A katasztrófavédelem 2000. január 1-jével alakult a polgári védelem és a tűzoltóság országos és megyei szintű szervezeteinek integrációjával. Csúcsszerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, melynek területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A helyi feladataikat a polgári védelmi kirendeltségek végzik.

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (ZMKI) területi államigazgatási feladatokat is ellátó rendvédelmi szervként a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben részletezett feladatkörökben, az ott meghatározottak szerint irányító, felügyeleti, közvetlen utasítási, ellenőrzési, hatósági és szakhatósági jogkört gyakorol.
Az igazgató a Zala Megyei Védelmi Bizottság tagjaként irányítja annak Katasztrófaelhárítási Munkacsoportját, mely a védelmi bizottság Operatív Törzseként működik. Rendszeres időközönként tájékoztatja a Zala Megyei Közgyűlést és az megyei védelmi bizottságot a megye katasztrófavédelmi helyzetéről, a tűzoltóságokról, a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységekről, a polgári védelmi szervezetek megalakítási helyzetéről.
Az igazgatóság közvetlenül irányítja és ellenőrzi a helyi szerveként működő polgári védelmi kirendeltségeket (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti). Az egységes szakmai követelmények érvényesülésének biztosítása érdekében felügyeli a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót, Letenye), az önkéntes tűzoltóságot (Zalaszentgrót), a létesítményi tűzoltóságokat, segíti a településeken működő tűzoltó egyesületek működését.
Igazgatóságunk általános tevékenységként, sok más feladat ellátása mellet:
• szervezi a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a társadalmi és karitatív, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését;
• szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos megyék, valamint – a nemzetközi szerződések alapján – a határmenti területek polgári védelmi, katasztrófaelhárítási szerveivel, valamint a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel és a katasztrófavédelem többi együttműködőjével;
• koordinálja a polgári védelmi erők alkalmazása esetén a védekezési tevékenységet;
Az önkormányzati vezetők felkészítését a választási ciklusokat figyelembe véve végezzük. A felkészítés ütemezését, végrehajtásának módját a választást követő évben kötelező érvényűen és teljes körben, éves rendszerességgel pedig ismertfelújító és ismeretbővítő céllal tervezzük és hajtjuk végre. A felkészítéseket a területileg illetékes helyi védelmi bizottság bázisán a polgári védelmi kirendeltségek közreműködésével hajtjuk végre, kistérségi, körjegyzőségi, esetenként honvédelmi körzetenkénti csoportosításban. Emellett honvédelmi körzetenként folytatjuk a polgármesterek önkéntes segítőinek felkészítését, kiképzését, évente 20-25 fő részvételével, ezzel is erősítve a települési polgári védelmi parancsnokságok szakmai felkészítését.
A polgári védelmi szervezetek leghatékonyabb felkészítési formáját a települési polgári védelmi gyakorlatok jelentették. A lakosság felkészítési tevékenység kapcsolódva a települési gyakorlatok megszervezéséhez falugyűlések megtartásával, a települések polgármestereihez eljuttatott írásos tájékoztató anyagokkal, illetve a településre veszélyt jelentő üzemek környezetében élő lakosság részére készült tájékoztatók útján valósult meg.
Az ifjúság felkészítése az OKF által évente meghirdetett felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági versenysorozatra történő felkészítéssel, polgári védelmi szakkörök, valamint a nyári szünetek idejére szervezett nemzetközi tűzoltó és polgári védelmi ifjúsági táborok megszervezésével történik.
A megelőző tevékenység részben a felkészítéssel és a tervezés koordinációjával valósul meg. Ezen kívül fontos megelőző feladatot jelentenek a megyei védelmi bizottság irányító, koordináló szerepköréből adódóan végzett ellenőrzések, felmérések, mint a települések csapadékvíz elvezető rendszereinek évente végzett állapotfelmérése, a települések ár- és belvíz elleni védekezési tervei meglétének ellenőrzése, illetve a hiányzó tervek pótlásának elrendelése a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok szakmai támogatásával.
A közelmúlt rendkívüli eseményei és a kárelhárítás, kárenyhítés érdekében végzett tevékenységünk.
A megye területén katasztrófahelyzet nem került kihirdetésre, de a lakosság megszokott életvitelét jelentősen befolyásoló események bekövetkeztek.
2009-ben a megye területén a tűzoltóságok 1352 esetben vonultak ebből tűzesethez 361, műszaki mentéshez 838 alkalommal. A ZMKI Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportjának bevetésére 4 esetben került sor.
A rendkívüli időjárási körülmények során többségében önkormányzati tulajdonú objektumok (utak, hidak, járdák, csapadékvíz elvezető árkok és műtárgyai, épületek) károsodtak. A vis maior pályázatok benyújtásában a jogszabály által előírt feladatait a ZMKI minden esetben végrehajtotta. 2009. július 07-éig összesen 50 vis maior pályázatot nyújtottak be.
A téli rendkívüli időjárás, illetve a tavaszi ár- és belvíz elleni védekezés feladatait az arra szakosodott szervek általában saját hatáskörben kezelni tudták. 2008-2009 telén azonban a havazás, a hőmérsékleti és szélviszonyok együttes hatása következtében a megye több területén vezetékszakadások és oszlopkidőlések következtében akadozott egyes területek elektromos ellátása. A helyzet kezelésében a megyei védelmi bizottság és a ZMKI is szerepet vállalt, különböző intézkedésekkel igyekezett az áramkimaradás idejét lerövidíteni, illetve az ideiglenes áramellátást megoldani.