Mely jogszabályok körében kell vizsgálódnunk, ha Európában védett és veszélyes emlősállatot, vagy madárfajtát szeretnénk újra honosítani? Mivel meglehetősen ritka, hogy Európában is védett Magyarországon őshonos fajt szeretne – nem állatkerti tartásra – visszahonosítani valaki is, ezért talán nem haszontalan számba venni, hogyan is segíthetünk, mi a teendője.

Először is tudni kell, mely állatfajtával van dolga. Ez azért nagyon fontos, mert annak pontos, alfajt is megjelölő latin nevére lesz ahhoz szükségünk, hogy egyáltalán azt megállapíthassuk, védett, vagy különösen védett fajjal van-e dolgunk. Az Európában kihalás közelében lévő fajokról, amelyek fokozott védettséget élveznek, van egy úgynevezett vörös könyv, amely ezeket a fajokat felsorolja, persze latinul. Segítségünkre lehetnek EGK irányelvek is.
A Magyar jogrendszerben az 1998. évi XXVIII. tv. felhatalmazása alapján a 8/1999. (VIII.13.) Kö-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. sz. melléklete magyarul és latinul is tartalmazza a veszélyes állatok körét. A védett állatok, vagy veszélyes állatok minősített védett faj egyedének tartása vonatkozásában a jogszabályt a biztonsági feltételek előírásával alkalmazni kell.
Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. rendelkezik. Az állatok tartásának és védelmének alapvető szabályait itt találjuk meg. Ha az állat természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat, akkor az engedélyező hatóságként az Ávtv. 20. § (3) bekezdése alapján a tartás és szaporítás vonatkozásában természetvédelmi hatóság. Ezeknek az állatoknak az országba való behozatalát is a természetvédelmi hatóság engedélyezi a 21. § (2) bekezdése alapján. Ha az állat nem áll ilyen oltalom alatt az országba való behozatalra más szabályok vonatkoznak.
A védett állatfajok vonatkozásában a 348/2006. (XII.23.) Kormányrendelet még tartalmaz speciális szabályokat az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok egyedeire. Ez a jogszabály a védett állatfajok esetén tartalmazza az eljárási szabályokat.
A kérelem benyújtása engedélykérelmen történik, amelynek meghatározott formája van. Ezt a 348/2006. (XII.23.) Korm. Rendelet 4. számú melléklete kitöltési útmutatóval és magyarázattal tartalmazza. A Korm. Rendelet általános rendelkezései között a 3. § (1)-ben szerepel, hogy engedélyt kapni a jogszerűen megszerzett és külföldről behozott állatokra lehet. E mellett, ha nem állatkert, vagy állatotthon szeretné a védett fajt tartani, úgy a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltéteknek is meg kell felelnie a kérelmezőnek. Fontos, hogy az illető a természetvédelmi miniszter engedélyével is rendelkezzen.
A 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatok tartásának részletes szabályait tartalmazza, illetőleg a veszélyes állattá való nyilvánítás hatáskörének meghatározásához is segítséget nyújt. A védett fajok egyedeire a jogszabály szerint az engedélyhez szükséges egyéb feltételeket is tartalmazza (pl. beleegyező nyilatkozatok, szakképesítési feltételek, biztonsági előírások).
A jogszabályok ismerete nélkül könnyen lehet, hogy a legszentebb cél ellenére is elveszhet az ügyfél a hatóságok útvesztőjében. A teljesség igénye nélkül, de ennek leküzdéséhez, az eljárás felgyorsításához szerettem volna segíteni, mert a természetvédelmi hatóság, az állatvédelmi hatóság és az ÁNTSZ is bekapcsolódik a behozatalt követő eljárásba az állatoknak pedig fontos, hogy a karantént követően a lehető leghamarabb leljenek a „régi új” hazára, hogy tavasszal országunk kezdőbetűjével nevezhessük el akár itt füzérkomlóson a megszületendő bölényeket Hunornak, vagy Huginak.