„A szegénységet nem szünteted meg azzal, hogy alamizsnát osztogatsz.”
Patrick Jake O´Rourke

B.-A.-Z. megye minden településén élnek cigány származású emberek. Úgy gondolom és úgy hiszem, hogy nekünk jegyzőknek is nyíltan és őszintén beszélnünk kell a cigányságot érintő kérdésekről. A meglévő súlyos és egyre súlyosbodó problémák megoldása további halasztást nem tűr. A rendszerváltással létrejött cigány kisebbségi önkormányzatok nem valósították meg a törvényalkotók által megfogalmazott célokat és feladatokat. Megcáfolhatatlan az a tény, hogy egyre szaporodik a többség és a kisebbség közötti konfliktus, e gondok orvoslására lehet gyógyír a vajdaság intézményének visszaállítása, amely a cigány kultúra kiváltságos joga volt, s közel 500 éves múltra tekint vissza.
A vajdaság intézményét Zsigmond király vezette be 1423-ban, amikor a vajdát önálló ítélkezési joggal ruházta fel. Hivatalosan 1856-ig működött, majd százötven éven át informális módon létezett a cigány közösségekben. A megtisztelő vajdai rang a cigányság összetartásáról, a magyarokkal való békés és törvényes együttélésről, a rendőrséggel való együttműködésről szól. A cigány törvények szerint a vajda döntését a közösségen belül kritika nélkül el kell fogadni.
Önszerveződésként, 2005-ben éledt újra az intézmény Magyarországon, célként tűzve a cigányság gyökereihez történő visszajutást, a kihalófélben lévő cigány hagyományok, a nyelv és a kultúra felélesztését, a cigányok érdekeinek képviseletét, közvetítést a magyarok és cigányok között. 2008. május 17-én ünnepélyes keretek között, a miskolci Mindszenti templomban avatták fel a borsodi, Ongán élő vajdát Lakatos Attila személyében, aki fő feladatának és céljának a szegénység enyhítését, a cigány emberek munkához juttatását, a tanulásra való ösztönzést és a bűnözés visszaszorítását tekinti.
A vajda rendszer B-A-Z megyei vezetője az ország gazdasági, szociális és munkaügyi helyzetének javítása, a társadalmat és a politikát napi szinten foglalkoztató segélyezési rendszer hibáinak kiküszöbölése érdekében levelet írt a miniszterelnöknek. A foglalkoztatásra két megoldást tart reálisan kivitelezhetőnek. A cigány szerveződések által létrehozott alapítványok közreműködésével kell az állami intézményeknél jelentkező munkaerő igényt kielégíteni, ennek segítségével a magánvállalatok útján történő fekete foglalkoztatás kiiktatható. Másik javaslata az, hogy a munkaerőigényeiket az alapítványok közreműködésével kielégítő magánszektorbeli vállalatok részesüljenek adókedvezményben. Javaslatai megvalósításával megteremtődne a lehetőség a tartós munkanélküliek munka világába történő visszavezetésére, csökkenthető lenne a segélyezésben rejlő diszfunkció. Véleménye szerint a megvalósítást az önkormányzatokkal, munkaügyi központokkal történő szoros együttműködés is gyorsítaná. Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi miniszter asszony a levélre reagálva kijelentette, hogy a vajda céljai egyeznek a társadalom érdekeivel, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását az országos közmunkaprogram és az „Út a munkához” program segíti, helyesnek találta azt az elképzelést is, hogy a magánszférát érdekeltté kell tenni a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában.
A borsodi cigányvajda 2008 szeptemberében a megyeházán tartott cigány kisebbségi fórumon a rendőrség és az oktatás képviselői előtt is kijelentette, létezik cigánybűnözés. Meggyőződése, hogy a cigány közösségek megbecsült, véleményformáló, politikailag független és tiszteletben álló tagjaként a vajda az, aki a törvényes keretek tiszteletben tartásával hatékonyan fel tud lépni a bűnözés visszaszorításának érdekében. Javaslata szerint a megyében, az iskolákban visszaszorítható a bűnözés, ha a rendet a törvényes keretek betartásával a vajda által kijelölt cigányok állandó jelenlétükkel biztosítják.
Bizonyítandó, hogy az ongai, borsodi cigányvajda mennyire komolyan veszi e tisztséggel járó kötelezettségeit, álljon itt gondolatébresztőnek néhány további javaslata: „Mivel lopni senkinek nem szabad, dolgozni kell, fel kell tárni a foglalkoztatási lehetőségeket. Már találtam olyan építőipari vállalkozót, aki 25-30 cigány fiatalt is kitaníttatna hegesztőnek, még szállást is adna nekik. Kőművesre, ácsra, burkolóra, festőre mindenütt szükség van! És ha száz gyerekből csak tíz tanul szakmát, már az is nagy eredmény! A parlagfű irtásban is nagy segítség van a dolgos kezekre, a gyökerestől kiszedett növényeket vegyék át a cigányoktól kilóra. Nem sírom vissza a szocializmust, a rendszerváltás szükségszerű volt. De a cigányoknak csak a rossz jutott belőle, mert iskolázatlanságuk miatt kiszorultak a gyárakból, és elsüllyedve a telepi nyomorba, egyedüli esélyük a gyerekszülés és a segélyezés maradt… Földhözragadt emberként egyedül abban hiszek, hogy az esendősége miatt sajnos manipulálható szegény cigányságot meg kell menteni! Úgy, hogy konkrét esélyt kap a tanulásra és a munkára.”
Ha tetszik, ha nem tudomásul kell venni, hogy a problémák sürgős és hathatós megoldása ránk vár, de csak együtt tudunk megoldást találni rá.