A megyei közigazgatás Romániában - A helyi autonómia általános rendszere 2009/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Környező országok közigazgatása

A megyei közigazgatás Romániában – A helyi autonómia általános rendszere 2009/5

XI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Varga Zoltán főjegyző Háromszék Románia




A területi közigazgatási egységekben a közigazgatást a decentralizálás, a helyi autonómia, a közszolgálatok dekoncentrálása, a helyi közigazgatási hatóságok választhatósága, a törvényesség és a rendkívüli érdekű helyi szintű kérdések megoldásában az állampolgárok megkérdezésének elvei alapján szervezik meg és működik.

 


A megyei tanács a megyei érdekű közszolgálatok megvalósítása érdekében a községi, városi és municípiumi tanácsok egybehangolására megyei szinten létrehozott helyi közigazgatási hatóság.
A megyei tanács általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazással a törvény feltételei között megválasztott megyei tanácsosokból áll. Minden egyes megyei tanács tagjainak számát megyei kormánybiztosi rendelettel kell megállapítani, a megye tekintetében az Országos Statisztikai Intézet által, a folyó év január 1-jén, vagy az esetnek megfelelően, a választások évét megelőző év július 1-jén jelentett lakossági létszámtól függően, a következők szerint:
A megye lakosainak száma A tanácsosok száma
350.000-ig 30
350.001 és 500.000 között 32
500.001 és 650.000 között 34
650.000 fölött 36
A törvény előírásai szerint megválasztott megyei tanács kiegészül a megyei tanácselnökkel, aki szavazati joggal rendelkezik, és vezeti a tanácsülést.
A megyei tanács feladatköre
A megyei tanács a következő főbb feladatkör-kategóriákat látja el:
 a megyei tanács szakapparátusa, a megyei érdekeltségű közintézmények, a közszolgálatok, a megyei érdekű gazdasági társaságok, önálló gazdaságok megszervezésével és működésével kapcsolatos feladatkör,
 a megye gazdasági-társadalmi fejlesztésével kapcsolatos feladatkör,
 a megye vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatkör,
 az alárendelt közszolgálatok kezelésével kapcsolatos feladatkör,
 az intézményközi együttműködéssel kapcsolatos feladatkör,
 a törvényben előírt más feladatkörök.
Az első pontban említett feladatkör gyakorlása során a megyei tanács a megyei tanácsosok soraiból két alelnököt választ. A megyei tanács havonta ül össze rendes ülésekre, a megyei tanács elnökének összehívására. A megyei tanács valahányszor szükséges rendkívüli ülésre is összeülhet, az elnöknek vagy a tanácstagok legalább egyharmada kérésére, illetve a prefektus által a megyei tanács elnökéhez intézett kérelem alapján. A megyei tanács feladatkörének gyakorlása során határozatokat fogad el a jelen levő tagok szótöbbségével, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény vagy a tanács szervezési és működési szabályzata más többséget ír elő.
A megyei tanács elnöke és alelnökei
A megyei tanács elnöke képviseli a megyét a többi közhatósággal, a román és idegen természetes és jogi személyekkel kapcsolatban, valamint az igazságszolgáltatás előtt. A megyei tanács szakapparátusa (hivatala) az elnöknek van alárendelve. A megyei tanács tagjai közül két alelnököt választ. Az alelnököket a tisztségben levő megyei tanácsosok titkos többségi szavazatával kell megválasztani. A megyei tanács elnöke a választók előtt felel a megyei közigazgatás megfelelő működéséért.
A megyei tanács elnöke a törvény feltételei között a következő fő feladatkör-kategóriákat látja el:
 a megyei tanács szakapparátusa, a megyei érdekű közintézmények, szolgálatok, a megyei érdekű kereskedelmi társaságok és önálló gazdaságok működésével kapcsolatos feladatkör,
 a megyei tanáccsal való kapcsolatok terén gyakorolt feladatkör,
 a megye saját költségvetésével kapcsolatos feladatkör,
 a helyi közigazgatás más hatóságaival és a közszolgálatokkal fennálló kapcsolatok terén gyakorolt feladatkör,
 a megyei érdekű közszolgálatokkal kapcsolatos feladatkör, (A megyei tanács elnöke rendelkezéssel az alelnökökre ruházhatja ezt a feladatkört.)
 a törvénnyel megállapított vagy a megyei tanács által kirótt egyéb feladatkörök.
Feladatkörének gyakorlása során a megyei tanács elnöke szabályzó vagy egyéni jellegű rendelkezéseket bocsát ki.
Közügyvezető
A községek és városok/megyék szintjén a polgármester/a megyei tanács elnöke javasolhatja a helyi/megyei tanácsnak a közügyvezetői tisztség létrehozását, a jóváhagyott maximális álláskeret erejéig.
A közügyvezetőt a helyi/megyei tanács által jóváhagyott sajátos kritériumok, eljárások és hatáskörök alapján a polgármester/a megyei tanács elnöke nevezi ki és menti fel tisztségéből. A tisztségbe való kinevezés versenyvizsga alapján történik. A közügyvezető, a polgármester/a megyei tanács elnöke ilyen értelmében megkötött menedzsment-szerződés alapján a szakapparátus vagy a helyi érdekű közszolgálatok koordinálásával kapcsolatos feladatkört látja el.
A polgármester/a megyei tanács elnöke a közügyvezetőre ruházhatja a fő-hitelutalványozói minőséget, a törvény feltételei között.
A területi közigazgatási egységek titkára
Minden egyes területi közigazgatási egységnek a helyi költségvetésből bérezett tikára van, aki felsőfokú jogi vagy közigazgatási tanulmányokkal rendelkező vezető köztisztviselő. A titkár stabilitásnak örvend tisztségében.
A területi közigazgatási egység titkára nem lehet politikai párt tagja, valamint a polgármester vagy alpolgármester, illetve a megyei tanács elnöke vagy alelnöke házastársa vagy elsőfokú rokona.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu