Nagyszalonta 400 éve város 2006/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Kisebbség

Nagyszalonta 400 éve város 2006/2

VIII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Török László polgármester



Nagyszalonta város Románia nyugati részén terül el, közel Magyarország határához Bihar megye második legnagyobb települése. Arany János, a partiumi Nagyszalontán látta meg a napvilágot, azon a településen, amely az idén ünnepli a Bocskai féle hajdútelepítés 400. évfordulóját. Ez is jó alkalmat adott arra, hogy egy beszélgetés erejéig megismerkedjünk a megyei jogú város jelenével és annak polgármesterével Török Lászlóval.

 

Török László múltjában, jelenében és minden bizonnyal jövőjében is, a közéleti tevékenység fontos helyet kap. Tizenhét évesen már a városi focitornát, a Bocskai kupát szervezte. Be is idéztek a rendőrségre a Bocskai név miatt. De 1985-ben, ifjú költőként, érettségi előtt, verseit már az Arany János Irodalmi Kör egyik estjén mutatták be. 1989. december 22-én pedig azok közzé a huszonéves fiatalok közé tartozott, akik a városháza erkélyéről szervezték a szalontai „forradalmat”. Innen az út, szinte természetszerűen, a már szabadabb közéleti szerepléshez vezetett.
„Nem szokásom a partvonalról bírálni. Sokan ezt teszik, de valójában a hordószónokláson, az utcasarki okoskodáson túl még soha nem jutottak”.
– A Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség alapítója majd elnökeként, később önkormányzati képviselőként rengeteg munka kínálkozott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi elnöki tisztségét természetesen azért vállaltam el, mert a jobbító szándék vezérelt. Nem szokásom a partvonalról bírálni. Sokan ezt teszik, de valójában a hordószónokláson, az utcasarki okoskodáson túl még soha nem jutottak. Erkölcsi kötelességemnek tartottam, hogy ha az ifjúsági szervezetben annyi éven keresztül saját véleményemet kinyilvánítottam, akkor, amikor lehetőség adatott rá, oda kell állnom és meg kell mutatnom, hogy lehet ezt jobban is tenni. És úgy gondolom bizonyítottunk is. Ma az RMDSZ meghatározó városi tényező. Példás az együttműködés az egyházakkal, a civilszervezetekkel. Segítjük, támogatjuk őket és ezt gyakran viszont is érezzük. Míg a korábbi években Szalonta a vitáktól volt hangos és a sajtó ezzel volt tele, most az építkezés, az összefogás idejét éljük. De, számos olyan gyakorlati megvalósítást mondhat magáénak az RMDSZ, amely közösségünk gyarapodását hozta. Az idei év eddigi legfontosabb eseményét említeném: szervezetünk megvásárolta a Magyar Házat, melyben, reméljük, a magyar kultúra, hagyományok ápolása mellett, a közösség építő, megtartó ereje is minél gyakrabban érezhető lesz.
„A lakóknak a városba vetett bizalmát szeretnénk visszaadni”.
– Úgy éreztem, hogy tervek, elgondolások nélkül halad Szalonta, mintha a lovak közzé dobták volna a gyeplőt. Ezért az RMDSZ vezetőségével kidolgoztuk településünk hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazó Bocskai tervet.
Ez tulajdonképpen egy, a társadalomtudományban is ismert SWOT analízisre épül, mely világosan körvonalazza az alapelveket. Igyekszik konkrét válaszokat adni arra, hogy hogyan is képzelhető el Szalonta a közeljövőben. Mit kell tenni, hogy az életminőség, a település megtartó ereje nőjön. Azt mondhatom el, hogy lassan két évvel a Bocskai terv elkészítését követően, amely mind az RMDSZ mint a városháza honlapján olvasható, megnyugtató számomra, hogy ennek megvalósítása folyamatban van, és örömmel tölt el, hogy életbe léptethetők azok az elképzelések, amelyek abban megfogalmazódtak. A Bocskai tervvel talán leginkább a lakóknak a városba vetett bizalmát szeretnénk visszaadni. Ez csak akkor lehetséges, ha a választónk bízhat jövőjében, biztonságban érzi magát, tudja, hogy érdemes itt maradni, élni, tervezni, gyereket vállalni, unokát nevelni. Ehhez azonban több és jobb munkahely, minőségibb szolgáltatások, utak, járdák, közvilágítás és számos más, az ember mindennapjait javító tényező szükséges. Fontos az is, hogy anyanyelvüket gyakorolhassák, kultúrájukat magyarként élhessék és őrizhessék meg. Rendkívül összetett feladat ez, és aki valamennyire ismeri a rendszer működését, tudja, hogy emberpróbáló megmérettetés mindennek eleget tenni. De az emberek a saját életükben érzik a pozitív változásokat.
A városi költségvetés az elmúlt esztendőben két fontos alapelvre épült. Egyrészt a saját forrásaink iránti takarékosságot és a helyi adók minél inkább célirányos felhasználását, ezzel párhuzamosan a külső erőforrások értékesítését: megyei, kormányzati illetve pályázati pénzek Szalontára való vonzását tűztük ki célul. Mindkét feladatnak igyekeztünk eleget tenni. Persze nem vagyok teljesen elégedett, annál is inkább, mert az elvárások magasak és hiányosságok is vannak, de alapjában véve jó évet zárunk. Gondoljuk csak végig, abban az évben, amelyben Románia kormányának árvíz és járvány károkat kellett elhárítania és milliárdokat kellett kiadnia a helyzet normalizálására, amikor szerte az országból kedvezőtlen hírek érkeztek, Nagyszalontának olyan, több évtizede tervezett fejlesztéseit sikerült elindítanunk, amelyekről igazából csak álmodozni mertünk.
Kulin Györgynek, a magyar csillagászat úttörőjének szülőházát rendbetettük. Pályázatok és a testvérvárosaink, Csepel és Sarkad támogatása révén, másfél évtizedes várakozás után, végre a Csonka tornyot is restauráljuk. A felsorolt eredmények mellett, amelyek természetesen más, infrastrukturális fejlesztésekkel, intézmények épületeinek korszerűsítésével is kiegészülnek, beszélhetünk a külföldi vállalkozások idevonzása révén elkönyvelt sikerünkről. Nagyszalontára három zöld mezős beruházást szerződtünk le. Ezen kívül három újabb külföldi beruházót sikerült idevonzanunk, amelyek által újabb munkahelyeket teremtünk. A közeljövőben újabb zöldmezős beruházás körvonalazódhat, és ez nem csak új állásokat, jobb megélhetést hanem, szemléletváltást, hosszú távú építkezést is jelent.
Városunk jelenleg több mint öt világbanki és uniós projektben érdekelt, ezek meghatározhatják településünk fejlődését a következő három évre. Városunk jövőjét csak hosszú távon gondolkodva lehet megalapozni. Ám ez a kibontakozás hosszú munka lesz, számos olyan kihívás áll még előttünk, amelyekre a következő esztendőkben választ kell adnunk.
Nekünk mindig azt kell néznünk, hogy egy beruházással, nem halat, hanem horgászbotot biztosítunk a munkavállalónak. Hisz elsőként a munkahelyteremtés a lényeges, aztán jön a befektetés kisugárzó ereje. Számos kis vállalkozás él még egy nagy mellett, a kereskedők többet nyernek, mivel nagyobb lesz a településen a vásárlóerő. De a bérek is emelkedhetnek, mert a befektető a munkaerőpiacot is befolyásolja, hisz, aki meg akarja tartani, vagy vonzani akarja a dolgozót, annak nagyobb fizetést és jobb munkakörülményeket kell biztosítania. Ezzel együtt az emberek is képezik magukat, nő a munkamorál.
„Folytatni akarjuk a Bocskai tervben foglalt közösségi munkát”
Természetesen a Bocskai féle hajdútelepítés évfordulója az egyik legkiemelkedőbb esemény. Mára már körvonalazódtak azok a programpontok, melyek mentén szeretnénk megemlékezni a 300 hajdú nagyszalontai letelepítéséről. Számos közéleti és kulturális eseménnyel állítunk emléket a történelmi jelentőségű döntésnek. A megemlékezés csúcspontja 2006. június 3-án lesz, amikor Bocskai és hajdúi tiszteletére emlékművet állítunk.
Ezzel együtt tovább folytatjuk a Bocskai tervben foglalt közösségi munkát melyek közül megemlíteném: a térségen belül, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, az általános gazdaságfejlődés elősegítését; a mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító élelmiszeripar kialakítása; az üzleti és a termelő szolgáltatások körének és színvonalának bővítése, a komplex idegenforgalmi kínálat kialakítása érdekében; a térségi marketing stratégia kiterjesztése; versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása.
Mindezek által reméljük, hogy Nagyszalonta, Románia kisvárosai közül az egyik legdinamikusabban fejlődő települése lesz.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu