A gyorsforgalmi úthálózat és a kisajátítások 2006/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal

A gyorsforgalmi úthálózat és a kisajátítások 2006/2

VIII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Dr. Dargay Eszter osztályvezető



A kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Ktvr.) alapján a kisajátítási eljárások lefolytatása Budapesten a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozik.
A tavalyi év adatai alapján ügyeink túlnyomó többségét – az érintett ingatlanok és a tulajdonosok számát tekintve – a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése érdekében benyújtott kisajátítási kérelmek jelentették.

 


A gyorsforgalmi utak nyomvonalának kisajátításával kapcsolatos eljárások még a kisajátítási ügycsoporton belül is viszonylag jól elkülöníthetőek, egyrészt a rájuk irányadó speciális jogszabályi rendelkezéseknek köszönhetően, másrészt azért, mert ezek az ügyek kiemelt munkaterhet rónak az eljáró szervre az ingatlanok nagy száma és a sok ügyfél miatt.
A főváros területén az egyik legnagyobb jelentőségű beruházás az M0 körgyűrű továbbfejlesztése, melynek keretében jelenleg a XVII. kerületi szakasz (keleti szektor) megépítéséhez szükséges ingatlanok megszerzése érdekében folyik a kisajátítási eljárás. A kérelem 343 db, túlnyomó többségében szántó művelési ágú ingatlanra vonatkozik, és összesen mintegy 800-1000 fő tulajdonost érint.
A kisajátítási eljárás első lépése egy ingatlanforgalmi szakértő kirendelése, majd az általa elkészített szakvélemény megvitatására minden esetben kisajátítási tárgyalást kell tartani. Az ügyfelek rendkívül magas számára tekintettel – egy-egy kisajátítási tárgyaláson 20-30 ügyfél (tulajdonos és egyéb jogosult), a kisajátítást kérő, a szakértő és az eljárást végző hatóság vesz részt – a kisajátítási tárgyalások lebonyolítása hatalmas feladat. Ennek során – tekintettel arra, hogy a tulajdonosok alapvető jogait és anyagi érdekeit érintő kérdésekről van szó – előfordult, hogy elszabadultak az indulatok, és csak munkatársaink igen határozott fellépésével volt helyreállítható a rend.
Szintén az M0 autópályához kapcsolódik a már megépült XXII. kerületi szakaszhoz tartozó véderdő terület kisajátítása.
A Budapest közigazgatási területét is érintő másik kiemelt beruházás az M6 autópálya Érdi tető és M0 autópálya közötti szakaszának a megépítése. Az ehhez kapcsolódó kisajátítási ügycsomag a fővárosban eredetileg összesen 69 ingatlant és 136 ügyfelet érintett, ezek egy részét már lezártuk, ám még jelenleg is 28 ingatlan 70 tulajdonosa és egyéb jogosultja ügyében folytatunk eljárást.
A relatíve kisebb ingatlanszám ellenére a kisajátítási eljárás lefolytatása komoly feladat, tekintve, hogy a XVII. kerülettől eltérően ez az autópálya-szakasz egy sűrűn beépített, ipari jellegű területen halad majd keresztül, ahol működő üzemeket, lakott épületeket, illetve értékes építési telkeket kell kisajátítanunk. Emiatt az eljárásokba az ingatlanforgalmi szakértőn túlmenően gépészmérnököket és közgazdasági szakértőket is bevontunk, és nem egy ingatlan ügyében többször is tárgyalást tartunk. A területek elhelyezkedésére és minőségére tekintettel a megállapított kártalanítási összegek is jelentős tételt képviselnek.
Pótkisajátítások
A jövőben megépülő autópályákhoz kapcsolódó ügyekkel nem merülnek ki a feladataink. Számos esetben előfordul, hogy egyes útszakaszok több mint egy évtizeddel ezelőtti megépítése óta mind a mai napig maradtak olyan, a pálya nyomvonalával érintett ingatlanok, amelyek tulajdoni helyzetét annak idején nem rendezték, azaz nem kerültek állami tulajdonba. Az ilyen, a beruházás megvalósulása után lefolytatott kisajátítási eljárást a szakzsargonban pótkisajátításnak nevezik. Ilyen típusú eljárást jelenleg az M0 autópálya IV., XV. és XXII. kerületi szakaszai tekintetében végzünk.
A XXII. kerületi szakaszra vonatkozó pót-kisajátítási eljárás lefolytatása során az ingatlanok besorolása, illetve az ingatlan-nyilvántartási állapotok rendezetlensége komoly kihívások elé állította a Hivatal munkatársait és az ingatlanok értékelését végző szakértőket.
A kisajátítandó ingatlanok értékét a kisajátítási szakértők elsősorban a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló módszerrel állapítják meg, ami azonban önmagában nem alkalmazható jogilag forgalomképtelen közterületi ingatlanok esetében. Az egyik ilyen közterület besorolású ingatlan kisajátítása során született  egy olyan szakvélemény, mely szerint az érintett ingatlannak „nincsen forgalmi értéke”. (Ez a szakvélemény természetesen nem szolgálhatott alapul a kisajátítási határozathoz, ezért az ügyben új szakvéleményt kellett készíttetnünk.) A szakértők a kivett, közút besorolású ingatlanok esetében általában azzal hidalták át az ilyen természetű problémákat, hogy összehasonlító adatok alapján határozták meg a földterület értékét, majd – az amortizációt is figyelembe véve – megállapították az útfelületnek és műtárgyainak újraelőállítási költségeit.
Két egymás mellett fekvő, kivett közút besorolású ingatlan esetében fordult elő az a furcsa helyzet, hogy míg az egyik ingatlanra volt bejegyezve bányaszolgalmi jog, a másik ingatlanon helyezkedett el a bányászati létesítmény (konkrétan egy bányaüzemi hírkábel). A kisajátítási eljárás során kell rendelkezni az ingatlant érintő egyes jogokról, amelyek főszabály szerint értékük megtérítése ellenében megszűnnek. E rendelkezés figyelembe vételével a tényállás tisztáztuk, és korrektül rendeződött az ügy, ez azonban e két ingatlan esetében az átlagosnál jóval hosszabb időt vett igénybe.
Tekintettel arra, hogy az autópályák mielőbbi megépülése kiemelt közérdek, ráadásul fokozott figyelem kíséri, a törvényhozó jogszabályalkotással is igyekszik az eljárások gyorsaságát és egyszerűsítését elősegíteni.
Ügygondnok
Az egyik jelentős módosítás szerint ügygondnok kirendelésének van helye abban az esetben, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye bizonytalan, illetőleg az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban. Az új szabály többek között egy korábban égető gyakorlati problémára adott választ: konkrétan arra az esetre, amikor a tulajdonosok személye azért volt bizonytalan, mert az ingatlan tulajdoni lapján elbírálatlan széljegyek voltak találhatók.  A fenti rendelkezés eredményeként ez a körülmény már nem képezi a kisajátítási eljárás akadályát, az az ügygondnok bevonásával lefolytathatóvá válik, és a megállapított kártalanítási összeg a tulajdonos személyének tisztázódásáig bírósági letétbe helyezhető.
A kisajátítási eljárást egyszerűsíti, és a tulajdonjog földhivatal általi átvezetését is jelentős mértékben segíti az az új rendelkezés, amely előírja, hogy ha a kisajátítási eljárás gyorsforgalmi út építésével van összefüggésben, és a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, nem kell külön telekalakítási eljárást lefolytatni, hanem erről a kérdésről is a kisajátítást végző hivatal rendelkezik az ügyben hozott határozatában. Így tehát a kisajátítást kérőnek nem kell a jövőben a jegyző előtt még egy külön eljárást kezdeményeznie, hanem a tulajdonváltozás, valamint a telekalakítás átvezetésére is egy határozat alapján intézkedhet a földhivatal.
Az eljárás menetében jelentős változást hozott az az új rendelkezés, amely szerint gyorsforgalmi út céljára történő kisajátítás esetén a közigazgatási hivatal vezetője a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi a földhivatalt a kisajátítási eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.
A korábban kialakult gyakorlathoz képest az alapvető változás az, hogy az eljárás már nem a teljes, hiánytalan, mellékletekkel ellátott kisajátítási kérelem beérkezésével indul – a vételi ajánlatok megtételét követően –, hanem a Hivatal az előkészítésnek egy korábbi stádiumában először csak a teljes nyomvonalra vonatkozó terveket kapja meg. Ekkor az első teendő a földhivatal megkeresése a már jelzett bejegyzés érdekében. Ezzel egyidejűleg intézkedünk a tervek záradékolása iránt is, majd az érvényes záradékkal ellátott terveket visszaküldjük a kisajátítást kérőnek. A kisajátítást kérő csak ekkor keresi meg az érintett tulajdonosokat vételi ajánlatával, és ezután tudja a hiánytalan kérelmet benyújtani azoknak a személyeknek a tekintetében, akikkel az adásvételi szerződés nem jött létre. A tulajdonjog védelme érdekében nagyon fontos következménye ennek a szabályozásnak, hogy a hivatalunknak a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítania azokra a személyekre, akik megkötik a kisajátítást kérővel az adásvételi szerződést, és velük szemben az esetlegesen meginduló eljárást meg kell szüntetnie, kérve a Földhivataltól az ő esetükben kisajátítási eljárás megindítása tényének törlését – ami természetesen újabb munkaterhet ró az eljáró szervre.
További egyszerűsítése az eljárásnak, hogy a gyorsforgalmi út céljára kisajátított, épület és építmény nélküli ingatlant a kártalanítási összeg megfizetésének igazolását követően, helyszíni eljárás nélkül kell birtokba adni. Ez főleg az ingatlanok nagy számára tekintettel jelent nagy könnyebbséget munkatársainknak.
Összegzésként megállapítható, hogy a gyorsforgalmi utak megépítése céljából indult kisajátítási ügyek megindulása, 2004. ősze óta a kisajátítási ügykörben hozott határozatok száma az ötszörösére emelkedett, a folyamatban lévő perek száma pedig megkétszereződött.
Ae. Is, Ket. is
Eljárásjogi érdekességként merül fel a Ket. 2005. november 1-i hatálybalépése. A törvény hatályba léptető rendelkezése szerint a hatálybalépéskor folyamatban volt ügyekben nem az új törvényt, hanem az Áe-t kellett alkalmazni. Ez sajátos helyzetet teremtett a kisajátítási eljárások lefolytatásában. Tekintettel arra, hogy az egy beruházással érintett ingatlanok tekintetében egy eljárást kell lefolytatni, a kisajátítási ügyek nemritkán több száz ingatlant is érintenek. Ráadásul az ezekre vonatkozó kisajátítási eljárások lefolytatására speciális ügyintézési határidő vonatkozik, így elbírálási idejük akár egy-másfél év is lehet. Emiatt jelenleg az Áe-t és a Ket-et párhuzamosan alkalmazzuk, s ez a helyzet várhatóan még egy jó ideig így is fog maradni.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu