Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének Elektronikus Kormányzat Módszertani Központja és a FÖMI Földmérési és Távérzékelési Intézete kezdeményezésére Tiszaújváros Polgármesteri Hivatala részt vett az önkormányzati és földhivatali feladatok kölcsönös elektronikus szolgáltatásokkal és adatokkal való támogatására alapított PILOT elnevezésű projekt előkészítésében, bemutatásában.

A projekt átfogó célja: egy olyan mintarendszer szakmai koncepciójának kidolgozása – figyelembe véve a Ket. és a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII.10.) Korm. rendelet követelményeit -, amely az önkormányzatok polgármesteri hivatalában működő államigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységek és a szintén államigazgatási feladatokat ellátó más szervezetben működő bármely hivatal kölcsönös elektronikus adatkapcsolatának megvalósítása.
A projekt konkrét célkitűzései
• a központi, területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok elektronikus közigazgatási tevékenységének új elemmel való bővítése: egy olyan mintarendszer kialakítása, amely az önkormányzati feladatok – elsődlegesen az államigazgatási és építéshatósági tevékenység – elektronikus központú ágazati szolgáltatásokkal és adatokkal való támogatására alkalmas,
• az önkormányzatok és a földhivatalok adatkapcsolatának megteremtése a Ket. követelményeinek teljesítésére (földhivatali adatszolgáltatás az önkormányzat számára, az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése a földhivatal felé),
• a kétféle hivatal adatbázisainak kölcsönhatású alapon történő javítása, közöttük folyamatba épített együttműködés és szolgáltatási adatbázis kooperáció.
A projektben résztvevő – MTA SZTAKI, B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal, B.-A.-Z. megyei és helyi földhivatal, polgármesteri hivatal – szervezetek komoly előkészítő munkát végeztek több hónapon keresztül, annak érdekében, hogy a városunkban 2007. december 17-én megtartott projektbemutató sikeres legyen, a bemutató megfelelően szemléltesse a szervezeti, jogszabályi és egyéb jelenleg még meglévő akadályok, zavarok ellenére azt, hogy létrehozható egy olyan rendszer, melynek működtetéséből egyaránt profitálhat ügyfél és hatóság egyaránt.
Az említett bemutató során a gyakorlatban is szemléltetésre került egy adott építéshatósági eljárásban – a jelenleg is funkcionáló TAKARNET szolgáltatás felhasználásával – szükséges tulajdoni lap elektronikus úton történő megkérése és annak földhivatal részéről teljesítése, illetve annak folyamata, beleértve az esetleges, nem a valóságnak megfelelő nyilvántartási adatok azonnali módosítását is.
A sikeres bemutatót követő értékelés alkalmával – az értékelésben közreműködött a MEH EKK, ÖTM, FVM, VÁTI, NFÜ – a résztvevők egyetértettek a projektnek mind az átfogó, mind a konkrét célkitűzéseivel, annál is inkább, mert az elektronikus ügyintézésről szóló elképzelések, javaslatok nagyobb részt az ügyfél és a hatóság kapcsolatrendszerét emelik ki a hatósági eljárásból és kevesebb figyelmet kap az eljárásnak egyébként az ügyfelek terheit csökkentő, az ügyintézés szakszerűségét, törvényességét, megalapozottságát biztosító hatóságok közötti együttműködést biztosító kapcsolatrendszer.
A Ket. szabályozása szerint az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti az a jog, hogy válasszon az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között. A bemutatóra is alapozva megállapítható, hogy a hivatal – hivatal közötti kapcsolatrendszerből azonban szinte teljes egészében kizárható – a megfelelő fejlesztések végrehajtásával – a hagyományos forma, ami az ügyintézés gyorsítását, az ügyfelek terheinek csökkentését (az ügyintézés formájától függetlenül) is elősegítheti.
Megállapításra került az is, hogy a kérdés megoldása, megválaszolhatósága szempontjából lényeges, hogy a hatóságok közötti együttműködési kötelezettségek teljesítése ne egyedi kezdeményezések alapján és eltérő formákban, hanem jogszabályi keretek között, hasonló feltételek és elvárások alapján történjen. Az adatbázisok megnyitásának, az adatcsere lehetőségeinek biztosítása mellett a rendszer lehetőséget nyújt, illetve nyújthat a hatóságok (államigazgatási szervek) közötti ügyintézéshez kapcsolódó feladatok ellátására.
A bemutató kapcsán szerzett tapasztalatok – figyelembe véve azt is, hogy egy ügytípusra alkalmazott eljárásból még nem lehet minden területre kiterjedő következtetést levonni – alapján az is láthatóvá vált, hogy az adatcserét lehetővé tevő megoldások kiterjesztendők, illetve kiterjeszthetők (Ket. 26. §, 36. § (1) bek., 44. §) egyéb, kötelezően előírt kötelezettségekre is.
A projekt jogszabályi hátterének elemzése, a folyamatok modellezése körültekintő alapos munkát jelentett és rámutatott arra, hogy bár egyes jogszabályok önmagukban alkalmazva végrehajtható eljárási szabályokat tartalmaznak, de több hatóság közreműködésével lefolytatott eljárás esetén már az előírások, az alkalmazások értelmezésében vagy több jogszabály együttes alkalmazásában akadályok, zavarok keletkezhetnek, ezért az összehangolás érdekében jogszabály módosítás, kiegészítés is szükségessé válhat.
Az igazgatási folyamatok modellezéséből kitűnt, hogy a három alapfeltétel, vagyis
• a hivatal belső elektronikus ügykezelésének,
• a különböző hatóságok, hivatalok elektronikus összekötésének és
• a szükséges informatikai fejlesztéseknek
• a teljesítésével lehetséges – viszonylag kis technikai ráfordítással – az elektronikusan intézhető ügyek körét önkormányzati, hivatali kezdeményezésre is bővíteni.
A bemutató rávilágított arra is, hogy bár jogszabályi feltételek hiányában jelenleg szélesebb körben, „élesben” nem használható, de a rendszer tükrében látható, hogy a szorosabb elektronikus kapcsolatok kialakítása a hatóságok között mindenképpen előremutatóak az ügyintézés gyorsasága, hatékonysága javítása terén.
A bemutató során szerzett tapasztalatokat, értékelést a projekt gyakorlatban történő bevezetése, működtetése érdekében az érintett szervek felé eljuttattuk, de eredményről jelenleg még nem tudunk beszámolni.