Egy volt szovjet laktanya hasznosításának és fejlesztésének kezdeti lépései

Polgárdi évszázadokon átívelő történelmét jelentősen érintette a Rákóczi szabadságharc, majd az 1848-as események idején a Batthyány család vezető szerepe érvényesült. A család szerepe, felfogása nagymértékben hatott a fejlődésre, szellemiségük ma is jelen van a kisvárosban.
A Batthyány kastély és kastélypark közel 60 hektáros területéből a zivataros 20. század közepére szovjet laktanya komplexum lett.
A rendszerváltástól az átadásig tartó időszak is megérne egy „misét”, de ennek a cikknek nem ez a témája.
Polgárdi Város 2004 júliusában kapta vissza a volt szovjet laktanya területét.
A lényeg Polgárdi Önkormányzata és lakossága számára, hogy visszakaptuk teljesen ingyen a volt szovjet – előtte magyar – laktanyát. Ez összesen 20 ha-t jelentett. Meg kell jegyezni, hogy e terület mellett még maradt 6 ha, amit a Kincstár árverésen értékesített és jelenleg zajlik e területhez szervesen kapcsolódó 30 ha erdőnek a kezelési jog átadás-átvétele az önkormányzat részére.
Nagy kihívást és egyben lehetőséget jelentett, jelent ez a városnak. Először is fel kellett mérnünk azt , hogy mi az, ami használható az épületekből és mi az, ami bontásra lesz ítélve. A statikus szakvélemény alapján kezdtünk hozzá megálmodni, hogy mi lehetne a laktanya területéből.
A testület megbízott egy profi várostervező csapatot és a segítségükkel elkezdtük a tervezés nem éppen rövid és problémamentes folyamatát.
1. A legelső lépcső az volt, hogy el kellett döntenünk mi az, illetve mik azok a tevékenységek, funkciók amiket a laktanyában szeretnénk létrehozni, megvalósítani.
2. Ezután a város polgárainak bevonásával közmeghallgatáson tárgyaltunk az elképzeléseinkről.
3. A testület elfogadta a terület Szabályozási Tervét.
4. A volt kijevi paneleket – kb. 120 lakást – eladta a testület és kikötötte, hogy 100.000 ft/m2 ár alatt kell tartania a vállalkozónak a felújított lakás árakat.
5. Jelenleg 3 ingatlanrészt versenytárgyaláson értékesítünk, közel 200 millió forint értékben.
Természetesen ezek a folyamatok néha megosztották a közreműködőket, de sikerült egységes Koncepciót alkotnunk és megpróbálunk ennek szellemében dolgozni.
A Fejlesztési Koncepció célja az volt , hogy a település kedvező földrajzi, közlekedési, környezeti és idegenforgalmi adottságaira építve és a kisvárosi jelleget megőrizve létrejöjjön egy térségi hatású, korszerű, képzési-kutatási-turisztikai bázis összhangban az NFT II és aKözép-Dunántúli régió fő célkitűzéseivel.
• Az 56 ha valamikori kastélyparkból 30 ha ma is erdő, történelmi emlékhely. Az erdőt eredeti állapotban szeretnénk életre kelteni, a kocsi- és sétautak, az épületek felújításával, akár a kastély újjáépítésével, színvonalas szolgáltatással, egészségügyi-szociális-turisztikai célra kihasználva a pihenő, rekreációs lehetőségeket.
• A 26 ha  volt szovjet laktanya is különleges szépségű, ősfákkal, természetes ligetekkel, kb. 10.000 m2 felújítható épülettel, zöldmezős beruházások lehetőségével. Mivel a két terület szervesen kapcsolódik egymáshoz, az elfogadott Szabályozási Tervvel alátámasztva az a célunk, hogy a két terület egymást erősítse. Ezért a volt laktanya lakó- és intézményi funkciót kapott. A beépíthetőséget úgy határoztuk meg, hogy az ligetes, szellős, nagy zöldfelületekkel rendelkezzen, parkszerű legyen.
• A fejlesztés környezetvédelmi feltételei adottak. A volt laktanya kármentesítése megtörtént, a talajban és a talajvízben a szénhidrogén szennyezés megszűnt, nincs visszamaradt környezeti szennyezés, környezeti kár.
• Készülnek a közmű tervek, – ehhez próbáljuk a pénzt a kijelölt területek értékesítésével előteremteni – kiépítésük 2007-től kezdődhet.
• A közműszolgáltatás szempontjából a korszerű, környezetkímélő, alternatív technológiákat keressük a várhatóan 2000 fő ellátására.
• Az eredeti Fejlesztési Koncepció nem tartalmazta, de már most gondolkodunk azon, hogy azon a területen ahol nem építhető lakó-vagy intézményi funkciójú épület egy kvázi kis ipari parkot hoznánk létre kis üzemekkel, cégekkel.
A Fejlesztési Koncepció alapján a Helyi Építési Szabályzat a volt laktanya területére 3 építési övezetet jelölt meg.
1. A lakóövezet nagyvárosias és kertvárosias lakóterületet különített el.
1.1. A nagyvárosias lakóterületen van 171 lakás, amelyből 120 lakás felújítása megkezdődött. Itt található a két (két-és három emeletes) magyar panel lakóépület 51 felújítható lakással.
1.2. A kisvárosias lakóterületen 52 db 800 m2-es és 9 db 1200 m2-es ingatlan került kialakításra.
2. A különleges sportterület a sport, szabadidős szolgáltatás bázisa. Sportcsarnok, uszoda, tenisz-, kosár-, kézilabdapályák kerülnek majd kialakításra.
3. A központi vegyes (intézményi) területre települhetnek a közösségi célú tevékenységek, intézmények. Ez a terület lett kijelölve kutató-fejlesztő intézetek, képzési központ, környezetbarát tevékenységet folytató intézmények, közösségi ház, inkubátorház, kereskedelem, vendéglátás céljára.
A fenti célokhoz, elképzelésekhez keresünk befektetőket, üzleti, intézményi partnereket.
Az eltelt 2 év alatt úgy érzem  jelentősen előre léptünk a laktanya hasznosításának kérdésében és bebizonyítottuk – más önkormányzatokkal közösen –, hogy a legjobb gazdája ezeknek az ingatlanoknak az önkormányzat. Lehet, hogy érdemes lenne ebben a témában egy megbeszélést, eszmecserét összehozni azok között az önkormányzatok között akik laktanya hasznosításokon dolgoztak, dolgoznak. Ezt a feladatot a Jegyző újság segítségével Polgárdi város és Polgármesteri Hivatala szívesen felvállalná.