Gyermekjólét Pest megyében 2008/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Régió

Gyermekjólét Pest megyében 2008/5

X. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Török Ibolya szakreferens Közép- magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal



A 90-es évek elején megalakult családsegítő szolgálatok, már kiemelten kezelték a problémás családokban élő, egy idő után már önálló tüneteket produkáló gyermekek gondozását. Például, Kerepesen, már a Gyermekvédelmi törvény bevezetése előtt megszervezték az iskolai szociális munkát. A gyermekjóléti szolgálatok is a családsegítő szolgálatok rendszeréből nőttek ki. Legnagyobb gond az volt, hogy a település vezetői nem értették, miért van szükség a szolgáltatás bevezetésére.

 


Megyénkben 1997-ben 12 gyermekjóléti szolgálat kezdte meg működését. 1998-ban, a védelembe vételek ellenőrzése során, a Közigazgatási Hivatal megállapította, hogy a vizsgált települések közül 6-ban családgondozó se volt. 4 településen – gyermekjóléti szolgálat hiányában – nem tudták a védelembe vételi eljárást folytatni, az ügyeket lezárni. Az 1998-as év során a megyében 24-ről 109-re nőtt a gyermekjóléti szolgálatok száma. A Népjóléti Minisztérium által meghirdetett pályázaton, 28 önkormányzat 47, 1 millió Ft támogatást kapott a szolgáltatások megszervezéséhez. Ennek eredményeképp 1999. első negyedévében már 140 településen működött a szolgáltatás. A megyében kezdetektől jelen voltak a civil szolgáltatók.   A Kerepesen működő Support Alapítvány és az ócsai székhelyű Egressy Gábor KHT is több települést látott el. Az „Együtt a gyermekekért” Betéti Társaság nagy feladatot vállalt fel a Vác környéki apró települések összefogásában és ellátásában. A Máltai Szeretetszolgálat 0Gondviselés Háza-Páty vállalta fel a Zsámbéki-medence néhány településének ellátását. 1999-ben lett kinevezve 2 módszertani gyermekjóléti szolgálat, így folyamatossá vált a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóinak képzése. Az Abonyi Módszertan egyik beszámolójában ezt írja:„Az ellenőrzéseket a támogató, segítő hozzáállás jellemezte, gyakran mintegy továbbképzésként funkcionáltak. A jelenlegi helyzetben általánosnak mondható, hogy szakképzetlen emberek, gyakran méltatlan körülmények között dolgoznak. A megfelelő tárgyi és személyi feltételek híján nem számonkérhetőek a szakmai normák.”
A legnehezebb mégis a szolgáltatás szükségességének elfogadtatása volt. A kezdeti időben, sokszor hivatkoztak arra a polgármesterek, hogy „nálunk nincs gond, nincsenek problémás esetek”. A családgondozó megjelenésével, a jelzőrendszer kiépülésével felszínre kerültek a látens esetek. Rövid idő alatt sok gyerek került be az alapellátásba. 2000-re mindenütt megszervezésre került a gyermekjóléti szolgáltatás. A kiegészítő normatíva hatására, 31 integrál intézmény jött létre. Igen szegényes körülmények között működtek, kevés volt a szociális szakember. Napirendre kerültek a beiskolázási lehetőségek, de a fenntartók ezt szinte sehol sem támogatták, a legjobb esetben elengedték a gondozókat a képzésekre. 2000-ben 34 egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatás működött. Ők voltak a legkiszolgáltatottabbak. Közülük 6 településen alkalmazták a családgondozót főállásban, a többsége félállású, vagy pár órás megbízást kapott. A szinte teljes szakmai elszigeteltség, hatalmas leterheltség, valamint a segítő munka erkölcsi megbecsülésének teljes hiánya okozta, hogy ezek között a szolgáltatók között volt a legnagyobb a fluktuáció.
1999-től 2 módszertani gyermekjóléti szolgálat kezdte meg működését a megyében. Az Abonyi Központ képzést szervezett a déli-keleti területeken dolgozó családgondozóknak. Az itt végzett kollégák a továbbiakban is tartották a kapcsolatot, segítették egymást. Megváltozott az identitástudatuk. Határozottabbá, magabiztosabbá váltak s jelenleg is aktívan dolgoznak a gyermekjóléti szolgálatokban.
Budaörs vezetésével az északi terülten 6 régióközpont alakult: Nagymaros, Budaörs, Dunavarsány, Vác, Pilisvörösvár (később Budakalász) és Veresegyház. A Gyámhivatali ellenőrzések rámutattak a szolgálatok alapvető szakmai hiányosságaira, így a Módszertani Központ a fórumokon, ezen problémás területek szakmai képzését szervezte meg. A Gyvt. módosítása után, a jogszabály megszüntette annak lehetőségét, hogy megyénkben 2 módszertani intézmény kerüljön kijelölésre. Ez nagy érvágás volt a szakmának, hiszen a képzési-találkozási lehetőségek minimálisra csökkentek.
2003 után egyértelműen javult a gyermekjóléti szolgálatok megítélése Pest megyében. Ennek oka, hogy a kezdeti fluktuáció csökkent. Létrejött egy stabilabb szakember gárda, akik már a települések sajátosságait figyelembe véve alakították ki segítő tevékenységüket. Elkezdődött a településeken a prevenciós célú szabadidős programok szervezése a hátrányos helyzetű gyermekek részére. A jelzőrendszer is kiépült, viszont működése, még nem felelt meg a jogszabályban előírtaknak. 2003-tól, megindult a szolgáltatások ellenőrzése az engedélyező hatóságok által. Észrevehetővé vált, hogy az engedélyezési eljárások szigorodtak, a jegyzők megkövetelték a fenntartóktól a jogszabályok által előírt feltételek teljesítését.
2004. január 1-től a Ceglédi Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata lett a módszertani intézmény. A szolgálat folyamatosan szervezi a képzéseket. Az általuk létrehozott www.gyermekjolet.hu honlap a területen dolgozó kollégák számára közvetíti a friss információkat, szakmai anyagokat, valamint pályázati lehetőségeket.
2005-ben a megyében még mindig 29 egyszemélyes szolgáltatás működött. Ehhez hozzá kell számolnunk azokat, a társulásokat, amelyek a finanszírozás miatt jöttek létre, de valójában a településeken az egyszemélyes szolgáltatókhoz hasonló körülmények között működtek.
2006-ban, a kistérségek kiemelt finanszírozásával, addig soha nem észlelhető átalakulás indult meg a megyében. Míg 2007. január 1-én Pest megyében 5 kistérségi fenntartású intézmény működött, s 16 intézményfenntartó társulás, 2008. január 1-től már 9 kistérségi fenntartású intézmény és 19 intézményfenntartó társulás. Az újonnan létrejött térségi szolgáltatók egy része a legkorszerűbb technikai feltételek között végzi munkáját, és segítő szakembereket is foglalkoztat, de még megoldásra vár ezeknél az új társulásoknál az intézményi belső struktúra kialakítása.
Az egyszemélyes szolgálatok mára szinte teljesen megszűntek. Így, a kis települések leszakadása, az ellátásból történő kiszorulása talán véget ér, s a hátrányosabb helyzetben lévő települések is jobb színvonalon jutnak az ellátásokhoz.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu