Az, hogy nekem a salátáról mi jut eszembe az minden bizonnyal magán ügy, hogy mégis, hogy kerül a csizma az asztalra, arra gondolom célszerű érdemi választ adni. A saláta az újabb kori szóhasználat szerint nem valami egészséges táplálék, hanem egyfajta jogalkotási szakkifejezés. Így van ez még akkor is, ha legújabb kiadású jogi lexikon szószedetében ilyen kifejezés nem található, de a jogalkotók körében egyre inkább elfogadott kifejezés.

A félreértés elkerülése érdekében már most leszögezem, hogy nincs semmi bajom a nyelvújító kedvű „joggyártókkal” csak elgondolkodom e kifejezés (t.i. saláta) hallatán mert, hogy az ebben a dielektikusban minimum 3 törvény  módosítását tartalmazza.
A T. ház, nem vitásan, jól átgondoltan a salátától elvárható ízességgel megalkotta a 2004. évi CXXXVI. törvényt az „egyes szociális törvények módosításáról”. Nem pusztán a szociális érzékenységtől vezérelten tanulmányoztam át a törvényt, hanem azzal a megalapozott gyanúval felvértezetten, hogy aki keres, az talál, és biztosan nemcsak az új szabályok ismeretével gazdagodhatok, hanem abban más, esetleg új hatáskör áttelepítést is találhatok. Gondolati stréberségemtől már csak a kíváncsiságom volt nagyobb, melynek jutalmául tényleg számos új szabály és hatáskör áttelepítést találtam. A praktikum kedvéért „felfedezéseimet” megosztom az ez iránt érdeklődőkkel, kitüntetetten a jegyzőkre és a gyámügyesekre gondolva.
A változások köre az egyes szociális törvények módosításával három jogszabályt érintett azzal, hogy az eljárás rendjére vonatkozóan 2005. október 30-ig indult eljárásban még az Áe., ezt követően a Ket. szabályai az irányadóak.
Természetesen arra nincs mód – bizonyosan igény sem –, hogy a módosításokkal érintett jogszabályokat tételesen ismertessem, inkább foltokba szedve hívnám fel a figyelmet a változásokra.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Szt.) változásairól
Az Szt. módosításakor a jogalkotók szándéka elsősorban arra irányult, hogy erősítse a szociális biztonságot, módosítsa – az eddig ellátatlanok körében – a segélyezési rendszert a különösen nehéz élethelyzetben lévőkre kiterjedően.
Átalakította a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat, valamint pontosította a szakosított ellátás egyes kérdéseinek egyes szabályait is. Módosításra került a szociális igazgatás rendszere, mely egyben azt is jelenti, hogy hatékonyabbá és egyszerűbbé válik az államigazgatáson belüli jogorvoslati rendszer azzal, hogy a Közigazgatási Hivatalon belül létrejövő (2005. szeptember 1-től) Szociális És Gyámhivatalok bírálják felül az e tárgyú jegyzői döntéseket. A jegyző szociális hatáskörben hozott döntéseinek szakmai kontrollját az ágazati miniszter (ICSSZEM) a megyei hivatalokon keresztül biztosítja.
A települési önkormányzatok képviselő-testületeinek hatásköréből a jegyző hatáskörébe került pénzbeni ellátások közül az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az alanyi jogon járó ápolási díj. Ez az intézkedés kétségtelenül bővíti az amúgy „munkanélküliségre” egyáltalán nem panaszkodó jegyző hatáskörét, ugyanakkor a létfenntartási célú támogatásra rászoruló igénylők nem kényszerülnek a bíróság előtt érvényesíteni jogaikat, melyre még azt sem jelenthet vigaszt, hogy ezzel bizony vélelmezetten jelentősen megnövekedik majd a szociális és gyámhivatalok hatósági ügyeinek száma.
A jogalkotó a kihirdetett módosítások megfogalmazásakor érdemben tanúsította a szociális érzékenységét azzal, hogy javította az időskorúak járadékának felemelésével az érintettek életkörülményeit.
A rendszeres szociális segélyezés újraszabályozása hatékonyabb szociális védelembe részesíti az ellátottakat, másrészt elősegíti az újra munkába állást. Ezen hatáskör címzettje 2006 januárjától a jegyző. Természetesen a hajléktalan személy esetében az ellátás megállapítása januártól ugyancsak jegyzői feladat lesz.
Az ápolási díj megállapításánál nóvum: a házi orvos igazolhatja az ápolt súlyos fogyatékosságának tényét a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság szakvéleményével is. Az ápolási díjra jogosult köre bővült a „fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat” gondozókkal. Ezen személyek részére emelt összegű ápolási díj állapítható meg, melynek a mértékét a megyei (fővárosi) módszertan szociális intézmény szakvéleménye alapján januártól ugyancsak a jegyző állapítja meg.
A közgyógyellátás szabályai, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi szabályozással összhangban módosultak. Az OEP rögzíti az ellátottak adatait, a gyógyszerész a vény kiváltásakor elektronikus úton minden esetben ellenőrizni köteles a jogosultság meglétét.
Az adósság kezeléssel érintettek számára a támogatási összeg nagysága és a visszafizetési határidő kedvezően módosult. Az adósság keletkezésének megelőzését szolgálhatja az önkormányzat és a szolgáltatók közötti megállapodás az ún. jelzőrendszer működtetése ennek érdekében. A követelés jogosultja – a megállapodás alapján – az adós lakóhelye szerinti jegyzőt félévente tájékoztatja, ha legalább 3 havi tartozást halmoz fel az adós.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások körében már nemcsak a bentlakásos intézményekben kötelező a gondozási terv elkészítése.
Minden településen kötelező önálló feladatként jelenik meg a „szociális információszolgáltatás”működtetése. Az Szt. a továbbiakban módosítja, illetve kiterjeszti a házi segítségnyújtás kereteit más rászorulói csoportokhoz tartó személyekre is.
A családsegítés feladatainak ellátásánál a jogalkotó a széttagolt családsegítő szolgáltatás koncentráltabbá tételét ösztönzi. (Ne legyen minden településen, de hozzá férhető legyen, ugyanakkor magasabb színvonalú, mely ösztönzően hathat a társulásos megoldások keresésére.)
A jelzőredszeres házi segítségnyújtás önálló szolgáltatási formaként került nevesítésre.
Újra definiálja a közösségi ellátások terültén a szolgáltatás feladatait, meghatározza a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek közösségi ellátásának szakmai tartalmát.
A nappali ellátásokra vonatkozó módosítás strukturális és szemléleti változásának eredményeként ez a szolgáltatási forma az alapszolgáltatások közé került.
Az alapszolgáltatások tekintetében meghatározott ellátási kötelezettségek ellátását kiemelten támogatja a jogalkotó, ha azt az önkormányzati igényekhez jobban igazodó formában a fenntartó többcélú kistérségi társulás formájában látja el.
A módosítás lehetővé teszi, hogy országos és regionális módszertani feladatok ellátására – pályázat útján – ne csak a szociális szolgáltatást végző szervezetek, hanem a szociális szolgáltatásokkal összefüggő kutatást, képzést végző szervezetek is kijelölhetők legyenek.
Az önkormányzatok (települési, megyei, fővárosi + társulás) szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében a tv. szolgáltatás-tervezési koncepció készítési kötelezettséget ír elő.
A szociális szolgáltatások engedélyezésében közreműködő szerveket a jogalkalmazás egyszerűbbé tétele érdekében a módosított szabályozásban több helyen megtalálható rendelkezéseket az Szt. egységes keretbe szerkeszti. (42.§)
A módosítás taxatíve felsorolva nevesíti a térítésmentesen biztosított ellátásokat (falu és tanya gondnoki, valamint szociális információs szolgáltatást, családsegítést, a közösségi ellátást, az utcai szociális munkát, hajléktalanok nappali ellátását, valamint az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást).
Az Szt. módosítása végül kitér arra, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó pénzbeni ellátások teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) változásairól
Az első módosítás a gyermeki jogok tekintetében fogalmaz meg változtatást, igazodva az Európai Tanács ajánlásában rögzítettekhez, miszerint a testi fenyítés önmagában is tilalmazott.
A Gyvt. az Szt-hez hasonlóan a gyermekvédelmi igazgatás rendszerét is két irányba módosítja. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás jegyzői hatáskörbe kerül, a megyei gyámhivatal átalakításával – annak hatáskörbővítésével – a jogosult gyorsabban, könnyebben igénybevehető jogorvoslati fórumhoz „jut”. A hatásköri változásokon túl a gyermekvédelmi támogatás rendszere változik, egyrészt azon gyermek esetében, akik egyedülálló szülő vagy törvényes képviselő gondoz saját háztartásában emelkedik a jogosultsági jövedelemhatár, másrészt ezen körben emelkedik a támogatás összege.
A települési önkormányzatok a gyermekjóléti alapellátásokat (bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekjóléti központ) többcélú kistérségi társulás útján biztosíthatják.
Differenciáltabbá váltak a megyei gyámhivatalok működési engedélyezéssel kapcsolatos feladatai (elválik egymástól a működtetés és a szolgáltató székhelye szerinti illetékesség).
Az adatkezelésre jogosultak köre kibővült a gyermekjogi, illetve kivételes esetekben az ellátottjogi és a betegjogi képviselővel. Az adatkezelés körében az arra feljogosított szervek illetve személyek csak a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat kezelhetik.
Az Szt. szabályozásához hasonlóan a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet feladatai között rögzíti a Gyvt., hogy a szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatókat, intézményeket helyettes szülői és nevelő szülői hálózatokat magába foglaló országos nyilvántartás vezetésével. A működést engedélyező szervek a működési engedély kiadásáról (módosításáról, visszavonásáról) kötelesek adatot szolgáltatni. (259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet 7/A. §-a szerint.)
A családok támogatásáról szóló 1978. évi LXXXIV. tv. (Cst.) változásairól
Módosítás révén a családi pótlék azon gyermekek révén is jár, aki a tankötelezettségi korhatár betöltését követően általános iskolai tanulmányokat folytat.
Hatósági ügyintézés átláthatóságához fűződő érdeket szem előtt tartva általános, az igény pozitív elbírálása esetén is határozathozatali kötelezettséget állapít meg az igényelbíráló szervnek.
Az anyasági támogatás kifizetési rendje módosult, az igény elbíráló szerv az igényt 5 munkanapon belül kell elbírálnia.
A családtámogatással kapcsolatos eljárásban a Magyar Államkincstár jogosítványai pontosításra kerültek.
A jogalkotó az egyes szociális törvények módosításával egymás mellé rendezte szervezetileg azt, ami egymás mellé tartozik, ezzel megteremtette a szociális és gyámügyi igazgatás egységes eljárás kereteit is. A törvény hatályba lépése több időponthoz kötődött és kötődik.
Az általános hatályba lépéssel 2005. január 1-től kerültek bevezetésre a személyes gondoskodásra vonatkozó változások, az időskorúak járadékának emelt összegű változata, valamint a különböző pontosító célú illetve eljárási intézkedések. 2005. április 1-től változott meg az adósság kezelésével kapcsolatos szabály, míg 2005. augusztus 1-től kerül előírásra az egységes határozathozatali kötelezettség a családtámogatási ügyekben. 2005. szeptember 1-től alakul át a rendszeres szociális segélyezés, bevezetésre kerül az ápolási díj emelt összegű ellátása, valamint kialakításra kerülnek a megyei szociális és gyámhivatalok. A hatályba lépés következő időpontja 2006. január 1., amikor a normatív alapon meghatározott egyes szociális,