A Megyei Jogú Városok Szövetsége Főjegyzői Kollégiumának kétnapos tanácskozása már szinte hagyományos. Aktuális feladataink megbeszélése mellett az idő adta keretek között ismerkedünk a vendéglátó megyével, s minden alkalommal külső előadó részvételével tárgyalunk meg egy kiemelkedően fontos szakmai kérdéskört.

Az elmúlt időszakban megyénkben – Borsod-Abaúj-Zemplénben –, de országosan is sok feladat adódott és sok tapasztalat halmozódott fel a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárások során.
Területünkön 82 ilyen intézmény van jelen, ebből 13 esetben a települési jegyző, 69 esetben a főjegyző hatásköre a hatósági feladatkör ellátása.
Az intézmények száma fenntartók szerint az alábbi:
egyházi fenntartó   26 – (32 %)
közhasznú társaság a fenntartó 15 – (18 %)
alapítvány a fenntartó  31 – (38 %)
egyéb fenntartó (egyesület, 
nonprofit kft, stb.)   10 – (12 %)
Az intézmények közül 61-nek megyénkben van a székhelye, míg 21-nek nálunk telephelye van. Természetesen a megyénkben székhellyel rendelkező intézményeknek is vannak telephelyeik más megyékben. A rendszerváltás után elsőként az egyházak hoztak létre oktatási intézményeket, melyek a közoktatás hagyományos területein (általános iskolai, középiskolai oktatás) vállaltak feladatokat. A később alakult nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények alapvetően a művészetoktatás területén indították szakmai tevékenységüket. Idővel ez megváltozott, aminek oka részben a normatíva reálértékének folyamatos csökkenése, részben a számításba jövő tanulói kör szűkülése volt. Művészetoktatással már csak 27 intézmény (33 %) foglalkozik. Fokozódó érdeklődés tapasztalható viszont a szakképzés iránt. Jelenleg már 28 intézmény (34 %) folytat szakképzést, de van kezdeményezés a gyógypedagógiai oktatás és az óvoda-működtetés irányába is. Fentiek miatt is ez az intézményi kör igen gyorsan alkalmazkodik a külső körülmények változásaihoz, állandóan átalakul, tevékenységi kört változtat, új telephelyeket létesít – vagyis a hatósági feladatokat ellátó – döntően megyei önkormányzati-hivatali szervezet vezetőjéhez fordul kéréseivel. Ezek a kérelmek sokszor több megye területére is kiterjedő változásokat jeleznek. Fokozottan fontos lenne ezért, hogy a megyék tudjanak egymás döntéseiről, egységes legyen az eljárásrendjük és feladatellátásuk.

A főjegyző hatósági jogköre az intézmények
• nyilvántartásba vétele
• működési engedélyek kiadása
• a változások nyomon követése és engedélyezése
• a működés törvényességének ellenőrzése.
Nehezíti munkánkat, hogy az intézményi kérelmek döntően a nyár végi időszakban érkeznek a hivatalokba, nagyon sokszor veszélyeztetve a törvényi ügyintézési határidő betartását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és művelődési főosztályának 4 munkatársa foglalkozik jelenleg az engedélyezési eljárással és a működés törvényességének ellenőrzésével – s bár vannak más feladataik is –, májustól augusztus végéig ez a fő tevékenységük, esetenként még a nyári szabadság megrövidítése árán is. A törvényességi ellenőrzésben a jelenlegi jogi szabályozás a főjegyző mellett feladatot ad a Magyar Államkincstár és az Oktatási Hivatal területileg illetékes szervezeteinek is. Az ellenőrzéseik időbeni és szakmai összehangolása segítené azok hatékonyságát.
Melyek azok a tipikus kérdések, amelyekkel találkoznak:
• az intézmények nehezen és rövid távra tudják előre tervezni szakmai tevékenységüket, ezért állandóak a változtatások;
• a fenntartó és a működtető szervezetben rokonok, közvetlen családtagok is egyszerre vannak jelen, ez felveti az összeférhetetlenség kérdését;
• az ellenőrzés egy pillanatnyi állapot rögzítését jelenti, nehéz áttekintetni folyamatában a működés szakmai tartalmát;
• esetenként az iskolák a gyermekekért való „versengés” során olyan „kedvezményeket” ígérnek és adnak a jelentkezőknek, ami negatív hatású az oktatás szakmai színvonalára;
• a valóságos tanulólétszám gyakran már előre láthatóvá teszi, hogy az intézmény nem tud hosszabb távon gazdaságosan működni, ez azonban ezen a területen nem szabályozott olyan egyértelműen, mint az állami fenntartású közoktatási intézmények esetében.
Szakmai tanácskozásunk során szeretnék elérni, hogy:
• egységesebb szemléletűvé és gyakorlatúvá váljon a megyei hivatalok eljárásmódja;
• közös feladatellátás és figyelemmel kísérés érvényesüljön a több megyében tevékenységet folytató fenntartók esetében;
• pontosításra kerüljenek az ellenőrzési jogkörök, a többszektorú ellenőrzés összehangolódjon;
• át kell tekintenünk azokat a szabályokat, amelyek eltérően érvényesülnek az állami és nem állami fenntartók területén;
• megteremtődjenek a szakmai tevékenység gyakorlati része ellenőrzésének lehetősége (óralátogatás), anyagi és emberi feltételei.
Reményeim szerint a gyakorlat során felgyülemlett tapasztalataink megbeszélése és az ágazati minisztérium illetékesének személyes jelenléte segítheti, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel kapcsolatos hatósági munka eredményesebbé váljon a jövőben.