Hagyomány és modernitás: Miskolc kultúrája 2008/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

Hagyomány és modernitás: Miskolc kultúrája 2008/6

X. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Eszenyi Miklós főtanácsos Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal



„Ez a Miskolc, nem az a Miskolc” – hangzik el sokszor manapság. Az egykori „acélváros” évek óta olyan programokat kínál, ahol bárki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő kulturális, szabadidős és sportrendezvényeket, amelyekhez a csodálatos természeti környezet emlékezetes hangulatot varázsol.

 


Már a középkori Miskolc is egyedülállóan nyitott volt a kultúrák befogadására. Itt találtak menedéket a magyar reformáció nagy alakjai, majd az 1700-as évek végétől jelentős zsidó és görög diaszpóra telepedett meg a városban. Azonban bármennyire is sokszínű volt a lakosság etnikai képe, mindig egyetértés mutatkozott a kultúra, a művelődés terén. Ennek az összefogásnak volt a szimbóluma Magyarország első kőszínháza, mely Miskolcon nyitotta meg a kapuit 1823-ban. Trianon után Miskolc vette át a régió kulturális vezető szerepét. A II. világháborút követően új, korszerű művelődési házak épültek, virágzott az amatőr művészeti mozgalom, s a művelődési, művészeti értékeknek egyre többen váltak részeseivé, akár alkotóként, akár befogadóként.
A várost építő kultúra – a kultúrát építő város
A rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági átalakulások legnagyobb kihívása az volt, hogy Miskolc újra megtalálja önmagát. Több olyan kulturális kezdeményezés született, melyek országos és nemzetközi vonzerővel is rendelkeznek. Közülük igazi unikumnak számít a „Bartók+…” Nemzetközi Operafesztivál, amelyen a világ leghíresebb énekesei, zenekarai, együttesei lépnek fel. A város szinte minden zegzugából zene szól: nemcsak a színházban, a koncerttermekben, a templomokban csendülnek fel az operairodalom remekei, de olyan különleges helyszíneken is láthatnak előadásokat az érdeklődők, mint a Jégcsarnok, a Barlangfürdő, vagy a belváros népszerű terei. A kínálatot képzőművészeti tárlatok, szórakoztató programok, színházi és táncszínházi előadások színesítik.
A téli időszak kedvelt rendezvénye a Kocsonyafesztivál, amely minden év februárjában utcára csalogatja programjaival a közönséget. A Regimentfeszt – Díszelgő Alegységek és Katonazenekarok Nemzetközi Találkozóján már sok nemzet díszegysége mutatkozott be. A fiatal filmesek „megmérettetése” a Cinefest Nemzetközi Filmfesztiválon, míg a táncos lábúaké a Nemzetközi Formációs Táncfesztiválon történik. Népszerűek a nyári rendezvények, pl. a Diósgyőri Várfesztivál, a Miskolctapolcai Nyár, az „Arany Nyíl” Történelmi Íjászverseny, vagy a Veteránautók- és Motorok Miskolci Találkozója.
Miskolc településrészein ugyancsak gazdag a közösségi-kulturális élet, melyet elősegít, hogy az önkormányzat több településrészi kulturális egyesülettel kötött közművelődési megállapodást.
A város kulturális intézményei közül kiemelkedik a Miskolci Nemzeti Színház, az ország legrégebbi és Kelet-Közép Európa legtöbb játszóhellyel rendelkező vidéki teátruma. A prózai, a tánc- és az operatagozat munkáját jeles hazai és külföldi rendezők, koreográfusok segítik. A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeumban a „régi nagyok” (pl. Benczúr Gyula), rendszeresen bemutatkoznak a kortárs alkotók, míg a fiatal korosztállyal a Múzeumpedagógiai Műhely igyekszik megszerettetni a művészetet.
Az elmúlt években új kulturális intézményekkel is gazdagodott a város: felépült a Művészetek Háza, létrejött a Színháztörténeti és Színészmúzeum, új külsőt-belsőt kapott a Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ, a Miskolci Városi Könyvtár, a Diósgyőri Kézműves Alkotóház. 2008-ban Miskolcon jött létre először az ország első roma színháza, a Romano Teatro, míg idén a 40 ezer lakosú Avasi lakótelep is új építésű közösségi-kulturális színtérrel és könyvtárral gyarapodott.
A jövő útjai
Miskolc kultúrafejlesztő- és pártoló tevékenységét ma már országos és nemzetközi szinten is elismerik. Nem véletlen, hogy 2007-ben Miskolc rendezte a Népművelők Vándorgyűlését, Hiller István oktatási és kulturális miniszter városunkban nyitotta meg a Reneszánsz Év vidéki rendezvényeit, 2008-ban elnyertük a Kultúra Magyar Városa címet, valamint a világon először itt állították ki az Oscar-díjas díszlettervező, a magyar származású Alexandre Trauner nemrég előkerült fotóit az 1930-as évek Párizsáról.
Kétség nem férhet hozzá, hogy Miskolc csatlakozott a nagy kultúrvárosokhoz, s a művelődés, a kultúra területén ugyanaz az összefogás jellemzi polgárainkat, mint elődeink idején.

A világhírű grafikusművész, Szalay Lajos több mint négy évtizedes külföldi távollét (Franciaország, Argentína, Amerikai Egyesült Államok) után tért vissza Magyarországra. Egykori diákvárosában, Miskolcon telepedett le, ahol díszpolgárrá választotta a közgyűlés, valamint végső nyughelyet is itt talált. Szalay Lajos születésének 100. évfordulóját ünnepeljük 2009-ben, ezért a város ezt az esztendőt Szalay-évvé nyilvánította. A művészre nagyszabású kiállításokkal, rendezvényekkel, konferenciával emlékezünk.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu