A Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása a közelmúltban, július 8-án ünnepelte első évfordulóját. A statisztikai kijelölést követően a társulás megalakulásáig azonban sok víz lefolyt a közeljövőben már dunaújvárosi híddal is büszkélkedhető Dunán.

Az ország számos kistérségéhez hasonlóan a dunaújvárosi kistérség kialakulása sem történt zökkenőmentesen. Az első bonyodalmak az Adonyi Kistérség kiválásával kezdődtek. Ezt követően a Dunaújvárosi Statisztikai Kistérséget 2004. január 1-től a megmaradt kilenc település, Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim és Rácalmás alkotja. Mivel e települések zöme nemcsak statisztikailag, hanem valódi gazdasági, társadalmi, kulturális szálakkal is kötődtek egymáshoz, újfajta, operatív partnerségre nyílt lehetőség.
A központilag az önkormányzatok elé célként kitűzött többcélú kistérségi társulás megalkotásához azonban még e homogénebb területen is hosszú, kacskaringós út vezetett. A dunaújvárosi kistérségi társulás megalapításának legnehezebb feladata az együttműködéssel járó előnyök felkutatása, és ezek az eddig önállóan is többé-kevésbé jól elboldoguló önkormányzatoknál történő tudatosítása volt. Az, hogy a kistérségi települések közti egyetlen városként Dunaújváros kapja meg a központi szerepet, magától értetődő és kétségtelen volt – legalábbis Dunaújváros számára. Itt jött ugyanis a harci feladat, úgy nyújtani a segítő jobbot, hogy azt a társulás többi potenciális alkotója el is fogadja.
A fentről jövő nyomás jelenléte gyorsan tudatosult az önkormányzatokban: az állam egyre inkább kifejezésre juttatta, hogy az eddigi önkormányzati normatív támogatás helyett a kistérségi normatív támogatást kívánja alkalmazni.
Különböztek viszont a városi és a községi önkormányzatok érdekei, nem is említve az egyes községek közti érdekkülönbséget, amely a települések lakosságszámából, annak összetételéből, valamint eltérő infrastrukturális fejlettségi szintjéből adódott.
Az M6-os autópályával kapcsolatos döntések megszületése, és kormányszintű garanciák megtétele, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 2004 szeptemberi módosítása szerencsére nagyban hozzájárult a kistérségi települések együttműködésének kialakítására. A társulás létrehozásának irányába tett első, óvatos lépésként 2004. november 12-én megalakult a Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tanácsa. A községek által Dunaújváros felé küldött erős jelzés, hogy a Tanács elnöki posztjára Rácalmás polgármesterét választották, mintegy ellensúlyozva a város – térségbeli helyzeti előnyéből származó – irányító szerepét. A Tanács által elért első siker a Területfejlesztési Koncepció megalkotása volt.
A Fejlesztési Tanácsban történő együttműködés eredményeképpen 2005. július 8-án a dunaújvárosi kistérség önkormányzatai végül megalakították Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulását, a társulás elnökéül Dunaújváros polgármesterét, elnökhelyetteséül Nagykarácsony polgármesterét választották. A Társulás a megállapodásában foglalt feladatokat a pénzügyi helyzetétől függően fokozatos bevezetéssel végzi el. 2006. június 21-ei ülésén a döntés született a társulást 2007 januárjától normatív támogatásra is jogosulttá tévő szerződéses feladatellátásról, a nevelési tanácsadás és logopédiai ellátás feladatok tekintetében.
Új esélyeink, kinyíló távlataink
A közös feladatellátások tekintetében a társulás következő lépésként a belső ellenőrzési feladatok közös megoldását tervezi. A Területfejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Stratégiai Program jövőkép megfogalmazásukban – „új esélyeink, kinyíló távlataink – együttműködő és vonzó kistérség négy régió határán” – is utalnak a kistérségben végbemenő strukturális változásokra, valamint arra – a kistérséget országos viszonylatban megkülönböztető – helyzetre, hogy a Dunaújvárosi Kistérség az egyetlen olyan kistérség, mely négy régió határát is érinti. A régiók közti együttműködésében kulcstényező a Duna-híd megépülése, mely a jelenleg földrajzi elhatároltságot szünteti meg az alföldi települések és a Dunaújvárosi Kistérség közt. E célból jött létre a Dunamenti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulata, mely feladatául vállalta a Duna túloldalán lévő településekkel való együttműködés kialakítását. Kedvező jel, hogy a Kunszentmiklósi Kistérség már meg is tette az első lépéseket a jövőbeni együttműködés érdekében.
Bármily nehéz is a városi és községi szemszögből való gondolkodást operatív munkálkodás irányába összehangolni, a helyzet adott: a kormányzati politika egyértelműen előírja, hogy az egyes önkormányzati feladatokat a jövőben kistérségi szinten, kistérségben gondolkodva kell megoldani.
A születésnapi gyertya elfújásakor a társulás tagjai közösen kívánhatnak hasznos eredményeket és bőséges anyagi forrásokat, hogy a még meglévő érdekellentéteik feloldódhassanak az Európai Unióban oly hangzatos „közös cél” eszményében.