2005. június 9-én Budapesten a Megyeháza dísztermében „Miénk itt a tér” Pest megye fejlesztésének lehetőségei címmel rendezett konferenciát Pest Megye Önkormányzata. A tanácskozás célja az volt, hogy számba vegyük az elmúlt évek nagyobb fejlesztéseit, beruházásait, hogy tudatosítsuk magunkban eredményeinket, hiányosságainkat és ezáltal körvonalazzuk a megye fejlődésének lehetőségeit Magyarország regionális politikája tükrében.

A kérdések jelentőségét hangsúlyozza az is, hogy Pest megye helyzete nagyon sajátos. Míg az ország többi régiója közel azonos fejlettségű 3-3 megyét fog össze, a Közép-magyarországi régiót, tehát Pest megyét is Budapestet kiemelkedő gazdasági teljesítménye az Európai Unió rangsorát tekintve a 2. célterület („versenyképesség növelése”) kategóriájába emeli. Ugyanakkor Pest megye – bár lélekszámát tekintve a legnagyobb az országban, és a gazdasági aktivitása is meghatározó, valamint kiszolgálja a főváros munkaerő, lakhatási, rekreációs igényeit – a lakossága számára igénybe vehető környezeti, egészségügyi-, oktatási-, közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra színvonalát tekintve alig éri el az országos átlagot. Ez a helyzet sújtja a terület gazdasági szervezeteit is, különösen a kis és középvállalkozásokat.
A konferencián előadást tartott Szabó Imre országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés és a Közép-magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsának elnöke, Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, dr. Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és dr. Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter.
Kiss Péter kifejtette, hogy a mai helyzetben a legtöbb európai forrás az ország számára akkor nyerhető el, ha a Közép-magyarországi régió egyben marad. Az Unióval tárgyaló delegáció arra kapott megbízatást, hogy a régió – az annak idején Lisszabonnak és térségének nyújtott – úgynevezett méltányos besorolást kapja meg 2007-13-ra. Sőt arra is törekedni kell, hogy a források már 2006-tól rendelkezésükre álljanak – illetve ezeket a költségvetés előzetesen finanszírozza. Ez nemzeti érdek, így sokkal több pályázati és fejlesztési forráshoz juthatunk.
Emellett, sőt éppen ezért – jelentette ki Kiss Péter –  Pest megyének, ha megfelelő fejlesztési programmal rendelkezik jár a megkülönböztetett nemzeti finanszírozás is, hiszen közös érdek, hogy a teljes régió infrastruktúrája váljon alkalmassá, arra, hogy itt  Kelet-Közép-Európa közlekedési, logisztikai központja alakuljon ki.
A „Miénk itt a tér” konferencián elhangzottak sokszorosan alátámasztották Kiss Péter érvelését. Szabó Imre például elmondta, hogy 1996 óta a megyéhez decentralizált fejlesztési- és területi kiegyenlítést szolgáló pénzügyi keretek (CÉDE, TEKI, 2003-ig TFC) felhasználása hatékony volt, ezen támogatások nélkül a megyének (különösen a hátrányos helyzetű térségeknek) napjainkban igen komoly problémákkal kellene szembenéznie. Ugyanakkor a keretek csekély mértéke és túlzottan kötött felhasználási szabályai nem tették lehetővé a térség programelvű, kiegyensúlyozott fejlesztését. A Budapest és Pest megye között meglévő fejlettségbeli „szakadék” mind a mai napig létezik, és a problémák sok tekintetben eltérőek a szokásos város-vidék különbözőségektől.
Csak néhány kiragadott példa: tény hogy „minden út Budapestre vezet”, vagyis a Közép-magyarországi régión keresztül, ez azonban rendkívüli környezetterheléssel jár együtt, mindemellett a megye városait összekötő, a kapcsolatokat lehetővé tevő utak szinte teljesen hiányoznak. A fővárosi, a megyei és városi egészségügyi intézmények a lakosság többsége számára színvonalas egészségügyi ellátást nyújtanak, de vannak fehér – vagy inkább sötét – foltok, ahol még a sürgősségi ellátás sincs a megkívánt színvonalon. De sorolhatnánk a természeti környezet kárait, s az ezek elhárítására szolgáló programok szükségességét a Duna reorganizációjától az erdőterületek megóvásáig.
A főváros és közvetlen környéke, valamint a megye egyes részei közötti némelykor szélsőséges különbségek megnehezítik, de előbb utóbb akadályozni fogják, hogy a Közép-magyarországi régió lehetőségeinek megfelelő központi szerepet töltsön be az országban, a Kárpát-medencében.
Nem csak érthető, de szükséges is, hogy a regionális fejlesztési tanács fejlesztési stratégiát és operatív programot készített és fogadott el. Megvalósításának elsődleges pénzügyi forrása a kompenzációs nemzeti támogatás lehet.  2007-13 évekre évente hozzávetőlegesen 35 milliárd Ft lenne szükséges ahhoz, hogy a megfogalmazott intézkedések megvalósuljanak, és így Pest megye fejlettsége az elvárt szintre kerüljön.
A prioritások közül az infrastruktúra fejlesztése 32, a térségfejlesztés 24, a gazdaság bővítése és a humánerőforrás-fejlesztés 15-15, a turizmus 14 %-al részesülne a forrásokból.
Mindez természetesen konkrét, átfogó fejlesztési programokat takar. Ilyen a Beszédes-program és a Közép-Duna Völgy komplex, fenntartható fejlesztése, a Dunakanyar fejlesztése, a Dunai vízminőség védelme, a Duna Pest megyei szakaszán található holt-és mellékágak rehabilitációja. Szükség van a Rákos-patak és Gyáli patak Pest megyei szakaszának ökológiai rehabilitációjára, a nagyváros környéki zöld övezet létrehozására (Green Belt), több natúrpark kialakítására. Fontos projekt a bányatavak vizsgálata, a termelésből kivont bányatavak visszaillesztése a természetbe, illetve hasznosítása. A tervek között előkelő helyen szerepel a beruházás-ösztönzés és terület (környezet) gazdálkodás az M0-ás körgyűrű mentén. Szükséges a Tápió menti területek közúti feltárása, az É-D-i közúti közlekedési tengely kialakítása Budapesttől nyugatra, az M8-as autópálya megépítése Dunaújváros – Szolnok között, a 4-es út négysávosítása, 10-es út főúttá fejlesztése települési elkerülő szakaszok kiépítésével, a Nagykáta – Dabas – Ráckeve közlekedési tengely létrehozása. Hasonló léptékű és fontosságú feladat a közlekedésfejlesztése, a Budapest – Esztergom vasútvonal korszerűsítése, a repülőtér fejlesztése. A régió ellátásában, az új technikák és technológiák meghonosításában tölthet be szerepet a Gödöllő – Nagykőrös mezőgazdasági tengely. Mindeközben fejlesztenünk kell a megyei fenntartású intézményeket, szolgáltatásaik színvonalát. Megvalósítjuk a termálgyűrű programot, melynek a rekreációban és az idegenforgalom bővítésében is komoly szerep jut. El kell terjesztenünk a környezetkímélő, megújuló energiafelhasználás formáit.
A megyei „külön víziók” és programok erről s nem másról szólnak.