1997 óta nem került sor a választási törvényeket érintő átfogó módosításra. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban elkerülhetetlenné tették a választási eljárás szabályainak újragondolását.

Az átfogó módosítás célja politikai és jogalkalmazói szempontból is biztonságosabbá tenni a 2006-os választásokat, megszüntetni azokat a joghézagokat, jogértelmezési dilemmákat, amelyek megnehezítették a választások előkészítését és lebonyolítását.
A Ve. módosítása a következő problémák megoldását biztosítja:
– az Alkotmánybíróság által megállapított mulasztások teljesítése,
– a külföldön történő szavazás lehetőségének biztosítása 2009. december 31-ig az általános és időközi országgyűlési választásokon, az országos népszavazáson és az Európai Parlament tagjainak választásán,
– megreformálja a választási bizottságok eljárását,
– átalakítja a Ve. jogorvoslati rendszerét.
Az AB által megállapított mulasztásokhoz kapcsolódó módosítások
• Az Alkotmánybíróság 51/2002. (X. 24.) AB határozatában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség fennállását állapította meg annak folytán, hogy az Országgyűlés nem határozta meg az egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők időközi választása kitűzésének határidejét.
Ennek megszüntetésére a törvény elrendeli, hogy az időközi országgyűlési választásokon az Országos Választási Bizottság az ok felmerülésétől számított 4 hónapon belülre tűzze ki az időközi választás időpontját. Mivel az alkotmányos mulasztás az időközi önkormányzati választásokon és a helyi népszavazásokon is fennáll, a törvény határidőt szab ezek kitűzésére is.
• Az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI. 26.) határozata szerint sérti a jogorvoslathoz való alkotmányos jogot az, hogy a választási bizottságok határozatai közlésének nincsenek meg a törvényi garanciái.
A Ve. rendelkezése miszerint a határozatot annak meghozatala napján az érintettekkel közölni kell a gyakorlatban megnehezítette a választási bizottságok és irodák munkáját.
Ezt szünteti meg a törvény azon rendelkezése, mely szerint a határozat közlésének módját a kérelmező a Ve. keretei között maga határozza meg. Beadványában a postai értesítési cím mellett megjelölheti faxszámát, e-mail címét vagy kézbesítési megbízottjának ezen elérhetőségeit.
A határozatok rövid úton való közlése lehetőségének biztosítása egyrészt jelentősen megkönnyíti a választási szervek munkáját, másrészt a kérelmező saját érdeke is, mivel ez garanciát biztosít számára, hogy a határozatot ténylegesen megismeri annak meghozatala napján, és így a további jogorvoslati lehetőséggel időben élhet.
• A 60/2003. (XI. 26.) AB határozat szerint alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés a Ve-ben, valamint a médiatörvényben nem biztosította a politikai hirdetésekkel kapcsolatos kifogások hatékony elbírálásának garanciáit.
Ennek megszüntetésére a Ve. speciális szabályokat tartalmaz a sajtó választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogások elbírálására, melynek során a választási bizottságok szankcióként elrendelhetik a jogerős határozat közzétételét is. Ez azért különösen jelentős, mert az OVB korábban számos döntésében megállapította hatáskörének hiányát ezen ügyekben arra tekintettel, hogy a sajtóban megjelenő jogsértések nem a Ve. hanem a sajtótörvény hatálya alá tartoznak.
• A 23/2005. (VI. 17.) AB határozat megállapította, hogy a törvény nem biztosította a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának a népszavazás speciális jellegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garanciáit.
A Ve. jogorvoslati rendszere teljes egészében átalakításra került, ennek keretében általánossá vált a 3 napos benyújtási és elbírálási határidő, amely biztosítja a jogorvoslathoz való jog gyakorlását a népszavazás kitűzését követően is.
Az Alkotmány módosításának következményei
Az Alkotmány uniós csatlakozáskor hatályba lépett módosítása szerint országgyűlési választásokon, az országos népszavazáson és az Európai Parlament tagjainak választásán azok is szavazhatnak, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, de egyébként itt lakóhellyel rendelkeznek.
Ennek megfelelően alkotmányos kötelezettség a külföldön szavazás szabályainak megalkotása, melynek során biztosítani kell a szavazás titkosságának érvényesülését is.
A négypárti egyeztetés eredményeként a Ve. átmeneti jelleggel 2009. december 31-ig biztosítja a külföldön szavazás lehetőségét, melynek során új elem, hogy nemcsak a nagykövetségeken, hanem a főkonzulátusokon is lehet voksolni.
A szavazás titkosságának érvényesülését garantálja, hogy a választópolgár adatait tartalmazó nyilatkozat ellenőrzése és a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása elválik egymástól.
A választási bizottságok eljárását érintő módosítások
• A választási bizottságok hatáskörére vonatkozó szabályok a Ve. különleges rendelkezéseibe kerültek, így az eddig általánosan meghatározott hatásköri szabályok konkrétabbá, az adott választástípus speciális jellegéhez igazodóvá váltak. Ennek következtében egyértelműbbé vált a választási bizottságok hatásköre az egyes választásokon.
• A választási eljárás minden résztvevőjének elemi érdeke, illetve a választási bizottságok legitimitásának alapja, hogy azok munkájában minél több delegált tag vegyen részt. Ennek az elvnek az érvényesülése érdekében a delegált tagok bejelentésének határideje a szavazást megelőző 16. napról a 9. napra csökkent.
• Az eddigiekkel ellentétben a Ve. részletesen szabályozza a választási bizottságok eljárását, ennek során a tényállás megállapításának kötelezettségét, a bizottsági határozatok kötelező tartalmi elemeit, illetve a határozatok közlésének garanciáit.
A választási bizottság jogosult a határozatát elírás esetén kijavítani, ez azonban nem lehet kihatással az ügy érdemére.
• A szavazatszámláló bizottságokra vonatkozó új szabályozás, hogy a bizottság tagjai a választás ideje alatt adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt nem használhatnak.
• A módosítás eredményeként a Ve. előírja, hogy minden szavazókörben legalább kétszer össze kell számolni a szavazatokat. Köteles újraszámolni a szavazatokat a választási bizottság, illetve a bíróság akkor is, ha eredményt megállapító döntés törvénysértő volta miatt benyújtott fellebbezés elbírálása csak az újraszámolás útján lehetséges és van matematikai lehetőség az eredmény megváltoztatására.
Új elem, hogy az újraszámolást annak a választási bizottságnak, illetve bíróságnak kell elvégeznie, amelyik azt elrendelte.
A jogorvoslati rendszer struktúrájának átalakítása
Alapvető jelentőségű változás történt a Ve. jogorvoslati rendszerében, hiszen már több esetben kiderült, hogy ez a törvény talán leggyengébb pontja.
Megváltozott egyrészt a jogorvoslattal kapcsolatos fogalomrendszer, másrészt a korábbitól eltérő kodifikációs technikával szabályozza a jogalkotó a jogorvoslati fórumrendszert, választási formánként külön-külön.
A Ve. által bevezetett szabályozás szerint a választási bizottság elsőfokú határozatot hoz, kifogás esetén (kifogást bárki benyújthat jogszabálysértésre hivatkozva), kérelemre, illetve hivatalból.
Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be, kivételt képez az OVB elsőfokú határozata, amely ellen fellebbezésnek helye nincs, döntése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni.
A választási bizottság másodfokú határozata ellen bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető.
Alapvető változás, hogy a 3 napos benyújtási és elbírálási határidő általánossá válik, kivéve az országgyűlési választásokat, amelynél az eredmény elleni jogorvoslat határideje változatlanul egy nap, tekintettel a két forduló közötti eljárási szempontból rövid időtartamra.
További pontosítások
• A megismételt szavazás megtartására vonatkozó általános határidő megváltozik, tekintettel arra, hogy a megismételtetett szavazás napját követő 7. napon való megtartás lehetősége nem reális. Általánossá válik az országgyűlési választásokat kivéve az, hogy a szavazást a megismételtetett szavazás napját követő 30 napon belülre kell kitűzni.
• A választási eljárás során a nyilvánosság elvének érvényesülését szolgálja a külképviseleti megfigyelő jogintézményének további alkalmazása. A külképviseleti megfigyelő nem választási szerv, de részt vesz a választási eljárás ellenőrzésében, figyelemmel kíséri a szavazás menetét.
• Tekintettel arra, hogy a választás kitűzése esetén a helyi választási iroda vezetője a szavazóköröket már nem módosíthatja, a törvény előírja, hogy a szavazókörök felülvizsgálata minden év januárjában megtörténjen, ezzel is kötelezve a választási iroda vezetőjét arra, hogy a szavazókörök kialakítását érintő változásokat folyamatosan figyelemmel kísérje.
• A jelölő szervezet bejelentésének feltétele továbbra is az, hogy a szervezet az adott választástípusnak megfelelő jogerősen bejegyzett társadalmi szervezet legyen. Ennek bizonyítására a bírósági bejegyzés hiteles másolatának benyújtása helyett a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából, a választás kitűzését követően kiállított kivonat szolgál.
• A választási visszaélések megelőzése érdekében az országgyűlési képviselő választáson a két forduló között nem lehet lakóhelyet változtatni azért, hogy a szavazás második fordulójában a választópolgár más választókerület jelöltjére ne szavazhasson.
• Az országgyűlési képviselők választásának első fordulójában a magyarországi szavazást megelőző 7. napon, míg a második fordulóban a magyarországi szavazás napján teszi lehetővé a külföldön történő szavazást a jogszabály. Ennek indoka, hogy a két forduló közötti két hét nem elegendő a külképviseleti szavazás lebonyolítására.
• Annak érdekében, hogy a választási bizottságokban a lehető legtöbb megbízott tag vegyen részt, a törvény lehetővé teszi, hogy a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság megbízott tagja más településen, a fővárosban más kerületben, a területi választási bizottság tagja más megyében induló jelölt is lehessen.
• A 2004. december 5-i népszavazás tapasztalatait figyelembe véve a törvény úgy szabályoz, hogy a szavazólapon csak egy kérdés szerepelhet.
• A törvény a helyi önkormányzati választásokon, illetve a helyi népszavazáson nem teszi lehetővé a külföldön történő szavazást.
Hiszek abban, hogy a négypárti konszenzuson alapuló, a korábbihoz képest lényegesen egyértelműbb jogi szabályozás is hozzájárul a választásban közreműködők iránti bizalom erősödéséhez.