Az ingatlanokon képződő települési szilárd és folyékony hulladékok környezetkímélő kezelésében kiemelt szerepe van a települési önkormányzatoknak tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján közszolgáltatás keretében kell biztosítaniuk a hulladékok összegyűjtését, valamint hasznosítását vagy ártalmatlanítását.

Elöljáróban kijelenthető, hogy a települési szilárd hulladékok terén kedvezőbb állapotok uralkodnak a megyében, mint a folyékony hulladékok esetében. Erre a következtetésre juthatunk, ha röviden áttekintjük a két hulladékáram fontosabb ismérveit, a korszerű hulladékgazdálkodás érdekében tett erőfeszítések eredményeit, a jelenlegi hiányosságokat, illetve negatív jelenségeket.
A települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlesztésében nagy előrelépést jelentett a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer nevű projekt, amelynek a megvalósítása érdekében létrehozott önkormányzati társuláshoz néhány település kivételével az egész megye csatlakozott. Az újonnan képződő, hasznosítható települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése végett az ISPA támogatású projektben együttműködő településeken gyűjtőszigeteket létesítettek és a biohulladékok külön gyűjtését szolgáló edényeket szereztek be. Egy gyűjtősziget 4 db 1100 literes gyűjtőedényből áll, amelyekben papír, műanyag, üveg és fém hulladék gyűjtését végezik. A biohulladékok gyűjtését 120 literes edények biztosítják. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer részeként hulladékudvart létesítettek, illetve a korábban épült udvar eszközeit fejlesztették Zalaegerszegen, Lentiben, Nagykanizsán, Letenyén, Zalalövőn, Pacsán, Zalaszentgróton és Keszthelyen. A hulladékok begyűjtéséhez a járműpark új eszközökkel bővült. A szállítás költségeinek optimalizálása végett a kétütemű szállításhoz Keszthelyen és Lentiben átrakóállomást építettek. A szelektíven begyűjtött hulladékok tisztító válogatásához Keszthelyen, Nagykanizsán, Zalabéren és Zalaegerszegen válogató művet létesítettek. A biohulladékok hasznosításához komposztáló telep épült Zalaegerszegen, Lentiben, Nagykanizsán, Zalabéren és Keszthelyen. A szelektív gyűjtés után visszamaradt un. maradékhulladék ártalmatlanítását szolgáló, a követelményeknek megfelelő lerakó telepek körét bővítették a Zalabéren megépült, 1 millió m3 hulladék befogadására alkalmas létesítménnyel.
A projekt az előbbiekben ismertetett fejlesztések mellett felvállalta a településeken található, önkormányzati vagy állami tulajdonú területen lévő, korszerűtlen lerakók rekultiválását. A környezetvédelmi hatóság által engedélyezett tervek alapján várhatóan 2009. év végéig 120 lerakó rekultiválása fejeződik be.
A települési szilárd hulladék terén nem csak Zala megyére jellemző negatív jelenségként meg kell említeni az illegális hulladék elhelyezést. Az ingatlanon, az ingatlan tulajdonosának tudta és beleegyezése nélkül elhelyezett hulladékot a törvény elhagyottnak nevezi. Az elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége annak tulajdonosát, a tulajdonos ismeretének hiányában a terület tulajdonosát terheli. A közterületen elhagyott hulladék elszállításának a kötelezettsége az önkormányzat feladata. Nem teljesítés esetén a környezetvédelmi felügyelőség az önkormányzattal szemben kötelezéssel él. A nem közterületen elhagyott hulladék ügyében környezetvédelmi hatósági jogkörre a jegyző rendelkezik.
A megye aprófalvas településszerkezete is szerepet játszik abban, hogy a 257 településből jelenleg 122-ben nincs közcsatorna. A közcsatornára nem kötött ingatlanokon a gyűjtők ürítéséből származó szennyvíz, vagyis a települési folyékony hulladék (továbbiakban: TFH) összegyűjtését és ártalommentes kezelését az önkormányzatoknak szintén közszolgáltatás keretében kell biztosítani. Jogkövető módon eljárva a megyében a TFH közüzemi szennyvíztisztító telepre szállítható vagy kihelyezhető mezőgazdasági területre. A megye 35 tisztító telepe közül csak a zalaegerszegi, a lenti és a nagykanizsai fogad szippantott szennyvizet. A zalaegerszegi telep fejlesztése megtörtént (napi 420 m3-t tud kezelni) és hamarosan a nagykanizsaira is sor kerül, amely révén a jelenleginél (50 m3) jóval nagyobb mennyiség fogadására nyílik lehetőség. Lentiben naponta maximum 50 m3-t kezelnek. További tisztítótelepek TFH fogadásra való alkalmassá tételéhez jelenős beruházásokra lenne szükség, e nélkül a telepeken az elvárt tisztítási hatásfok biztosítása kerülne veszélybe, ami kiemelten a Zala vízgyűjtőn – tekintettel a Balaton vízminősége megóvásának a fontosságára – megengedhetetlen. A keletkező TFH mennyiségének a csökkentése a települések csatornázásával érhető el, amelyet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program irányoz elő. A tisztítótelepi kezelési lehetőséget némileg kiegészítik azok a mezőgazdasági területek (számuk 15-20-ra tehető), amelyekre az illetékes hatóság engedélyével a TFH kihelyezhető. Amennyiben a keletkezési hely közelében (10-15 km-en belül) nincs megfelelő fogadó telep, akkor a TFH szállítási költsége meghaladja a lakosság átlagos teherbíró képességét, ami a gyűjtők illegális kiürítéséhez, a TFH jogellenes elhelyezéséhez vezet.
Tapasztalatom szerint a megye önkormányzatai a települések környezetének megóvását fontos ügynek tartják. E környezetvédő tevékenységben döntő szerep hárul a térség jegyzőire, körjegyzőire, akik a fentiekben említett hulladékok kapcsán számos, jogszabályban meghatározott esetben környezetvédelmi hatóságként, a legjobb tudásuk szerint eljárva teszik a dolgukat.