A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés – megalakulása óta – eleget tett és tesz minden törvényi kötelezettségének. Az elmúlt 18 évre visszatekintve megállapítható, hogy a megyei önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatain túlmenően mindig kinyilvánította és hangsúlyozottan továbbra is kinyilvánítja elkötelezettségét és felelősségvállalását a megye egészének fejlődéséért.

Ennek érdekében a feladatellátás teljes intézményrendszerét és vagyonának hasznosítását ezután is a megye egészének szolgálatába állítja. Ezek működtetésével segíti a gazdasági, foglalkoztatási és szociális gondok enyhítését, a kulturális, szellemi, természeti és történeti értékek megőrzését, gyarapítását. Vállalja a területi koordinációt, közreműködik a térségi érdekek képviseletében és érvényesítésében.
A megyei önkormányzat szerepvállalásában azonban a megváltozott finanszírozási körülmények kényszerű hangsúlyváltozást okoznak a kötelező és önként vállalt feladatok arányában. A feladatellátás során a fő célkitűzés az intézmények működőképességének megőrzése, a működés racionalizálásával a kapacitások és a szükségletek egyensúlyának megteremtése, a szakmai programokban a megalapozottság és a takarékosság. A B-A-Z Megyei Önkormányzat fejlesztési célkitűzései között folyamatosan kiemelt szerepet kap az önkormányzat kötelező feladat ellátásával összefüggő ingatlan és ingó vagyon folyamatos állagmegóvására, fejlesztésére irányuló tevékenység erősítése, s az ehhez szükséges pénzügyi források megteremtése.
A B-A-Z Megyei Önkormányzat Közgyűlése lehetőségeihez képest hatékony, sokirányú, és eredményes tevékenységet kíván kifejteni a közszolgáltatás és a gazdaságszervezés terén, az önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatainak magas színvonalú ellátásával.
Kiemelt feladatának tekinti a cselekvőképes erők összefogásán alapuló széles társadalmi bázis kialakítását megyénk problémáinak kezelése érdekében, hangsúlyozottan a hátrányos helyzetű térségekre összpontosítva. Figyelemmel van a lakosság változó összetételére, az ebből fakadó igényekre. Keresi azon sajátos helyzet változtatásának lehetőségeit, hogy miközben a gazdaság fejlődésnek indult, ez nem tükröződik a humán viszonyokban (foglalkoztatottság, jövedelmek, életkörülmények, stb.). A Központi Statisztikai Hivatal 2008 II. negyedéves jelentése alapján Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,6 százalékos volt, ami 0,6 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, a foglalkoztatottak száma 3 millió 869 ezer, ami 74.000 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Észak-Magyarországon az országos átlagot is jóval meghaladó 13,6 százalékos munkanélküliségi rátát mértek, és térségünkben a gazdaságilag inaktívak száma szinte az aktívak személyek számával azonos szinten alakul.
A Megyei Önkormányzat a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében, valamint a pályázati lehetőségek hatékony kihasználásával továbbra is törekszik a kötelező feladatok maradéktalan és jó színvonalú ellátására. Ezen belül az ellátás differenciált – szükségletekhez igazodó – fejlesztésére, a lakóotthoni program folytatására, a rehabilitációs ellátás erősítésére, az intézmények korszerűsítésére, tárgyi feltételeinek javítására, az akadálymentesített közlekedés biztosítására, az ellátást igénybe vevők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére, stabilizálására.
Ennek érdekében újra és újra át kell tekinteni az önkormányzat szervezeti-gazdálkodási rendszerét, folyamatosan módosítani szükséges az ingatlangazdálkodási koncepcióját és fejlesztési programját, s célirányosan keresni a külső forrásbevonási lehetőségeket.
A B-A-Z Megyei Önkormányzat az elmúlt egy évben mintegy 25 pályázatot nyújtott be, több mint 16 milliárd forint értékben, egészségügyi, oktatási, szociális és közművelődési intézmények fejlesztése, korszerűsítése érdekében.
A megyei vezetés nagy körültekintéssel jár el annak érdekében, hogy megyénkben a térség hosszú távú gazdasági fejlődését elősegítő (és termelő) jellegű beruházások valósuljanak meg, alapvetően a hazai és megyei gazdasági vállalkozások támogatása mellett.
A jelen pénzügyi válság azonban tovább szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, átírja a költségvetésüket, ám a csökkentés mértéke még pontosan nem ismert. Kevesebb forrás jut intézményfejlesztésre, kötelező működési feladatokra, önként vállalt feladatok ellátására pedig alig, vagy egyáltalán nem lesz mód. A válság egyértelmű jele, hogy az önkormányzatoknak kötvénykibocsátásokkal kell nemcsak a fejlesztéseket, de sok esetben a működésüket is finanszírozniuk. A közszférában dolgozókat is érintheti a begyűrűző pénzügyi válság, ezt elsősorban kormányzati tervek szerint a bérek befagyasztásában érzékelik majd.
Világos kompromisszumra, politikai döntésre van szükség, mert tarthatatlan annak az állapotnak fenntartása, hogy az önkormányzatok akár 15-20 évre is eladósodnak a hitelfelvételek következtében.