazandó.
Ha a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik, a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást a Belügyminisztérium engedélyezte volna azzal a különbséggel, hogy a névváltoztatásról a Belügyminisztériumot és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíteni kell.
Külföldi állampolgárok névviselésénél a személyes joguk (állampolgárságuk) szerinti jog az irányadó. A családi név azonban az esetükben is megelőzi az utónevet az anyakönyvi bejegyzés során, valamint az ebből kiállított anyakönyvi kivonatban.
A www.budapest.hu internetes oldalon a „Város” címszónál, „Anyakönyvezés” cím alatt részletesebb tájékoztató található a hazai anyakönyvi eljárásról.
Geszten Judit (szakmai tanácsadó, a hazai anyakönyvi csoport vezetője)

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu