Az elektronikus hordozók fejlődésével a klasszikus nyomtatott közlönyhasználat is átalakul. Egyre szélesebb körben terjednek el a jogszabálytárak, jogtárak, melyek lemez segítségével biztosítják azt a szolgáltatást a jogalkotók és jogalkalmazók számára, amelyet eddig könyvtárnyi anyag segítségével tudtak csak megoldani.

A Magyar Közlöny funkciója megváltozott. A megérkezést követően odakerül a vezető asztalára, aki átolvassa, majd tovább adja olvasásra. Ezután rövidesen raktárakba, illetve pincébe kerül.
Amennyiben a munkánkhoz jogszabályokra van szükség azt már nem a nyomtatott közlönyökből, hanem az elektronikus jogszabálytárak segítségével oldjuk meg.
A jó jogszabálytárnak vissza kell tükröznie a szakma elvárásait. Ezen elvárások, lehetnek jogi, jogalkalmazást (jogalkotást) segítő és technikai elvárások.
A jogi elvárások
A jogásztársadalom számára akkor használható megbízhatóan a jogszabálytár, ha annak tartalma a hiteles és megbízható szöveg, és a szövegnek meg kell egyezni a hivatalos tartalommal. Ez egyben a jogszabálytár kiadójával szembeni közbizalom kérdése is. Ezt a közbizalmat elégíti ki a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, mely áttételesen a magyar kormány cége, és a jogszabályok megismerhetőségét törvény felhatalmazása alapján biztosítja.
Ezt támasztja alá egyértelműen az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12-16. §-ig történő szabályozása is.
Kiemelten fontos elemnek tartom a szöveg megbízhatóságát, a szövegtartalom primátusát az ügyes kezelhetőségi megoldásokkal szemben.
Nem egy könnyen kezelhető videojátékról van szó esetünkben, hanem a jogszabályok szövegének használatáról. Egy jogszabálytárat kiadó cégnél ne az eladhatóság és az üzleti gyorsaság legyen a fő cél, hanem a precíz és alaposan előkészített, illetve ellenőrzött szövegtartalom. Hogy egy egyszerű példával éljek:
A SAAB autógyárnál a biztonság a fő követelmény nem pedig a kényelem és a külső megjelenés (természetesen, ezen autók nem kényelmetlenek és nem csúnyák). Az vesz SAAB-ot, aki egyet ért azzal, hogy a biztonság az elsőszámú szempont. Ebből következik, hogy az a jogalkotó, vagy jogalkalmazó, aki egyet ért azzal, hogy munkájához a megbízható szöveg az elsődleges, úgy olyan jogszabálytárat keres, mely megfelel ennek a kritériumnak.
Ha egy szövegtartalom megbízhatatlan, annak súlyos következményei vannak:
kodifikációs következmény:
Ha alapul rossz szöveget használ a jogalkotó, és ennek segítségével végzi a jogalkotást, előállhat az a helyzet, hogy az új jogszabály szövege alkalmazhatatlan lesz. (Erre sajnos volt példa a parlamenti törvényalkotásban is.) A fő gondot azonban a helyi jogalkotásban okozhatja, hisz valamennyi – így a legkisebb létszámú település önkormányzata is – rendeletet alkothat.
jogalkalmazási következmény:
Ez értelemszerűen következik az a. pontból és nem szükséges, hogy példát mondjunk, mert a jogalkalmazás átszövi mindennapi életünket és egy ügyben beláthatatlan következményeket okozhat.
perkövetkezmény:
Ez az az eset, amikor a felek a megbízhatatlan szövegből adódó joghátrányokat a bíróság előtt próbálják orvosolni.
Jogalkalmazást, jogalkotást segítő elvárások
Egy jogszabálytár tartalmazzon magas szintű kommentárokat, de ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a kommentár nem jogforrás, hanem a szerző szakmai véleménye az alapjául szolgáló jogszabályról. Fontos, hogy bőséges, a döntést elősegítő állásfoglalások és határozatok álljanak rendelkezésre. (BH, APEH állásfoglalása, Versenyhivatali állásfoglalások, AB határozatok, stb.). Ugyanakkor meg kell jegyeznem, – amiről a jogszabálytár nem tehet – hogy a hatályosság és a naprakészség ezen szövegeknél néha kívánnivalót hagy maga után. Vannak olyan AB határozatok, melyek még hatályban vannak, de az a jogszabályhely amit magyaráznak, még az „előző évezredben” hatályát vesztették (pl.: 70/1992. (XII. 21. AB hat.).
Egy jogszabálytártól elvárható, hogy bő és gyakorlati iratminta-tárral rendelkezzék, és ezek az iratminták életszerű és ne irodaszagú iratminták legyenek. Példaként, hadd említsem, hogy egy köztisztviselőnél minden esetben fegyelmit kell indítani, ha a fegyelmi vétség alapos gyanúja fennáll, közalkalmazottaknál, csak súlyos fegyelmi vétség esetén kell elindítani az eljárást. Ezt az apró különbséget nem nagyon észlelik az iratminták.
Jó elképzelésnek tartom, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó jogszabálytáránál a nagyon bőséges jogi fogalomtár közzétételét. Célszerű volt már és a gyakorlat számára nagyon hasznos dologról van szó.
Jogszabálytárral szembeni technikai elvárások
Kiemelt fontosságúnak tartom a naprakész frissességet, melyen azt értem, hogy a kiadó biztosítson online kapcsolatot a naprakész jogtár rendszeréhez, melynek feltétele, hogy ezt a legmodernebb technikával tudja biztosítani, mind szoftver, mind hardver oldalról. Ez csak akkor működhet, ha a kiadó rendelkezik magas szintű jogi szakapparátussal és a jogalkotók felé hivatalos kapcsolatrendszerrel. A jogi szakapparátus biztosítja a megbízható szöveg felkerülését a rendszerre, a hivatalos kapcsolatrendszer, pedig azt jelenti, hogy a kiadó szakembere azonnal el tudja érni a jogszabályt alkotó személyt és a szükséges konzultációt le tudja folytatni vele.
Ezen felül fontosnak ítélem a jogszabálytár könnyen kezelhetőségét, például, hogy egyértelmű szimbólumok segítsék a keresést. A jogszabálytár legyen áttekinthető, ami nem más, minthogy a kapcsolódó témák egyszerre jelenjenek meg, illetve könnyen előhívhatóak legyenek.
Az uniós csatlakozás új igényeket is támaszt a jogszabálytárral szemben. Ilyen, a többnyelvűség biztosítása, a nem magyar nyelvű jogszabályok hiteles magyar szövege, magyar nyelvű jogesettár, stb.
Remélem, hogy ebben az egyre inkább üzletiessé váló világunkban az általam elmondottak segítik jogász kollégáimat abban, hogy ki tudják választani a számukra szakmailag megfelelő és mindennapi munkaeszközzé váló jogszabálytárukat.