Belső piaci irányelv 2009/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal

Belső piaci irányelv 2009/5

XI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor




Egy újabb jogharmonizációs feladat az unió elveivel ellentétes önkormáanyzati rendeletek megszüntetésére

„Ezzel a belső piaci irányelvvel ördögöt lehetne űzni …” – mondta egyik jegyző kolléga, amikor a témához kapcsolódó rendelet-táblázat kitöltése iránt érdeklődtem nála. Tulajdonképpen igazat adtam neki azzal, hogy a feladat végrehajtása nem olyan ördöngösség, mint első látásra tűnik, bár kétségtelen, hogy az életünk nyugodtabb lenne nélküle.

 

A dolog lényege, hogy a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv – mint európai uniós közösségi jogszabály – számos olyan rendelkezést tartalmaz, amellyel az önkormányzati rendeletek egy része ellentétes. 2008 elején a Külügyminisztérium által szerkesztett táblázatba foglalva kellett feltüntetni azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyek tárgyuknál fogva érintettek az irányelv által. Az összes önkormányzati rendelet kb. egyharmada ilyen. Kétharmad részük (pl. szociális-gyermekvédelmi ellátások, helyi adók, szervezeti-működési szabályok, költségvetés-zárszámadás) nem érintett.
A táblázatban szereplő érintett rendeletek egy része olyan, amelyeknél ténylegesen, „ab ovo” tetten érhető az irányelvvel való ütközés: elektronikus ügyintézés kizárása, árak-díjak megállapítása, szemétszállítás, közterület-használat engedélyezése, címer-zászló használatának engedélyezése, üzletek éjszakai nyitva tartásának korlátozása, temetési szolgáltatások, vásárok-piacok rendje. A táblázatban ugyanakkor fel kellett tüntetni olyan tárgyú rendeleteket is, amelyeknél az irányelvvel való ütközés csak esetleges. Bár elvileg ezekben a rendeletekben is lehetnek irányelvvel ellentétes rendelkezések, tipikusan nincsenek. Idetartozik: HÉSZ, tervtanács, természetvédelem, környezetvédelem, hulladékgazdálkodási terv, lakások és helyiségek bérlete-elidegenítése, mezei őrszolgálat, közművelődés, vagyongazdálkodás.
E cikk megírása idején bátran kijelenthetjük, hogy nincs olyan önkormányzat Magyarországon, amelynek ne lenne legalább 3-4 olyan rendelete, amely tartalmaz irányelvvel ellentétes rendelkezést. Ehhez képest ugyanilyen bátran jelentették ki egyes jegyző kollégák azt, hogy náluk nincs irányelvvel ellentétes önkormányzati rendelet. Erőszak alkalmazása nélkül is sikerült meggyőzni őket ennek ellenkezőjéről. Tegyük hozzá, hogy az irányelvbe ütköző helyi rendelkezések megalkotására – évekkel ezelőtt – a hazai törvényeink adtak felhatalmazást. E törvények nagy része azonban – éppen az irányelvvel való harmonizáció céljából – ez év nyarán módosult a 2009. évi LVI. törvény által (melynek címét hosszúsága miatt ehelyütt mellőzzük). Ugyanakkor egy általánosan alkalmazandó, ún. „horizontális kerettörvény” (2009. évi LXXVI. törvény) is megjelent a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól, mely lényegében átveszi az irányelv rendelkezéseit.
Egyetlen témakört szeretnénk külön is megemlíteni, tekintettel arra, hogy ez a legtöbb településen előforduló irányelvet érintő rendelkezés: az elektronikus ügyintézés lehetőségének kizárása önkormányzati rendeletben. Az erre felhatalmazást adó törvényhelyet – Ket. 160.§ (1) bek.- az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 2009. október 1-től hatályon kívül helyezte. Az irányelv 8. cikkének (1) bekezdése írja elő a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos ügyintézés elektronikus úton való teljesíthetőségének biztosítását.
Mindenképpen felül kell tehát vizsgálni az érintett önkormányzati rendeleteket a megváltozott hazai törvényekkel, a kerettörvénnyel, illetve magával az irányelvvel való megfelelőség szempontjából. Fontos kiemelni, hogy a „főszabály szerint” irányelvet sértő rendelkezések között lehetnek olyanok, amelyek továbbra is fenntarthatóak. Az irányelv lehetőséget ad olyan követelmények fenntartására (hatályban hagyására), amelyek megfelelnek a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség, a szükségesség és arányosság feltételének, vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatásra vonatkoznak (9. és 15. cikk). Bár az irányelv csak 2009. december 28-án lép hatályba, a módosításoknak (hatályon kívül helyezéseknek) elvileg már e cikk megjelenésekor meg kellett (volna) történnie, tekintettel az említett hazai törvények október 1-i hatálybalépésére. Minden esetre az irányelvvel való esetleges ütközés csak december 28-a után lenne számon kérhető a közösségi szervek által.
A táblázat kitöltésével, a jogharmonizáció tényleges végrehajtásával kapcsolatban számos kérdés merült fel az elmúlt fél évben, melyek részletezése bőven meghaladná e cikk terjedelmét. Az államigazgatási hivatalok Felügyeleti és Igazgatási Monitoring Főosztályán, illetve Osztályain kijelölt kollégák közvetítik a felmerülő kérdéseket és válaszokat a jegyzők és az illetékes minisztériumok között. Ez úton is kérjük a Tisztelt Jegyző Kollégákat a további jó együttműködésre, tekintettel arra, hogy a jogharmonizációs feladat végrehajtása országos jelentőségű érdek.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu