Nyári szociális gyermekétkeztetés 2008/5
Nemes Gáborné gyermekvédelmi szakreferens Nyíregyháza
A gyermekvédelemben érintett jogalkalmazók számára egyértelműen tudott tény, hogy a gyermekélelmezés támogatására első sorban a szorgalmi időben van generális lehetőség.
A jogszabály a gyermekétkeztetés vonatkozásában alapvetően a nevelési-oktatási évhez igazodott, ilyen módon a szorgalmi időben volt lehetőség a támogatások igénybevételére. Az iskolai szünetekben – különösen a nyári időszakban – egyre nagyobb problémát jelentett a gyermekek étkeztetése.
A Kormány a probléma orvoslása érdekében 2002-ben csoportosított át első ízben egy keretösszeget. Ebből, akkor 30 ezer szociálisan rászoruló gyermek nyári étkeztetését volt lehetséges biztosítani, 700 településen.
Két év szünet után, 2005-től a Kormány folyamatosan megteremti a nyári szociális gyermekétkeztetés feltételeit.
Az étkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait évente rendeletben teszi közzé a jogalkotó. Ehhez az érintett (régiós, illetve megyei szociális és gyámhivatalok) véleményét – annak mindenkori ágazati minisztériuma megkéri. A gyakorlati tapasztalatokon nyugvó tárggyal érintett hivataloktól érkezett jobbító szándékú javaslatokat az ágazati minisztérium beépítette az évenként újrafogalmazott gyermekétkeztetést szabályozó rendeletbe. E tárggyal érintett jelenleg hatályos jogszabály az 5/2008. (IV.22) Korm. rendelet.
A rászoruló gyermekek szociális nyári étkeztetését szabályozó rendelet néhány lényeges eleme:
• A kötött felhasználású állami támogatás célja, hogy a gyermeki jogokkal összhangban segítse a gyermekek nyári étkezését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását, napi egyszeri meleg étkezést biztosítson a rászorulók számára.
• Az állami támogatás előirányzatát a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben évente határozza meg a Kormány.
• Valamennyi települési önkormányzat számára évente biztosítja az igényelhető elvi keret összegét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (illetve ennek jogelőd támogatásai) részesült gyermekek létszámadataiból számított átlag 20 %-át alapul véve.
• Megállapítja a nyári étkezés címén igénybe vehető egy gyermekre jutó napi összeget (ez 2008-ra 300 Ft-ról 350 Ft-ra emelkedett).
• A nyári étkezés állami támogatását a települési önkormányzatoknak kell igényelni. Ennek feltételeként a rendelet meghatározza az étkezés biztosításnak időtartamát (10 munkanapról 30 munkanapra emelkedett).
A gyermekek nyári étkezésének állami támogatását azok a települési önkormányzatok igényelhetik, amelyek a rendeletben meghatározott időszakban vállalják, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, elsősorban 10 év alatti gyermekek számára, legalább 30 munkanapig folyamatosan, napi egyszeri, meleg étkezést biztosítanak, kivételes esetben felmelegíthető ételt.
Kivételes esetnek minősül, ha a konyha rekonstrukciója történik, vagy a túlzottan nagy fizikai távolság nem teszi lehetővé az étel szállítását. Ezekben az esetekben felmelegíthető konzerv, illetve félkész étel formájában is biztosítható az étkezés.
A települési önkormányzat jegyzőjének a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével kell felmérni a nyári étkezés iránti igényeket. A jegyző a felmért igények alapján tájékoztatja az illetékes regionális szociális és gyámhivatal megyei kirendeltségét arról, hogy a települési önkormányzat milyen arányban kívánja igénybe venni a rá vonatkozóan megállapított elvi keretösszeget, valamint a megyében esetelegesen keletkező előirányzat-maradvány esetén mekkora többletigénye van a települési önkormányzatnak
Az illetékes regionális szociális és gyámhivatal megyei kirendeltsége a beérkezett igények alapján megállapítja az egyes települési önkormányzatokat megillető előirányzat összegét. Amennyiben valamelyik települési önkormányzat nem, vagy nem teljes egészében igényli meg az elvi keretösszeget, a gyámhivatal a fennmaradó összeget –a megyében bejelentett összes többletigény és az egyes települési önkormányzatok által bejelentett többletigények arányában – szétosztja a többletigényt bejelentő önkormányzatok között.
A gyámhivatal értesíti a települési önkormányzatokat, valamint a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságát az előirányzat összegéről.
Az állami támogatás települési önkormányzatok részére történő átutalásáról az Önkormányzati Minisztérium rendelkezik.
A települési önkormányzatoknak az állami támogatással a rendelet mellékletében rögzített adattartalommal kell elszámolniuk a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságának, illetve a fel nem használt összeget visszautalni.
A nyári gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok megszervezésében jelentős része van a regionális szociális és gyámhivatal kirendeltségének. Ahhoz, hogy a települési önkormányzatok igényfelmérő munkáját hatékonyan segíteni tudjuk a rendelet kihírdetését követően nem csupán felhívjuk a jegyzőket az igény felmérésére, hanem erre irányuló körlevelünkben a rendelet legfontosabb szabályainak ismertetésén túl néhány – tapasztalaton alapuló tényre is felhívjuk a figyelmet, ilyenek:
Az élelmezésbiztonsági rendelet, a 80/1999.(XII. 28.) GM-EÜM-FVM együttes rendelete, melynek 2. számú melléklete 0-3, 4-6, és 7-10 éves korú bontásban tartalmazza a napi energia és tápanyag beviteli, illetve élelmiszer felhasználási ajánlásokat csoportos étkeztetés számára.
A felmelegíthető étel fogalmát nem határozza meg ugyan jogszabály, de ebbe semmi esetre sem tartoznak bele a rövid szavatosságú, könnyen romló élelmiszerek.
Amennyiben felmelegíthető ételt tudnak csak biztosítani, úgy azt ne 30 napra előre osszák ki, hanem javasoljuk a heti rendszerességet.
Abban az esetben, ha csoportosan étkeztetik a gyermekeket, úgy erre az időszakra a gondoskodjanak a felügyeletükről.
A gyermekétkeztetés adminisztrációját a gyermekek közétkeztetésének megfelelően kell végezni.
A gyermekjóléti szolgálatok nem kis feladatot látnak el, amikor a településen, egy bizonyos kereten belül több rászorult gyermek közül kell kiválasztani a legrászorultabbakat. A lényeg az, hogy ne egyszemélyi döntés szülessen, hanem az észlelelő jelző rendszeri tagoktól, gyermekekkel foglalkozó civil szervezetektől, kisebbségi önkormányzatoktól, egyházaktól stb. gyűjtsenek információt.
Megyénkben az igényfelmérés az alábbiak szerint alakult:
igényelt nem igényelt nem válaszolt a gyámhivatali megkeresésre
2005 141 45 45
2006 175 37 17
2007 175 37 17
2008 188 10 31
Az adatokból is megállapítható, hogy a 229 település közül nőtt az étkezést igénybevevők száma. Egyéb adatokból megállapítottuk, hogy a pótigények is folyamatosan emelkedtek. Ebben az évben a szétosztható 167 milliós megyei elvi kereten túl több, mint 80 milliós pótigény érkezett a településekről. A megyében csak 23 millió maradvány szétosztására volt lehetőség, ezért komoly gondot okozott hivatalunknak a kiválasztás. A pótigény kielégítésénél ezért előnyben részesítettük azokat a településeket, akik meleg étkezést biztosítanak a teljes időintervallumra.
Miután a pótigény kielégítésére csak megyei maradványból van továbbra is lehetőség, az elmúlt évben volt olyan jegyző, aki a Területfejlesztési és Önkormányzati Minisztériumhoz fordult segítségért. Az országos maradványból ilyen módon részesült a település. A jogszabályban célszerű lenne a maradvány legalább a régiós szinten történő elosztását szabályozni.
Az ÁNTSZ 2006-ban panaszbejelentésre vizsgálta a nyári, szociális gyermekétkeztetést. Megállapításaikról tájékoztatták hivatalunkat. A gyermekétkeztetés ellenőrzése, a felmerült hiányosságok megszüntetése nem hivatalunk kompetenciája, ezért az ágazati minisztériumnak továbbítottuk az erre vonatkozó átiratot, és az igényfelmérés során a jegyzők figyelmét is felhívtuk a megelőzés érdekében. Javasoltuk továbbá, hogy a jogalkotásba, vonják be az ÁNTSZ-t. Ez tudomásunk szerint nem történt meg. Hivatalunk évente készít a nyári gyermekétkeztetésben résztvevő önkormányzatokról olyan jegyzéket, az ÁNTSZ számára, mely alapján ellenőrzésüket célzottabban tudják végezni. A hiányosságok a rendelkezésre álló információk szerint csökkentek.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft