Bűnmegelőzés 2009/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közbiztonság

Bűnmegelőzés 2009/5

XI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Háda Emília dr. és Henzsel Nóra dr.
gyermek-és ifjúságvédelmi koordinátor


 

A gyermek- és fiatalkorúakat érintő bűnmegelőzési tevékenység tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

 


A Szociális és Gyámhivatal a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (Gyer.) 2. számú melléklete szerinti éves jelentésében elemzi a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, és emellett a családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás, sértetté válás alakulását is.


A helyi társadalmi bűnmegelőzés koordinátora az önkormányzat


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 229 önkormányzat közül 2008-ban 76 rendelkezett bűnmegelőzési koncepcióval. Azokon a településeken, amelyek nem rendelkeznek megelőző programmal, az önkormányzatok prevenciós feladataikat a rendőrség és a polgárőrség bevonásával teljesítik. Az iskolák többségében a D.A.D.A. program működtetése mellett vagy helyett bűnmegelőzéssel kapcsolatos témákban prevenciós előadásokat tartanak, illetve a polgárőrség végez eredményes bűnmegelőzési tevékenységet, amelyet rendszeres járőrözéssel, illetve rendezvények biztosításával érnek el, ezzel nagymértékben hozzájárulnak a lakosság biztonságérzetének javulásához.

Gyermekjóléti szolgálatok


A települési önkormányzatok a településen élő gyermekek veszélyezettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezik. A gyermekjóléti szolgálatok bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységének az eredményessége nagymértékben függ a szolgáltatás minőségétől, a működtetés módjától, a tárgyi és a személyi feltételektől. A megyében a gyermekjóléti szolgálatok száma 2008-ban 57 volt, jelentősen megemelkedett a társulási formában történő működés, a 36 társulás 206 településen végez gyermekjóléti feladatokat. A társulások számának növekedésével a munka színvonalában is javulás mutatkozott, problémát jelent azonban még mindig, hogy a családgondozókra túl nagy terület, illetve gyereklétszám jut. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgálat legjelentősebb feladata az észlelő- és jelzőrendszer működtetése, amely lehetővé teszi a veszélyeztető okok feltárását, valamint a veszélyeztetettség időben történő felismerését.

Problémák a jelzőrendszer működésében

A jelzőrendszer működésével kapcsolatos leggyakoribb problémák, hogy a jelzések nem minden esetben történnek meg, illetve a jelzéseket nem mindenki hajlandó írásban megtenni. A szóbeli jelzések oka legtöbb esetben az, hogy nem minden jelzőrendszeri tag vállalja fel a családdal való konfrontálódást, vagy nincs tisztában a kompetenciahatáraival. Amennyiben a jelzés későn érkezik, előfordul, hogy már olyan súlyos a veszélyeztetettség, hogy a gyermek családból történő kiemelése indokolt, vagy a fiatal hamarosan eléri a nagykorúság küszöbét. A jelzőrendszer nem megfelelő működésére utal az a sajnálatos eset, amikor a bűnelkövető fiatalkorúak a gyermekvédelem látókörébe csak a pártfogói felügyelet megkezdéséről szóló értesítéssel kerülnek, ezt megelőzően a gyermek veszélyeztetettségéről semmilyen információval nem rendelkezett sem a gyermekjóléti szolgálat sem a jegyzői gyámhatóság.
A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők száma megyénkben 2008. évben az országban a második legmagasabb volt, amely 340 illetve 1409 főt jelentett. A jegyzőknek ezzel szemben – az általuk szolgáltatott adatok alapján – 102 fő 14 éven aluli és emiatt nem büntethető, valamint 204 fő fiatalkorú bűnelkövetőről volt tudomásuk. A bűnelkövetést követően 38 gyermekkorút és 125 fiatalkorút, gondozott alapellátás keretében a gyermekjóléti szolgálat, illetve 65 gyermekkorú és 72 fiatalkorú védelembe vételét rendelte el a jegyzői gyámhatóság.

A gondozási-nevelési terv szerepe

Fontos szerepe van a veszélyeztetettség megszüntetésében a családgondozó által készített gondozási-nevelési tervnek, amely akkor válhat eredményessé, amennyiben tartalmazza a veszélyeztető körülmények pontos megjelölését, illetve ha a segítséget nyújtó intézményeket, személyeket bevonva, őket nevesítve részükre feladatokat és határidőket tűz ki. Gondot jelent, hogy nincs megfelelő különbségtétel a gyermeket veszélyeztető okok meghatározása és a tényleges bűncselekmény között, tévesen gyakran magát az elkövetést tartják a fő veszélyeztető tényezőnek. A családgondozók a gondozási tevékenység során elsősorban védőnő, háziorvos, óvónők, pedagógusok valamint pszichológus segítségét vették igénybe, azonban ezen szakemberek bevonása még mindig messze elmarad a kívánatostól. A pszichológus, gyermekpszichiáter segítségének az igénybevételét akadályozza, hogy a megyében kevés az ilyen szakember, ezért a várakozási idő is hosszú. További aggodalomra ad okot, hogy nem a veszélyeztető ok megszüntetésére alkalmas szakembereket vonják be a gondozásba.

Családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás

A családon belüli erőszak előfordulásáról nem rendelkezünk reális adatokkal sem társadalmi, sem hatósági szinten, az azonban bizonyos, hogy a családon belüli erőszak nagyszámú gyermek és nő számára jelent folyamatos bántalmazást. Ahhoz, hogy az észlelő-és jelzőrendszer tagjai, a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói, a települési önkormányzatok jegyzői, a gyámügyi ügyintézők időben fel tudják ismerni az erőszakos családban élő gyermekeket érő negatív hatásokat, valamint a hatáskörüknek megfelelő intézkedés szükségességét, fontos hogy széleskörű ismerettel és információval rendelkezzenek a témában.
A családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazással kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb elvárásokat számos nemzetközi dokumentum rögzíti. Az állami fellépés megnyilvánulásának két kiemelkedő forrása A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló Nemzeti stratégiáról szóló 45/2003. (IV.26.) OGY. határozat, valamint A társadalmi bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló  – a már hivatkozott – 115/2003 (X.28.) OGY határozat.
A fenti dokumentumok, jogszabályok iránymutatásai alapján elkészültek, azok a módszertani útmutatók, amelyek a továbbképzések mellett az ágazatban dolgozó szakembereket segítik munkavégzésükben.

Valamennyi módszertani anyag az internetről ingyenesen letölthető.
A jegyzői gyámhatóságok és gyermekjóléti szolgálatok jelentése szerint 2008. évben 301 családon belüli erőszakkal érintett gyermek került a gyámhatóságok látókörébe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – mely a látenciát is figyelembe véve rendkívül magas szám -, ebből alapellátás keretében történő gondozásra 129 kiskorú esetében, védelembe vételre 153, családból való kiemelésre 15 kiskorú esetében került sor.
A gyermekjóléti szolgálat illetve a jegyzők által megtett feljelentések száma 29.
A gyermeket érintő hatások felismerése
A vizsgálati tapasztalatok szerint a szakemberek számára sokszor gondot jelent a családban élő szülők, vagy szülő és élettárs, vagy más családtag testi bántalmazással járó vagy anélküli más típusú erőszakkal párosuló konfliktusában a gyermeket érintő hatásokat felismerni, illetve annak a gyermekvédelem szempontjából jelentőséget tulajdonítani. Az erőszakos családokban a gyermekeket a szülők gyakran mind érzelmileg, mind fizikailag elhanyagolják. Ezért a családon belüli erőszak esetén különös figyelmet kell fordítani a gyermek érintettségére is. A családon belüli fizikai bántalmazás, még ha nem is a gyermekre irányul, őt lelkileg akkor is érinti, és személyiségfejlődését negatívan befolyásolja.
A Szociális és Gyámhivatal 2008. évi vizsgálati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a szakemberek egy része nem kellően felkészült abban, hogy a gyermek érintettségét felismerje. Több esetben kellett jogszabálysértést megállapítanunk, mert a családon belüli erőszakkal érintett gyermekek ügyében a jegyzői gyámhatóság elmulasztotta a gyermekek védelembe vétele iránti eljárást lefolytatni.
A vizsgálati tapasztalatok alapján az elhanyagolás megítélése okoz legnagyobb gondot a szakemberek számára, nehéz megállapítani azt a határt – a család erőforrásait is figyelembe véve – amely fennállásánál már magasabb szintű hatósági beavatkozás indokolt.
A gyermekvédelemben részt vevő szervezetek, személyek véleménye szerint az anyagi forrás hiánya jelentősen behatárolja tevékenységüket, a megfelelő pénzeszközök hiányában az emberi tényezők önmagukban nem elegendőek. Nehezíti a helyzetet a jelenleg végbemenő társadalmi-gazdasági változás, amelynek hatására egyre több család, így gyermek és fiatalkorú kerül kilátástalan helyzetbe. Ennek a helyzetnek a megoldása még nehezebb feladat elé állítja a gyermekvédelemben résztvevőket. A megoldásra váró problémák közül egyesek azonban nem, vagy nem jelentős anyagi forrást igényelnek. A jelzőrendszer tagjai részéről szükség volna nagyobb felelősségvállalásra, a gyermekvédelmi jogszabályok alaposabb megismerésére, a véleménynyilvánítással együtt járó konfliktusok felvállalására.
Segítséget jelentene, ha az önkormányzatok többsége rendelkezne bűnmegelőzési, valamint az ifjúságot érintő koncepcióval. Az erőszak, bűnelkövetés megelőzése érdekében szükség lenne megelőző stratégiákra és programokra, a veszélyeztetettség megelőzésére illetve kezelésére a konfliktuskezelési módszerek szélesebb körbe való alkalmazására, amelyek megoldási technikákat nyújtanának a családoknak az erőszakmentes családi nevelésre vonatkozóan, valamint a családoknak egymással, gyerekeikkel, intézményekkel, szakemberekkel kapcsolatos konfliktusainak előremutató kezelésére.
www.earkh.hu
www.szmm.gov.hu
www.szmi.hu/
www.ogyei.hu

 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu