A 822 éves Karcsa, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogköz egyik legrégibb települése. Lakosságszáma csak 2008. január 1. napjától csökkent 2000 fő alá (1990 fő). Karcsa több feladattal régóta tagja önkormányzati társulásnak, amelynek jövője bizonytalan.

1991-ben önkéntes, szabad elhatározásukból, egymás egyenjogúságának tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján Bodroghalom, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Pácin települések önkormányzatai a sürgősségi ellátás biztosításának fontos részeként, létrehozták a Hétvégi Orvosi Ügyeleti Társulást, Karcsa székhellyel. Saját forrásból megteremtették az ellátás személyi és tárgyi feltételeit.
2006-ban ugyanezen önkormányzatok és Ricse Nagyközség Önkormányzata – tekintettel a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló, többször módosított 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 3. § (1) bekezdésében és a 8. §-ában foglaltakra – kialakították a Központi Orvosi Ügyeleti Társulást, a fejlesztéshez szükséges forrásokat a székhely település önkormányzata, illetve pályázat biztosította.
Ezen egészségügyi ellátás működésének finanszírozása kétféle bevételből tevődik össze, egyik az Egészségbiztosítási Alapból (38,9 %-ban), míg a másik a társult önkormányzatok saját forrásaiból (61,1 %-ban).
A bevételi arányt döntően befolyásolja az egészségügyi szolgáltatás díjazásának mindenkori mértéke, valamint a működési területen élő összlakosság létszáma, amely 8599 fő. A közelmúltban az egyik önkormányzat a társulást ez év végével felmondta. Felvetődik a kérdés a többi önkormányzat részére, a jelenlegi formában vállaljon-e még nagyobb áldozatot az ügyelet további működtetése érdekében, vagy mondja fel, illetve kezdeményezze a társulás megszűnését. Ez utóbbi esetben a feladatellátás új módjáról – a meglévő lehetőségek figyelembevételével – dönteni kell.
A társulás további fenntartásának forrásai rövidtávon igen, közép- és hosszútávon azonban nehezen állnak rendelkezésre.

Közigazgatásban

1991. január 1. napjától Alsóberecki, Bodroghalom, Felsőberecki, Karcsa, Karos, Pácin települések önkormányzatai, a hivatkozott társulási alapelvekre figyelemmel, az építésügyi hatósági feladat- és hatáskör ellátására létrehozták – Karcsa székhellyel – az Építésügyi és Műszaki Igazgatási Társulást. A társulás 2008. évi működési célú kiadásainak 76,79 %-át az önkormányzatok fedezik.
Az elsőfokú építésügyi hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését és végrehajtását 1 fő köztisztviselő végzi.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló, többször módosított 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 4. § (1) bekezdése, 2009. január 1. napjától módosul, melynek értelmében e hatóságok köztisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, de a hatóságnak legalább 2 fő köztisztviselőt kell foglalkoztatnia.
E jogszabályváltozás eredményeként e társulást érintően is fel van téve a kérdés a tagoknak, teremtsék-e meg az új szabályozás szerinti –nagyobb kiadási szinttel járó – feltételeket vagy mondjanak le a feladat társulási formában történő ellátásáról. Ez utóbbi esetben a hatáskörgyakorlás átkerül az építésügyi körzetközpontba, az Éhk. 1/A. számú mellékletében az érintett települések amúgy is a körzetközpont készenléti illetékességi területéhez vannak besorolva. A társulásnak a rövidtávú működési lehetőségei részben adottak, de közép- és hosszútávon nem. Az érintettek a kialakult helyzetben természetesen keresik a megoldást.

Gyermekjóléti szolgáltatásban és szociális ellátásban

2007. április 1. napjától a 2. pontban megjelölt települések önkormányzatai: Alsóberecki, Bodroghalom, Felsőberecki, Karcsa, Karos a Ttv. preambulumában és 2. §-ában is deklarált alapelvek szerint, Karcsa székhellyel létrehozták az Alapszolgáltatási Központ Intézményfenntartó Társulást, majd 2008. augusztus 1. napjától jelentősen bővítették az intézmény kapacitását.
Az intézmény két szervezeti egysége a következő ellátásokat nyújtja valamennyi társult településen élők részére: gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, nappali ellátás, házi segítségnyújtás. Két településen pedig ezenkívül a szociális étkeztetést.
A társulási megállapodást az egyik tag (ugyanaz, mint az ügyeletit) felmondta, de ez az intézmény gazdálkodásában nem okoz zavart, ugyanis a jelentős nagyságrendű normatív támogatás elegendő a fenntartási költségekhez.
Jelenlegi információink szerint, e társulás működését a kormányzati szándék és a mindenkori költségvetési törvény 3. és 8. számú mellékletében meghatározott normatív támogatások, valamint más pályázati lehetőségek – legalább középtávon – biztosítják. Bár e képet némileg árnyalja annak ténye, hogy a költségvetési törvény kedvesebb „gyermekének” tartja a kistérségi társulás intézményét és ennek megfelelően nagyobb összeggel támogatja, mint az önkormányzati társulás fenntartásában lévőt, ami éppen ezért csábító hatást gyakorol. Az önkormányzati társulások jelene talán biztosított, de a közép és hosszútávú források bizonytalanok. KIEMELÉS