Magyarországon először az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény tette kötelezővé az épített környezet akadálymentesítését. A törvényben meghatározott akadálymentesítési követelményrendszer megfelel az európai uniós elvárásoknak.

A jogszabály több ponton is kitér az építmények esetében az akadálymentesítés követelményeire, így többek között az általános követelményeknél kötelezővé teszi az építmény elhelyezése során a közhasznú intézmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget, valamint az építmények és részeinek építése, bővítése, átalakítása során kötelezővé teszi a közhasznú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (továbbiakban: Fot.) már konkrét célként határozza meg a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételét.
A kötelezettségek teljesítésére maga a törvény, valamint a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1015/2005. (II. 25.) Korm. határozat is határidőt tűzött ki. A központi költségvetési szervek által nyújtott közszolgáltatások esetében a közszolgáltatások akadálymentes hozzáférhetősége biztosításának határidejét 2010. december 31. napjában állapították meg.
Az akadálymentesítési követelmények végrehajtását hivatottak elősegíteni az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kidolgozott, az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtéséhez szükséges programok. Valamennyi operatív program esetében horizontális szempontként szerepel a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének biztosítása. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban, és a regionális operatív programokban konkrét célként van jelen a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének megvalósítása.
Az állam felelősségi körébe tartozó közszolgáltatások esetében a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében mintegy 15 Mrd Ft összeg állt rendelkezésre az akadálymentesítésre.
A Fot. hatálybalépését követően az akadálymentesítés fogalma lényeges átalakuláson ment keresztül. Míg a jogszabály hatályba lépésekor akadálymentesítés alatt elsősorban a mozgáskorlátozott emberek épületbe való bejutását, illetve a mellékhelyiségek mozgáskorlátozottak számára történő átalakítását értették, addig a mai jelentése már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételével kialakított komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. Kiemelendő az a követelmény, mely szerint a közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt be is kell tudni járni, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember számára. Az épületen belüli tájékozódást az információk érzékelhetővé és értelmezhető tételével kell biztosítani (siket személyek esetében az információ vizualizálásával, nagyothalló személyek esetében a hangingerek erősítésével, vak személyek esetében az információk hallhatóvá tételével, gyengénlátó emberek esetében a látható információk erősítésével).
A fentiek érdekében az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal  2008-ban eredményesen részt vett a TIOP 3.3.1/08 kódszámú, „A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése II.” megjelölésű  pályázaton, melynek során az egri régióközpont, valamint a Miskolci Kirendeltség közel 30-30 Millió Ft-ot nyert.
A nagyrészt pályázati pénzből megvalósuló beruházás során az érintett épületekben a megközelíthetőség érdekében vezetősávval ellátott rámpa és az emeletre való feljutást elősegítő akadálymentes lift kerül kialakításra. Az épületen belüli akadálymentesítés a folyosók megfelelő szélesítésével, a küszöb nélküli belső nyílászárókkal, új ügyfélfogadó terekkel, valamint a szintén akadálymentes vizesblokk kialakításával valósul meg. A belső járófelületeket vezetősávval és csúszásgátlóval látják el. Az infokommunikációs akadálymentesítést információs pult kialakítása szolgálja majd, míg a fogyatékkal élők tájékozódását információs és jelzőtáblák, a vakokat és gyengénlátókat a bejáratnál igényelhető hangostérkép, valamint fény- és hangjelző berendezések segítik. A hallássérültek kommunikációját az információs pultba elhelyezett indukciós hurokerősítő fogja biztosítani. Az ügyfelek a parkolóban akadálymentes parkolót vehetnek igénybe. A hivatal honlapjának fejlesztése lehetővé tette az információkhoz hozzáférést a látássérültek számára is.
A Hivatal Salgótarjáni Kirendeltségében 2006. évben történt meg a teljes körű akadálymentesítés-szintén EU-s támogatás igénybevételével, így sikerként könyvelhetjük el, hogy 3 év alatt a mindhárom területi egységében megvalósult a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése.