A közbiztonság javításának okán egyre több település közterületein találkozunk térfigyelő kamerákkal, amelyek „túlsó végén” a hatóság lesi és rögzíti minden cselekedetünket. Ennek kapcsán megszólalt az adatvédelmi biztos is.

A térfigyelő (képfelvevő) rendszerek működtetésére a Rendőrségről szóló törvény (Rtv.) 2007. évi módosítása teremtette meg a jogszabályi alapot. Eszerint a rendőrség közterületen bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet, amennyiben az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges. Hogy hol szükséges ilyen képfelvevőket elhelyezni, arról a rendőrség előterjesztése alapján az illetékes települési önkormányzat jogosult dönteni.
Annak megítélése, hogy melyik közterületen indokolt a térfigyelő rendszer kiépítése és üzemeltetése, alapvetően szakmai kérdés, ahogy az is, hogy a folyamatos térfigyelés javíthat-e a közbiztonság állapotán.
Az önkormányzatnak azonban lehetősége van arra, hogy a térfigyelés társadalmi hatását, költségeit stb. mérlegelje. Ez az a pont tehát, ahol megjelenik az önkormányzatok felelőssége az új jogi környezetben.
Ebből a megokolásból több önkormányzat az adatvédelmi biztoshoz fordult, kérve annak állásfoglalását a térfigyelési rendszerekkel kapcsolatban.
Az adatvédelmi biztos a tárgykörben kiadott ajánlásában több vonatkozásban is aggályát fejezte ki a közterületek „bekamerázási lázával” kapcsolatban. Felhívta a figyelmet, hogy adatvédelmi jogi szempontból a térfigyelés a lehetséges eszközök közül a legsúlyosabb jogkorlátozás, ahol nem érvényesül a legkisebb jogsérelmet okozó eszköz választásának a kötelezettsége.
Ugyancsak rámutatott, hogy az önkormányzatnak a döntése meghozatala során mérlegelnie kell, hogy valóban a térfigyelés-e az egyetlen módja a közbiztonság javításának. Sorra meg kell vizsgálnia azokat a lehetőségeket, amelyek a közbiztonságra jótékony hatást gyakorolhatnak. A döntés meghozatala során fel kell használnia a rendelkezésre álló tudományos eredményeket, mindenek előtt a kriminológiai kutatások következtetéseit. A tudományág alapvető gyakorlati szerepe, hogy kutatási eredményeivel, felismeréseivel segítse, orientálja a bűnmegelőzést szolgáló döntéseket és a kriminálpolitikát. A kriminológia legfontosabb kutatási területei közé tartozik a bűnmegelőzés is. A bűnözéssel foglalkozó tudományok számos más eszközt javasolnak a bűnözés visszaszorítására. Ha egy adott városrész közbiztonságában sok gondot okoznak a környéken lévő szórakozóhelyek, akkor ezek körül fokozott rendőri járőrözés alakítható ki, de újra szabályozható nyitva tartásuk is. Ha például az éjszakai órákban elszaporodik a gépkocsilopás, akkor figyelőszolgálat szervezhető, a polgárőrség, a szomszédság és a rendőrség közreműködésével. Hagyományos nagyvárosi építkezésű települési formákban jó hatással volt a betöréses lopások megelőzésére a házmester intézményének visszaállítása. A fő közlekedési útvonalakon a zsebtolvajok és garázdák ellen jó megelőzési módszernek bizonyult a kalauzok alkalmazása. Ezek a megoldások például Hollandiában nem csak a bűnmegelőzésre voltak jótékony hatásúak, hanem új munkahelyeket is teremtettek a már hosszabb ideje munkanélküli segélyből élők számára.
Az adatvédelmi biztos véleménye szerint, amíg az önkormányzat nem vette számba ezeket a lehetőségeket, és nem győződött meg ezek nem kielégítő voltáról, nem dönthet felelősséggel arról, hogy a térfigyelő rendszer valóban az egyetlen megmaradt lehetőség a közbiztonság javítására, végeredményben pedig az állampolgárok biztonságérzetének javítására. Az önkormányzatok térfigyelő kamerák elhelyezésére irányuló jóváhagyó döntését csak abban az esetben tartja megalapozottnak, amennyiben ezeket a szempontokat alaposan mérlegelte. Ennek a mérlegelésnek valósnak, a képviselő-testület által érdemben megtárgyaltnak kell lennie. A mérlegelés megtörténtét, a közbiztonság javítására rendelkezésre álló lehetőségek felmérését és az azokról kialakított álláspontot dokumentálni is szükséges.
Csak egy alapos és visszakereshető mérlegelés alapján állapítható meg ugyanis az, hogy egy adott közterület térfigyelő kamerákkal való lefedése az állampolgárok alapvető jogainak védelme érdekében szükséges. A térfigyelés nyilvánvaló jogkorlátozással jár, nevezetesen a magánszféra és a személyes adatok védelméhez fűződő jog csorbításával. Ez a korlátozás nem járhat utóbbiak aránytalan sérelmével.
Az adatvédelmi biztos szerint szintén a térfigyelő kamerák jogszerű üzemeltetésének feltétele az is, hogy a térfigyelés alkalmas legyen az állampolgárok alapvető jogainak védelmére. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek maradéktalanul, úgy a térfigyeléssel járó adatkezelést jogszerűtlennek kell tekinteni.
Ajánlása végén felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzatok – a rendőrség szakmai előkészítésében – csak a kifejtettek szerint hozhatnak megalapozott és jogszerű döntést a tárgyban, illetve a rendőrség feladata az is, hogy az Rtv. módosítását (2008. január 1. napját) megelőzően elhelyezett térfigyelő rendszerek jogszerű üzemeltetéséhez az önkormányzatok fent leírt jóváhagyó döntését beszerezzék.