A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény tartalmazza a magyarországi fogyasztóvédelem intézményrendszerét is. A törvény értelmében állami szervezetek, társadalmi, civil szervezetek, valamint a helyi önkormányzatok kapnak fogyasztóvédelmi feladatokat, illetve hatásköröket.

A fogyasztóvédelmi törvény 44.§-a igen röviden foglalja össze a helyi önkormányzatok szerepét, eszerint:
„A helyi önkormányzatok képviselő-testületei segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit,támogathatják a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét. A lakosság igényeitől függően fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethetnek.” Ezen felül a törvény 18.§ (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból. A megfogalmazás szerint mindezek csak lehetőségek. A törvény 2007-ben lényegesen módosult, de a helyi önkormányzatok szerepéről szóló paragrafus nem bővült és ugyanolyan esetleges maradt, mint a korábbi változatban.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§ (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésén.
Az előbbi rendelkezés alapján a helyi önkormányzatok támogathatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket, azok képviselőjének tanácskozási jogot adhatnak tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásakor a képviselő-testület, illetve annak bizottsága ülésén.
A fenti törvényekben előírt, általános fogyasztóvédelmi szerepkörökön és lehetőségeken túl a helyi önkormányzatok az általuk üzemeltetett intézményeik, szerveik kapcsán is kell, hogy a fogyasztóvédelmi törvény előírt követelményeit érvényesítsék.
A közüzemi szolgáltatások jelentős részét önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok nyújtják. Így például az adott település hő-, víz-, szennyvíz-, hulladékkezelés-, köztisztasági szolgáltatások működtetését. Ezen közüzemi szolgáltatások működéséről, a fogyasztókkal való kapcsolatáról a fogyasztóvédelmi törvény részletes előírásokat tartalmaz, valamint egy-egy konkrét szolgáltatásról szóló törvény, ágazati jogszabály és helyi önkormányzati rendelet is ró a helyi önkormányzatokra, mint üzemeltetőre fogyasztóvédelmi feladatokat.
A fogyasztóvédelmi törvény egyik lényeges gondolata a fogyasztók oktatása, jogainak megismertetése az iskolai rendszeren belül, és iskolán kívüli oktatások, tájékoztatások révén is. Az által, hogy az oktatási intézmények jelentős részének a fenntartója a helyi önkormányzat, a törvény végrehajtásának jelentős részesei is lehetnek. A 2007-2013. időtartamra vonatkozó III. középtávú fogyasztóvédelmi politika prioritásként kezeli a fogyasztóvédelem társadalmasítását. A társadalmasítás lényege a tudatos fogyasztóvá nevelés. Ennek érdekében ösztönözni, támogatni szükséges a fogyasztók iskolarendszeren belüli és azon kívüli oktatását, tájékoztatását.
A tudatos fogyasztói magatartás elősegítésében megerősített feladatokat kapnak a fogyasztóvédelmi civil szervezetek. Az állam egyre nagyobb mértékben ad át fogyasztóvédelmi feladatokat a társadalmi szervezeteknek, hasonlóan a többi Európai Uniós tagállam gyakorlatához. A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika további fontos eleme a társadalmi párbeszéd és a nyilvánosság szerepének erősítése.
A civil szervezetek feladatainak jelentős részét képezi a tájékoztatási tevékenység. Ennek keretében működtetik a fogyasztó kapcsolati irodákat, ahol a fogyasztók tájékozódhatnak jogaikról, és útba igazítást kapnak panaszaik intézéséről.
Az önkormányzatok a helyi adottságokról történő felvilágosítással, adatszolgáltatással, és együttműködéssel tudnak közreműködni a fogyasztói jogok védelmében. A tanácsadó irodák működtetésébe az önkormányzatok a helyi lehetőségek és adottságok figyelembe vételével kapcsolódhatnak be. Ha a helyi, fogyasztóvédelmi jellegű panaszok, problémák gyorsabban rendeződnek az önkormányzatok tekintélye is növekszik.
Új típusú érdekegyeztető fórumként jött létre a Fogyasztóvédelmi Tanács. A konzultációs, véleményezési, javaslattevő és érdekegyeztető joggal bíró szervezet működésében három oldal kapott helyet: a kormányzati-, a civil-, és a szakmai oldal. A kormányzati oldalon az Önkormányzati Minisztérium képviselője is tagja a Tanácsnak.
A fogyasztóvédelem társadalmasítása regionális szinten is meg kell, hogy valósuljon. A területi fogyasztóvédelmi hatóságok, civil szervezetek, helyi önkormányzatok és jegyzők között is fontos a fogyasztóvédelmet érintő kérdések, feladatok megvitatása, közös akciók, oktatási feladatok összehangolása, regionális és helyi kezdeményezésű ellenőrzések lefolytatása.
Az önkormányzatok előzőekben vázolt fogyasztóvédelmi feladatain és lehetőségein túl, a jogszabályok sokkal konkrétabban leírják a jegyzők, mint kereskedelmi hatóság fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait és hatáskörét. Ezt a hatáskört törvényi szinten is megerősítette a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
A kereskedelmi hatóság adja ki az üzletek működési engedélyét, ellenőrzi, hogy a vállalkozások betartják-e a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit.
Nem megfelelő működés esetén jogosult akár az egység bezáratására is, továbbá, mint általános szabálysértési hatóság bírságolással élhet fogyasztóvédelmi szabálysértések elkövetése esetén is.
A kereskedelmi törvény mellett az üzletek működéséről szóló kormányrendelet és a vásárokról és piacokról szóló kormányrendelet is kiemelt jegyzői hatásköröket rögzít, amelyek közvetve, a kereskedelmi egységek jogszabály követő működésén keresztül kapcsolódnak a fogyasztóvédelemhez.
A jegyzők helyi szintű kiemelt fogyasztóvédelmi szerepkörét példázza az is, hogy az üzletekben kötelezően kiírandó panaszfórumok első helyén a helyi jegyzőt kell feltüntetni, ezt követi csak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi felügyelősége és a Békéltető Testület.
Az NFH Észak-magyarországi Regionális Felügyelősége a régió három megyéjének helyi jegyzőivel, kereskedelmi hatóságaival munkájában rendszeres kapcsolatot tart. Az elmúlt években gyakoriak voltak a felkérések vizsgálatok elvégzésére egy-egy település kereskedelmi egységeiben. Jellemzők továbbá a rendszeres konzultációk jogszabály értelmezésekkel, fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatban is. Felügyelőségünk egyes témavizsgálatainak megállapításáról beszámolt az erre felkérést adó helyi önkormányzatok illetékes bizottságai előtt (fiatalkorúak kiszolgálása alkohol és dohány termékekkel ellenőrzések tapasztalatai, idegenforgalmi főszezon vizsgálati megállapításai, stb.)
A régió területén néhány helyi önkormányzat részt vesz a fogyasztókapcsolati irodák működtetésében, elsősorban helyiség biztosításával.
A fogyasztók érdekeinek fokozott védelme céljából szükséges, hogy a fogyasztóvédelem állami, civil és önkormányzati szereplői között a jövőben is legyen meg a párbeszéd, a napi munka kapcsolat, ezáltal a jogszabályokban leírt fogyasztóvédelmi feladatok megvalósítása is teljesebbé válhat.