Az osztrák elnökség 2006. május 28-30-a között rendezte meg Bécsben a közigazgatásért felelős főigazgatók 46. értekezletét.

Az értekezletre az osztrák elnökség több olyan tanulmányt is készített, amelyek eredményei a hazai fejlesztésekhez is felhasználhatóak. Ezek közül az alábbiakat kell kiemelni:
Decentralizáció és felelősség a közigazgatás modernizációjának fókuszában
A tanulmányt az EIPA és a bécsi egyetem Public Management Intézete készítette. A tanulmány az első olyan, ebben a témában, amelyben az összes EU tagállam, Bulgária és Románia, valamint az Európai Bizottság is részt vett. A tanulmány összegyűjti a közigazgatás modernizációjának tapasztalatait, különösen a decentralizáció és elszámoltathatóság terén, valamint a gyakorlat számára is hasznosítható következtetéseket fogalmaz meg.  Ezek a következők: A decentralizációval általában nő az eljárásba bevont szereplők száma. Emiatt megnő a koordináció jelentősége, valamint egy új bürokrácia kialakulásának kockázata. A decentralizáció elősegíti a díjazás teljesítményalapúvá tételét, de ez csak akkor lehet eredményes, ha az érintettek elfogadják a teljesítményre épülő illetmény megállapítást, illetve ha maga az eljárás egyszerű és átlátható. A decentralizáció nem teszi szükségtelenné a centralizációt. A stratégiaalkotás, a szabályozás, programirányítás a központi szintre tartozik. Megfelelő egyensúlyt kell találni a centralizáció és a decentralizáció között. Bizonyos országokban, ahol rendkívül erős decentralizációt hajtottak végre az új bürokrácia kialakulását úgy tudták megelőzni, hogy a megnövekedett koordinációs és ellenőrzési igényeket integrálták a napi működésbe.
KERETBE
Ügyfélelégedettségi mérés
A tanulmány az európai szinten alkalmazott ügyfélelégedettségi mérési módszereket elemzi. Ezek közül kettőt emel ki: az Euróbarométert, illetve az Európai Teljesítményelégedettségi Indexet. Az Euróbarométert 1973 óta használják valamennyi uniós tagállamban mintegy 1000-2000 főből álló mintavétellel. Minden országban ugyanazokat a kérdéseket teszik fel évente két alkalommal, ezért az eredmények országonként összehasonlíthatóak, de arra is lehetőség van, hogy idősoros kimutatásokat készítsenek. Gyengesége azonban, hogy kifejezetten az ügyféli elégedettségre vonatkozó kérdést nem tartalmaz, ezért a közigazgatásra vonatkozó eredmény sem fogalmazható meg.
Az Európai Teljesítményelégedettségi Index 11 országban készített 100 ezer interjúra épül. Ez már tartalmaz ügyfélelégedettségi adatokat is ágazati bontás szerint. Erre tekintettel a CAF és az EFQM is ajánlja az index alkalmazását. Gyengesége azonban, hogy a szűkebb értelemben vett közigazgatásra nem tartalmaz adatokat, és nem valamennyi EU tagállam alkalmazza.
KERET EDDIG
A közszektor dolgozóinak határon átnyúló mobilitása
Összegzésként elmondható, hogy a közszektor határon átnyúló mobilitásáról készült felméréshez a tagállamok mindegyike szolgáltatott információt. A tanulmány összegző része áttekinti a kérdéskörre vonatkozó jogi rendelkezéseket, a hasonlóságokat és különbségeket. Végül a tanulmány rámutat azokra a területekre, ahol további lépések szükségesek a mobilitás előmozdítása érdekében.
Az elmúlt időszakban a tagállamok nagy többsége szélesre tárta a közszektor kapuit az EU állampolgárok előtt. Az EC 39. szakasz (4) bekezdésének értelmezése, a jogtudományi és gyakorlati megközelítése meglehetősen nagy eltérést mutat a tagállamok között. A nyitottság mindezek ellenére, azonban fontos mérföldkő a közszektor mobilitásában.
A tagállamok által nyújtott információk alapján megállapítható, hogy számos tagállam a nemzeti szabályait dolgozta át, hozzáigazítva a közösségi jog előírásaihoz. A közszektor szabad mozgásának előmozdítása céljából a tagállamok számára az alábbi lépéseket végrehajtása ajánlatos:
– a tagállamoknak minden uniós állampolgár számára hozzáférhetővé kellene tennie a közszolgálatot – kivéve azokat a munkaköröket, amelyek betöltése közhatalmi feladat ellátásához szükséges,
– a tagállamoknak nem kell korlátozni minden posztot a tipikusan közhatalmi szektorokban sem,
– a tagállamoknak a jelentkezéshez szükséges minden szabályt adoptálni kellene,
– a tagállamoknak minden EU állampolgár számára hozzáférhetővé kellene tenni minden versenyfelvételt.
A munkavállalók szabad mozgásának terén a közösségi joggal való konformitás megteremtése érdekében a tagállamok kötelessége, hogy a szakmai tapasztalatot számításba vegyék. E téren a 1994 óta a számos tagállamban már megtörtént a vonatkozó jogi rendelkezések módosítása, melynek köszönhetően a szakmai tapasztalatot más tagállamokban is elismerik. Ezekben a tagállamokban jelenleg ezen szabályok korrekt gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése zajlik. Számos tagállamban részben vagy egészben ezen szabályok átvételének reformja zajlik.
A nyelvi követelmények terén a tagállamokban megengedett a különböző nyelvvizsga szintek elismerése.
A közszektorban számos lehetőség kínálkozik arra, hogy más tagállam közszektorában, Európai, illetve Nemzetközi szervezetnél, oktatási intézményeknél rövid időt töltse el az alkalmazott, amely fontos és hasznos mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak is, mivel megismernek más rendszereket, kultúrákat és hasznos információk birtokában térnek vissza.
Az EU-ban a közszektor a munkaerőpiac egyik fontos része. A tanulmányhoz szolgáltatott információkból levonható következtetés, hogy a tagállamok fontos reformokat hajtottak végre e téren azért, hogy a nemzeti szabályok és a munkaerő szabad mozgása, mint közösségi alapelv közötti összhangot megteremtsék. A tagállamok számos lehetőséget teremtenek arra, hogy munkavállalóik hosszabb-rövidebb időt töltsenek más tagállamban, vagy nemzetközi szervezetnél.
A tanulmány vitája során többen felvetették, hogy a mobilitást akadályozza a mobilitási kultúra hiánya. Csak abban az esetben működhet a mobilitás európai szinten, ha már nemzeti keretek között is jól működik a mobilitás. A mobilitást akadályozza az is, hogy a küldő államokban nem biztosított a személyek visszatérése.  Nehézségekbe ütközik az Európai Bizottság és a tagállami közigazgatások közötti szakember csere is, mivel nem egyszerűen a személyek cseréjét kell megoldani, hanem biztosítani kell az általuk betöltött funkciók megfeleltetését is.
A mobilitás kérdését a szakszervezetek képviselőivel is megvitatták a főigazgatók, amelynek eredményeként közös nyilatkozat aláírására is sor került, amelyben a felek megerősítik együttműködési szándékukat. A szakszervezetek bevonását egyes országok kiemelten fontosnak tartják, mert ezáltal a szakszervezetek is láthatják, hogy a felvetődő problémákra nincs egységes megoldás, és az országok között jelentős különbségek vannak.
KERETBEAz értekezleten bemutatták a tagállamok gyakorlatából kiválasztott CAF mintaalkalmazások gyűjteményét, amelyben Magyarország részéről a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal CAF projektjét válogatták be. Ez egy igen komoly szakmai elismerést jelent. Az EIPA a CAF új verziójának lényeges elemeit is ismertette.