A bűnüldözés és a büntetőeljárás a mindennapok gyakorlatában távolállónak tűnik a gyermekvédelem klasszikus területeitől, bár az utóbbi 100 év büntetőpolitikája, a – bűnmegelőzés előtérbe kerülése – felértékelte a megelőző jellegű szociális védelmi tevékenységet.

Az első gyermekvédelmi tv. (az 1901.évi 8 tc.) még ismerte a gyermek bűnmegelőzési célzatú zárt körülmények közötti nevelését; a büntető törvénykönyv (a Csemegi kódex) pedig 12 évben határozta meg a vétőképesség alsó korhatárát. A jogalkotás ebben az időben még a gyermek által elkövetett cselekmények deliktualizálását tartotta elsődlegesnek, míg a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények kívül estek a jogalkotó érdeklődési körén. Persze ennek hagyományosan megrögzött gyökerei voltak, mint pl. a római jogból származó atyai hatalom, amely végigkísérte a történeti fejlődést, illetve a házi fenyítési jogkör, amely természetes nevelési eszköznek tekintette a gyermek bántalmazását.
Az 1948 utáni szocialista jogrendszer bár teoretikusan tagadta a gyermekbántalmazást, ténylegesen a bírói gyakorlaton keresztül megtartotta a házi fenyítési jog kategóriáját. (a legutóbbi időben is tagadott meg vádemelést az ügyészség gyámhatósági feljelentés kapcsán, arra hivatkozva, hogy az „apa magatartása nem lépte túl a házi fenyítési jog kereteit”.) A gyermek által elkövetett bűncselekmények büntethetőségi határát ebben az időszakban emelték 12-ről 14 évre. Ez a lépés tulajdonképpen a 8 osztályos iskoláztatással függött össze, a gyermekek egyéni fejlettségi fokára, neveltetésére, szociális képességeikre nem volt figyelemmel.
Ma
A hatályos gyermekvédelmi tv. (Gyvt). értelmében veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja. Ebben az esetben mód nyílhat a kiskorú védelembe vételére. Elrendeléséről, fenntartásáról illetve megszüntetéséről a jegyzői gyámhatóság dönt. Tartama alatt családgondozót rendelnek a gyermek illetve a család mellé, valamint lehetőség nyílik magatartási szabályok megállapítására a gyermek illetve a szülők számára.
A büntető eljárásban élesen el kell különítenünk a gyermekkorú elkövetőket a fiatalkorúaktól. Fontos kiemelnünk, hogy a gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok azonban nem mentesíti az elkövetőt az egyéb gyermekvédelmi jogkövetkezmény alól. Ilyen lehet a védelembe vétel, de ha ez nem elég kezdeményezni lehet a gyermek másnál történő elhelyezését, szükség esetén elrendelhető az átmeneti illetve tartós nevelésbe vétele is. Az átmeneti ill. tartós nevelt gyermek elhelyezhető speciális gyermekotthonban, illetve súlyos veszélyhelyzet esetén elrendelhető nevelési felügyelete. Ebben az esetben személyi szabadsága is korlátozható. (a tv módosítás tervezet ezt lehetővé tenné az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében is.)
Közvetett tettesség
Külön probléma, ha az elkövető a gyermeket eszközként használja fel a cselekmény elkövetéséhez, elletve beszámíthatatlan személyt használ fel. Ilyen esetben közvetett tettességről beszélünk. Közvetett tettességnél a gyermek terhére az elkövetés nem róható fel, így a gyermekvédelmi intézkedés a felhasználóval illetve a gondviselővel szemben merül fel. Ha azonban a gyermekkorú elkövető pszichikuma a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos körülményeket legalább részben érzékeli (12-14 év között elkövetett, vagy akár a 14 születésnap előestéjén elkövetett bűncselekmény) a gyermekvédelmi jogkövetkezmények a gyermekre nézve is tartalmazhatnak magatartási szabályokat (pl. 22 óra után nem tartózkodhat nyilvános helyen a markecoló gyermek).
A gyermek és ifjúságvédelmi koordinátor
Az eljárás fontos időszaka a bűncselekmény elkövetése (felderítése, a büntetőeljárás alá vonás) és a jogerős bírói ítélet kihirdetése közé esik. Korábban erre az időszakra az un megelőző pártfogolást lehetett elrendelni. A rendőrségnek a büntető eljárás alá vonásról értesítenie kell a gyámhatóságot. A Gyámhatóság ilyen esetben védelembe veheti a fiatalt, magatartási szabályokat írhat elő számára. Az ügyeikben folytatott eljárásokat figyelemmel kíséri a szociális és gyámhivatal gyermek és ifjúságvédelmi koordinátora is.
Álláspontom szerint vissza kellene állítani a gyermekkorúak esetében a megelőző pártfogolást, és ezt a koordinátor feladatkörébe kellene utalni.
Eseti gondnok
Ha a büntetőeljárás alá vont kiskorúnak nincs törvényes képviselője, illetve az nem képviselheti a gyermeket (mert együtt követték el a bűncselekményt, vagy a gyermeket az elkövetéshez felhasználta) részére a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. Célszerű ilyen esetben a gyermekjóléti központ családgondozóját kirendelni. Itt kötelező a készenlét, így az érintett bevonása az esti órákban és a hétvégén is biztosítható.
Más a helyzet, ha a kiskorú tanúként vesz részt az eljárásban, ilyen esetben a gyámhatóság is eljárhat.(Be. 57§./1./bek.)
Ha sértett a kiskorú – képviseletére – érdekellentét esetén – eseti gondnok rendelésének van helye. (Be.56.§/2./ Ügyvédnek meghatalmazást a gyámhatóság is adhat.
A Be. 61.§.a értelmében a bíróság és az ügyész a gyámhatóságot is megbízhatja a büntetőeljáráshoz szükséges eljárási cselekmény végzésével. A bíróság és az ügyész a gyámhatóságot iratok rendelkezésre bocsátására is felhívhatja (Be.71.§./3/)
Feljelentési kötelezettség
A gyámhatóságot is terheli a feljelentési kötelezettség.(Be.171,§./2./) Ennek néhány esete: kiskorú veszélyeztetése, tartás elmulasztása, gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény. (megrontás, nemi erőszak, szemérem elleni erőszak stb.) családi állás megváltoztatása, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, tiltott pornográf felvétel készítése, kerítés (kiskorú érintett esetén) vérfertőzés, üzletszerű kéjelgés stb.
Magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetén, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes a törvényes képviselője is előterjesztheti a magánindítványt akár a sértettel párhuzamosan, míg cselekvőképtelensége esetén csak a törvényes képviselő jogosult az előterjesztésre. Ilyen esetekben a gyámhatóság is jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Ugyancsak a gyámhatóság terjeszti elő a magánindítványt, ha a bűncselekményt a sértett hozzátartozója követte el. Ezen eljárási cselekmények megtételéhez a gyámhatóság számára a szociális és gyámhivatal gyermek és ifjúságvédelmi koordinátora segítséget nyújt.
Jelen cikk keretei között nincs mód részletesebb elemzésbe bocsátkozni. Célom elsősorban az volt, hogy a gyámhatóságok (és társszerveink) figyelmét felhívjam a büntetőeljárásban betöltött fontos szerepükre, valamint a Szociális és Gyámhivatal e kevésbé ismert feladatkörére, a gyermek és ifjúságvédelmi koordinációra is.