A társult képviselőtestületre vonatkozó szabályokat az Ötv. 44. §-ában találjuk meg, és utalásként találkozhatunk még az intézménnyel az Ötv. 46. § (1) e) pontjában, 104. és 106. §-aiban. A szabályozás terén érdemi változás 16 éve nem történt, az 1997. évi CXXXIV. törvény csupán a közös képviselőtestület megnevezést változtatta társult képviselőtestületre. A feledés helyett megvizsgáljuk, hogy lehetne-e önálló önkormányzati szint is?!

A társult képviselőtestület nem települési önkormányzat, tagönkormányzatai az Ötv. szerint továbbra is önállóan működnek, ezért a társuló önkormányzatok önállósága, helyi önkormányzáshoz való joga nem sérül. Az Ötv. értelmében a települési önkormányzatok feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak, közösen tartanak fent hivatalt, és intézményeiket közösen működtetik. A társult képviselőtestület azért különbözik a települési önkormányzatok társulásainak egyéb formáitól, mert a települési önkormányzatok képviselőtestületei bizonyos kérdések tekintetében az őket megillető önkormányzás jogáról lemondva a döntést – így pl. az általuk közösen fenntartott és kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények költségvetésének meghatározása, működési szervezeti rendjének kialakítása – a tőlük elkülönülő, ugyanakkor a tagönkormányzatok képviselőiből álló testületre ruházza.
A társult képviselőtestület működése
Társult képviselőtestületet két vagy több települési képviselőtestület hozhat létre szabad elhatározásából. Az intézményi forma lehetőséget kínál arra, hogy a társuló önkormányzatok feladataik jelentős részét integráltan, gazdaságilag, szakmailag a leghatékonyabban lássák el, intézményeik közös fenntartásával. Ugyanakkor a kizárólag az adott települést érintő ügyekben a település saját képviselőtestülete dönt önállóan.
A társult képviselőtestület kétféle módon alakítható:
1. A társult képviselőtestületet az érintett települések képviselőtestületei együtt alkotják vagy
2. lakosságarányosan küldenek képviselőket a saját testületükből. (A polgármesterek mindig tagjai a társult képviselőtestületnek.)
Magyarországon jelenlegi információim szerint négy társult képviselőtestület működik, melyből talán a pétervásárai székhelyű a legösszetettebb. A Közös Képviselőtestület a Közös Tanács jogutódjaként jött létre 1991. április 8-án Pétervására város, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes községek részvételével. A társult képviselőtestületnek a települési önkormányzatok képviselőtestületeinek minden képviselője tagja, így 38 fős a testület. (Pétervására: 10 fő, Erdőkövesd: 8 fő, Váraszó: 8 fő, Ivád: 6 fő, Kisfüzes: 6 fő.) Az SZMSZ-ben meghatározottak alapján a tagönkormányzatok polgármesterei féléves rotációban váltják egymást az ülések levezetésében.
A társult képviselőtestületek működésére a képviselőtestületek működésére irányadó szabályok vonatkoznak. Ennek megfelelő az ülések összehívásának, vezetésének a rendje. A társult képviselőtestületen belül pénzügyi és oktatási bizottság működik. A társult képviselőtestület által alkotott rendeleteket a soros levezető polgármester és a jegyző írja alá.
Az érdekeltek szabad elhatározásán múlik az, hogy a költségvetésüket milyen mértékig egyesítik, ez a minimális hozzájárulástól a teljes egyesítésig terjedhet. A társult képviselőtestület Társulási Megállapodást fogadott el közös intézményei fenntartására. A tagönkormányzatok költségvetéseik részbeni egyesítésével közös polgármesteri hivatalt, 1-8. osztályos általános iskolát és egészségügyi központot tartanak fent. A közös intézmények a testületek közös tulajdonában vannak a következő hányadok szerint: Pétervására 54 %, Erdőkövesd 16 %, Váraszó 15 %, Ivád 11 %, Kisfüzes 4 %.
A társult képviselőtestület megszűnik, ha ezt a tagönkormányzatok kimondják, vagy tagjainak száma kettő alá csökken. Kiválni a naptári év első napjával lehet, de a döntést legalább hat hónappal korábban kell meghozni, és helyi népszavazást kell tartani. A Társulási Megállapodás alapján a testület megszűntetésének különös feltétele a közös vagyon sikeres megosztása. A közösen működtetett intézmények sorsát alaposan át kell gondolni, hiszen a feladatot továbbra is el kell látni, ugyanakkor a vagyon megosztása – korlátozottan forgalomképességük miatt – akár hosszú pereskedést is eredményezhet.
A körjegyzőség és a társult képviselőtestület között alapvető különbség, hogy míg a körjegyzőségnél az öt képviselőtestület együttes ülése hoz döntést a képviselőtestületek külön-külön számított szavazatával, addig a társult képviselőtestület döntéseit egy testületként hozza.
A finanszírozás kérdései
Az államháztartási rendszer a társult képviselőtestületet „quasi” körjegyzőségként, önálló intézménynek tekinti, költségvetése beépül a székhely település költségvetésébe.
A társult képviselőtestület akkor tud megfelelően működni, ha szükséges mértékű gazdasági önállósággal is rendelkezik. A leírtakat támasztja alá az is, hogy az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdésében biztosított rendeletalkotási jog a társult képviselőtestületet – azokban az ügyekben, ahol feladataikat közösen gyakorolják – is megilleti. Így költségvetéséről, működéséről is önálló rendeletet alkot. A közös feladatokon túl a tagönkormányzatok saját intézményeikről továbbra is önálló költségvetési rendeletet alkotnak, ahol a kiadási oldalon szerepelnek a közös feladatok ellátására biztosított pénzeszközök.
A szakminisztériumok felé már jeleztük, hogy a társult képviselőtestületet önálló önkormányzati szintre kellene emelni a többcélú kistérségi társuláshoz hasonlóan, így a gesztor település költségvetését nem torzítaná, ezért pl. az „ÖNHIKI”-s pályázat eredményességét sem befolyásolná. Ez azonban csak az Áht. és végrehajtási rendeletének módosításával érhető el.