Az utóbbi években egyre több önkormányzatnál jelent meg, sőt – a szabályozás változásából és részben a gazdasági kényszerhelyzetből fakadóan –  általánossá vált a feladatellátás szervezeti rendszerének áttekintése. Az áttekintést a Városi Jegyzők Egyesülete segíti.

Füzesabony Város Önkormányzata a 2005. évi költségvetésének előkészítése során a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása aspektusából áttekintette az intézményhálózatának struktúráját, működési mechanizmusát.
Azok ismeretében – a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek szem előtt tartásával – javaslatokat fogalmazott meg az ésszerű változtatásokra, a lehetséges megoldási módozatokra és a gazdaságosabb üzemeltetés megszervezésére.
A probléma felvetés nem új keletű a település történetében, hiszen már 1996-ban is foglalkoztatta a kérdés a város képviselő testületét, amely akkor egy ad-hoc bizottságot is létrehozott és a Városi Jegyzők Egyesületét bízta meg egy tanulmány elkészítésével Füzesabony város intézményhálózatának helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről.
A tanulmány is kiemelte, hogy a város nagyságához képest túl széles az intézményi struktúra, túlzottan tagolt az intézményhálózat.
Az ehhez kapcsolódó – az önkormányzati költségvetés közel 80%-át kitevő működési költségek komplex megközelítést igényeltek a döntéshozóktól abban a kérdésben, hogy a jelenlegi szervezeti keretek között működtethető-e a város intézményhálózata, ha változtatni kell, annak mi lehet az iránya. Világossá vált, hogy a hatékony és gazdaságos működtetés okán többféle szempont egyeztetése látszik szükségesnek ahhoz, hogy az adott körülmények között a legoptimálisabb intézményrendszer-modell kialakuljon.
Az intézményrendszer struktúrájának alakításával objektív adottságként kellett számolni a vasút által két részre osztott településen az egyazon típusú szolgáltatások megkettőződöttségével, a település méreteivel és abból adódóan az egyes feladatok nagyságrendjével. Helyi döntés tehát abban születhetett, hogy az önkormányzat hogyan csoportosítja a feladatokat. Az átszervezések érintették a könyvtári és a közművelődési, a közoktatási és a szociális feladatok ellátását végző, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerveket. Az ezeken a területeken szolgáltatásokat nyújtó korábbi 11 intézmény átalakítása után 4 új intézmény jött létre. A jogelőd intézmények mind megszüntetésre kerültek és az új intézmények ezek jogutódjaiként jöttek létre. A fenntartó önkormányzat döntését elsősorban szakmai indokok motiváltak. Nevezetesen a túlzottan tagolt, felaprózódott intézményhálózat, a sokszor párhuzamosan végzett tevékenységek megszüntetése, a személyi és tárgyi feltételek koncentrálásával a szolgáltatás színvonalának a növelése, az intézményvezetők számának csökkentésével a változó feladatokra való reagálás gyorsítása és a vezetés egyszerűsítése volt a célja. Ezek a hatékonyság javítását is eredményezték, amely egyaránt érdeke a fenntartónak, a feladatot ellátóknak és nem utolsó sorban a szolgáltatást igénybevevőknek is.
Természetesen az önkormányzat döntése a kiadások mérséklését is eredményezte, amely többek között az egyik nem titkolt célja is volt az átszervezéseknek.
Az átszervezett intézményekhez szorosan kapcsolódott öt főzőkonyha, amelyeknek a működtetése a hatóságok egyre fokozódó elvárásai alapján sorozatosan fejtörést okoztak. A HACCP előírásoknak való megfeleltetésük több tízmillió forintos felújítást igényelt volna, melyre forrással nem rendelkezett a város. A képviselő-testület a más településeken szerzett tapasztalatai figyelembevételével, közbeszerzési eljárás lefolytatása után, vállalkozási szerződést kötött a közétkeztetési feladatok ellátására is. A vállalkozó a közétkeztetés terén széles tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik, amely biztosítja a változatos és egészséges táplálkozást, az általa elvégzett technológiai fejlesztés pedig garantálja az élelmiszerbiztonságot.
Természetesen az önkormányzat képviselő-testülete döntései meghozatala során tisztában volt azzal, hogy mindennemű változtatási szándék vélt vagy valós érdeksérelmek felszínre törését eredményezik, érdekellentéteket, konfliktusokat gerjesztenek.
A szülők, az intézményvezetők, a dolgozók részéről számtalan ellenérv látott napvilágot. A képviselő-testület a döntése előtt szakértői véleményeket készíttetett, kikérte mindazon szervezetek véleményét, amelyeket a vonatkozó jogszabályok előírnak és az átszervezésben érintett dolgozókkal is elbeszélgetett, igyekezett a lehető leghumánusabban eljárni. A fenntartó a döntése meghozatalakor rendelkezett arról is, hogy egy év elteltével meg kell vizsgálni az intézkedések hatásait, és ha szükséges korrekciókat kell végezni. A képviselő- testület ebből a célból az intézményvezetőket beszámoltatta, és a beszámolókból megállapította, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a működésben problémák nem adódtak, a dolgozók megtalálták az új szervezetben a helyüket, a szolgáltatást igénybevevők pedig szinte nem is észlelték a változásokat.
A fenntartó 2005-ben hozott döntésének időszerűségét igazolja, a közoktatási törvény 2006. évi módosítása is, amely lehetővé teszi, a pedagógus kötelező óraszámának, az azonos fenntartóhoz tartozó másik intézményben való teljesítését.