Szendrő térségi szerepe 2008/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye / Cikkek

Szendrő térségi szerepe 2008/6

X. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Vidó György
jegyző
Szendrő

Szendrő nem tartozik a legkorábban említett magyarországi települések közé. Neve először 1312-ben bukkan fel írásos emlékekben, azonban bizonyított Árpád-kori eredete.

 


Szendrő vára is rövidesen feltűnt a különböző forrásokban. Első várát, az alsóvárat a várhegy tövében építtette fel a Bebek család, ez a megye első kővára volt. Először 1355-ben említik. A XV. században már ált a hegyen a védművekkel kiépített felsővár is, melynek jelentős hadászati szerepe volt. A XVI. században pedig – különösen Eger eleste után – a végvárrá vált erődítmény volt Abaúj és Borsod biztonságának kulcsa.
Szendrő felemelkedése a szendrői vár hadászati szerepének növekedésével volt összhangban, a város XVI-XVII századi történelme elválaszthatatlan a vár történetétől. A XVI. században emelkedett mezővárosi rangra, várossá válásának pontos idejét nem ismerjük, azonban 1554-ben már mezővárosi rangot viselt.
Borsod vármegye közgyűlése 1612-ben Szendrőt megyeszékhelyé választotta. A vármegye székhely szerepét 1660-ig töltötte be. A település 1613-1908-ig a szendrői járás székhelye volt. A török alóli felszabadulást követően a vár és a város hadászati jelentősége gyakorlatilag megszűnt. Ennek következtében a térségben közigazgatási és gazdasági átrendeződés következik be. Miskolc vált a vármegyei adminisztratív irányítás központjává.
A valamikor olyan fontos szerepet betöltő várat II. Rákóczi Ferenc 1707-ben leromboltatta.
A kiegyezést következő évek jelentős gazdasági fellendülést hoztak a település életében. 1896-ban megépül a Bódva-völgyi vasút, mely megerősíti a település kereskedői szerepét. Helyzetét rontja, hogy 1902-ben elveszti mezővárosi-, 1908-ben pedig járási székhely rangját. A járási székhely Edelény település lett. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években kezd ismét fejlődésnek indulni.
A település 1950-1966-ig önálló tanáccsal bírt, 1966-tól közös tanácsi székhelyközség lett. 1971-ben nagyközséggé nyilvánították. Ezt követően Szendrőn megélénkült a szellemi élet, kiépült a település térségi feladatokat ellátó intézményhálózata és tovább erősödött gazdasági irányító szerepe. Ezek elismeréseként 1996. július 1 napjával a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította Szendrőt.
Napjaink – Államigazgatási feladatellátás
A várossá válást követően a helyi önkormányzat a városi modellnek megfelelően alakította hivatalának szervezetét. Sajnos az átszervezés során – máig élő – szigorú létszámkorlátokat határoztak meg. Ennek következtében a hivatal létszáma nincs összhangban az ellátandó helyi és térségi feladatokkal. A közigazgatás korszerűsítése, racionalizálása kapcsán 1997. november 1 napjától folyamatosan bővültek az önkormányzat hivatalának államigazgatási feladatai. Jelenleg 11 településre, 10 ezer lakosra kiterjedően ellátjuk a gyámhivatali, elsőfokú építéshatósági és okmányirodai feladatokat. Ezen ügycsoportokban a hatáskör telepítése jól sikerült, intézésük közelkerült az állampolgárokhoz. Szerencsésnek tartanám a jövőre nézve, ha tömegesen előforduló speciális szakértelmet és fejlett technikai hátteret igénylő államigazgatási hatásköröket is a városi jegyzőkhöz telepítenének. Fontosnak tartom továbbá azt az alapelvet, hogy egy kistérségen belül több államigazgatási körzet is kialakítható legyen.
Szendrő város a Bódva-völgye földrajzi középpontjában helyezkedik el, tömegközlekedési eszközökkel minden irányból igen jól megközelíthető. Az eddig telepített térségi feladatok kapcsán sajnálatos módon ezt a tényt nem vették figyelembe. Városunk vonzáskörzete 30 településre terjed ki, ezek összlakossága 20 ezer fő. Az itt élők érdekeit szolgálná, ha államigazgatási ügyeiket közelebb, a könnyebben elérhető településen, Szendrőben tudnák intézni. Az alacsony lakosság számú illetékességi területünk miatt nem sikerült az optimálisnak mondható szervezeti egységeket sem kialakítani.
A gondokat főleg az okmányiroda működése terén tapasztalom. Az alkalmazotti létszáma a jogszabályban meghatározott minimális 3 fő. Ilyen létszám ellátottság mellett betegségek és szabadságok idejére nem megoldható a helyettesítés. További gondot jelent az országos illetékesség is. Ez tovább terheli a kis létszámú iroda munkatársait. Ebből eredően gyakran találkozunk várakozó és elégedetlen ügyfelekkel. Véleményem szerint a jövőben – fentiek figyelembevételével – optimalizálni kellene az illetékességi területeket.
A körzeti igazgatási feladatok terén a gyámhivatal és az építéshatóság vonatkozásában a létszámellátottság több éve megoldott. Más a helyzet az okmányiroda vonatkozásában, itt nagyobb a fluktuáció. Az itt munkát vállalók sokszor csak „ugródeszkának” használják az irodát. Ez főleg a felsőfokú végzettségűekre vonatkozik, de a középfokú munkavállalók esetében sem sokkal jobb a helyzet. Ők sem szívesen dolgoznak e területen az alacsony bérek és a nagy ügyfélforgalom miatt.
Gondként jelentkezik az egész hivatal vonatkozásában, hogy a középfokú és felsőfokú végzettségű dolgozók illetménye között aránytalanul nagy a különbség. Egy kezdő diplomás jelenleg többet keres mintegy 15-20 éves gyakorlattal rendelkező középfokú végzettségű.
A kistérségi feladatok finanszírozása is kívánnivalót hagy maga után. Esetünkben a térségi szakfeladatok finanszírozására nyújtott normatív állami hozzájárulás mindössze 50 %-át fedezi a költségeknek.
Önkormányzati feladatok
Szendrő város Önkormányzata alapító tagja a 2004. május 26-án alakult Edelényi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A társulás elnöki tisztségét 2006. november 8-tól Szendrő város polgármestere, Szaniszló János tölti be. A helyi önkormányzat a társulás megalakulását követően több térségi feladat ellátását magára vállalta.
A házi orvosi ügyeleti ellátást a térség 28 települése és annak 18 ezer lakosa vonatkozásában látjuk el. A térségben az orvosi álláshelyek több körzetben betöltetlenek, így folyamatosan gondot jelent az ellátás szervezése. Még súlyosabb gondokat jelent az ügyelet finanszírozása, ugyanis az OEP támogatás mindössze 50 %-át fedezi a költségeknek. Korábban is nehézséget okozott, de jelenleg is nehézséggel jár a különbözet fedezetének előteremtése. Jelenleg is ott tartunk, hogy gyakorlatilag Szendrő város önkormányzata finanszírozza a hiányt. A kistérség 2007 évre még 11 millió forinttal tartozik, de hasonló a 2008 évi adósságuk összege is.
Szociális Szolgáltató Központ Intézménye 6 település vonatkozásában ellátja a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatásokat. Időskorúak átmeneti gondozóházának működési területe kiterjed az Edelényi Kistérségi Társulás 47 településére. A gondozóház működtetése, fenntartása kapcsán is jelentkeznek finanszírozási nehézségek. Az alacsony jövedelmű ellátottak személyi térítési díjából, valamint a normatív állami hozzájárulásból az intézmény nem működtethető. A működés jelentős saját forrásbevonást igényel.
A Közművelődési Központ és Könyvtár társulási megállapodás alapján 2005. január 1 napjától látja el a mobil könyvtári tevékenységet. Az ellátást a kistérség önkormányzatai közül 36 igényelte. A térségi feladatok közül ez az egyetlen terület, ami a normatív juttatásokból finanszírozható.
A városi önkormányzat 2007. július 31 napján 6 kis önkormányzattal az alapfokú oktatási feladatok ellátására intézményfenntartói társulást hozott létre. A megállapodás hatálybalépése kapcsán a perkupai általános iskola, mint önálló intézmény megszűnt, az a szendrői intézmény tagiskolája lett. A társulás létrehozását az érintett kis települések kezdeményezték, mivel a 2007/2008-as tanév kezdetével megváltozott finanszírozási rendszer által biztosított normatívákból intézményük nem volt fenntartható. A jelenlegi helyzet sem megnyugtató, mivel a normatív juttatások mindössze 72 %-ban fedezik a működési kiadásokat.
Alapfokú Művészetoktatási Intézményünk működési területe 6 település. Tevékenységi köre a zeneművészeti, táncművészeti, képző-, és iparművészeti területre terjed ki. Az intézmény működésének fenntartása is igen jelentős mértékű saját forrásbevonást igényel.
A helyi önkormányzat hivatásos tűzoltóságát 1995. október 2-án alapította. Ezt megelőzően 1992-től állami tűzoltóság működött. Ellátási területe 36 település, ezek közül a legtávolabbi elérési ideje mindössze 32 perc. A tűzoltóság működése a központi költségvetésből jutatott kötött felhasználású normatív állami támogatásból biztosítható. Gondot a fejlesztések jelentenek. A technikai eszközfejlesztés kapcsán igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni, ezekhez azonban általában 15-20 %-os önerő szükségeltetik, melyet a helyi önkormányzatnak kell vállalni. A térség önkormányzatai pénzügyi helyzetük következtében a fejlesztéseket nem tudják támogatni.
Szendrő város önkormányzata az említetteken túlmenően igen jelentős mértékben kiveszi részét más térségi feladatokból is. Gesztorságával valósultak meg igen jelentős beruházások, mint pl. a gázberuházás és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A helyi önkormányzat finoman fogalmazva is sokszor „ráfizet”ezekre a szerepvállalásokra. Ez jelenti az ún. önrész biztosítását vagy megelőlegezését és alkalmanként a kapcsolódó kisebb beruházások teljes körű finanszírozását. Mindezek ellenére az a véleményem, hogy hátrányos helyzetű kistérségünk felzárkóztatása érdekében e feladatokat fel kell vállalni. Eredményeket csak közösen, együttműködve érhetünk el. Különösen fontosnak tartom a kistérségen belül a két város, Edelény és Szendrő együttműködését és a kialakult jó kapcsolatok ápolását.
 


 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu