Mint sokak által ismert tény a parlagfű elleni védekezési kötelezettséget jogszabályok írják elő, mulasztás esetén szigorú eljárásrend szerint kerül sor a hatósági intézkedésekre – közérdekű védekezés (kényszerkaszálás) elrendelésére és a földhasználók, tulajdonosok megbírságolására.

A növényvédelmi jogi szabályozás hagyományos felfogása szerint a parlagfű nem volt a napjainkban jellemző módon privilegizált gyomnövény. Több, a mezőgazdasági termelés szempontjából veszélyt jelentő gyomnövénnyel együtt került az ellene való védekezési kötelezettség előírásra.
Változások
Napjaink legelterjedtebb gyomnövénye kiemelt szerepet erősen allergén tulajdonsága miatt kapott, mivel nem csak mezőgazdasági, hanem közegészségügyi szempontból is probléma forrásként jelenik meg. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 2005. június 15-én hatályba lépett módosítása szakított a korábbi gyakorlattal. Attól kezdődően a földhasználók kötelezettségei között kiemelt szerepet kapott a parlagfű irtása. A kötelezettség nem teljesítése esetén kötelezően kiszabandó növényvédelmi bírság összege 15.000-5.000.000-Ft nagyságú. A védekezés elmulasztása miatt senki sem veszélyeztetheti mások egészségét tulajdonosi jogaira hivatkozva, még akkor sem, ha az nem tettlegességből, hanem mulasztásból történik. A jogszabályi változás az egészséghez való alapjogot a tulajdon feletti rendelkezés szabadsága elé helyezte, a közérdekű védekezésre új szabályokat határozott meg. Folyó év június 30. napját követően (korábban virágzó) a 2008. évtől virágbimbós parlagfű előfordulása esetén közérdekű védekezés- kényszerkaszálás- kerül elrendelésre mind kül- mind belterületen az ingatlan fertőzöttségének dokumentálását, beazonosítását követően.
Jelen helyzet
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálybalépésével a növényvédelmi törvény visszavonásra került a parlagfűre vonatkozó rendelkezések átvétele és változatlanul hagyása mellett.
Külön kormányrendelet szabályozza a közérdekű védekezési eljárás szabályait, a jegyzők, a növényvédelmi igazgatóságok hatáskörét, feladatát.
A parlagfű mentesítési eljárásokban a jegyzőkre hárul a belterületi felderítés, közérdekű védekezés elrendelés; a földhivatalokra a külterületi felderítés; a növényvédelmi igazgatóságokra a külterületi közérdekű védekezés elrendelés, bel és külterületi növényvédelmi bírság kiszabás.
Mind a területek felderítése, bemérése, mind a kényszerkaszálás elrendelése, végrehajtatása, elszámolása, a visszaellenőrzések, az adminisztráció lebonyolítása (értesítés, közérdekű védekezési határozat, bírság határozat, költség kiterhelő végzés, egyéb iratok kiadása, kezelése), az ügyek nyomon követése, gondozása összetett feladat, mely komoly felkészültséget, valamint nagy humán – és dologi erőforrást igényel.
Külterületek
A parlagfű tömegesen a megbolygatott területeken, a tarlókon, valamint egyes növénykultúrákban (olajtök, napraforgó, kukorica, stb.) – ahol a gyomirtás a gazdálkodó szándéka és törekvése ellenére sem volt eredményes – fordul elő. A külterületeken a felderítések ezekre a területekre koncentrálódtak. Az évek során jelentősen emelkedett mind az eljárások száma, mind a felderített parlagfüves területek nagysága. A felderítések során vezérlő szempont volt, hogy minél több településen kerüljön sor helyszíni ellenőrzésre, ezáltal minél szélesebb körben ráirányítsuk a földhasználók figyelmét a parlagfű elleni védekezés fontosságára, illetve kötelezettségük elmulasztásának következményeire. Az eljárás alá vont parlagfüves területek emelkedése a nagyobb számú felderítésnek köszönhető.
A megyénkben évenként előforduló parlagfüves területek nagysága pontosan nem meghatározható. Egy-egy éven belül is hétről hétre változik a nyári gyomosodás, a vegyszeres gyomirtások hatékonysága, a tarlók állapota és kezelése, stb. következtében. A virágpor (pollen) szórás szempontjából veszélyes virágzó gyomnövények előfordulása tapasztalataink alapján elsősorban a belterületi, zártkerti ingatlanokon csökkent jelentősen, külterületen kismértékű csökkenés volt tapasztalható. A külterületen előforduló parlagfű egyrészt a gazdálkodók szándékától független (az ő érdekük is a jó termést adó, gyommentes növényállomány), az egyes növényi kultúrák felgyomosodásának következménye, azonban a tarlók kezelésével kapcsolatban a földhasználók részéről az évek során sajnos lényeges előrelépést nem tapasztaltunk. Az eljárások számának a parlagfüves szezonon belüli erőteljes növekedése egybeesik a parlagfű repce, és gabona tarló területeken történt tömeges megjelenésével. A közérdekű védekezések elrendelése közel 70 %-os arányban a tarlókkal volt kapcsolatos.
Törekvésünk, hogy a fenti problémákra, illetve a megoldásukhoz szükséges eljárásokra ráirányítsuk a gazdálkodók figyelmét, a megoldást segítsük szakmai tanácsokkal, illetve kikényszerítsük hatósági eszközökkel. Véleményünk szerint a gazdálkodók szemlélete lassan változik, erre a hatósági eszközök csak részben és korlátozottan alkalmasak. Ahhoz, hogy a levegőben megjelenő pollen koncentráció csökkenés a mezőgazdasági területeken előforduló parlagfű mennyiségének csökkenésével legyen összefüggésbe hozható még hosszú időre lesz szükség, jelentős ráfordítások szükségesek, melyek sorában a hatósági eljárások részfeladatot tudnak betölteni.