Az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének erősítése korunk egyik legnagyobb kihívása a Rendőrség számára. Cikkünkben rövid tájékoztatást adunk a teljesség igénye, valamint az adatvédelmi és személyiségjogi szempontok tárgyalása nélkül a Rendőrség által működtetett térfigyelő kamerarendszerekről.

Az objektív bűnügyi mutatók ellenére Zala megyében is – az ország más megyéihez hasonlóan – érzékelhető az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének gyengülése. Az állampolgárok részéről joggal merülhet fel kérdésként, hogy a Rendőrség megteszi-e a szükséges intézkedéseket a közbiztonság szavatolása érdekében.
Hazánkban, a közelmúltban történt események következményeként országos, illetve megyei intézkedések történtek az állampolgárok biztonságérzetének növelésére, így többek között például a Közbiztonsági Háló program keretében a „látható rendőrség” célként került meghatározásra. Lényege, hogy minden településen biztosított legyen a rendőri jelenlét.
Az ember és a technika együttes jelenléte, mint egy lehetséges megoldást mutat a kívánt biztonsági súlypontok követelményszintű kialakítására és a rendőri erő átgondoltabb alkalmazására. Természetesen nem új ötletekről, törekvésről beszélünk, hiszen korábban is történtek már erőfeszítések a közbiztonság erősítésére, azonban az ismert pénzügyi-gazdasági nehézségek miatt újra előtérbe került a humán erőforrás racionális módon történő kiváltása, megerősítése a különböző technikai alkalmazások igénybe vételével.
„A Rendőrség vezetése a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében folyamatosan törekedett és törekszik arra, hogy a tudomány és technika vívmányait bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében felhasználja. Ennek keretében ismerte fel a közterületen elhelyezett térfigyelő rendszerek jelentőségét, illetve azt, hogy a közterületen elkövetett jogsértő cselekmények bizonyításának ilyen módon történő megkönnyítésével jelentős mértékben segítheti a törvényben meghatározott feladatok ellátását.”  
A fent említett programot és a szubjektív biztonságérzet erősítését szolgáló törekvéseket jól kiegészítik a közterületi térfigyelő kamerarendszerek működtetéséből adódó lehetőségek.
A kamerarendszerek a megye hat településén: Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Zalakaroson, Hévízen és Felsőpáhokon, összesen huszonöt kiépített állással kerültek felállításra az elmúlt években.
A kiépítés igénye elsősorban a Rendőrség és a helyi önkormányzatok részéről fogalmazódott meg.
A térfigyelő kamerarendszerek központjai a rendőrkapitányságokon találhatóak, a rendszerek működtetése, valamint a felvételek felhasználásának rendje, a megőrzésük megfelel a hatályos jogszabályoknak és belső normáknak.
Az alkalmazott kamerák mindegyike mozgó, vagy állóképet közvetít a központi számítógépekre. Alapműveletként a beállított járőrútvonal (pásztázás) képeinek rögzítésére kerül sor, amennyiben olyan jellegű esemény történik, amely részletesebb elemzést, vagy intézkedést igényel, úgy kézi irányítással a felvételek kezelhetők, rögzíthetők DVD (CD) lemezre, azok bármikor visszakereshetők.
A rendszer bővítése a szakmai tapasztalatok figyelembe vételével folyamatosan napirenden van, amely továbbra is a Rendőrség és az önkormányzatok szoros együttműködésében valósítható meg. A bővítésben jelentős szerepet játszanak a helyi önkormányzatok mellett a helyi közbiztonsági, bűnmegelőzési alapítványok is.
A térfigyelő kamerák elhelyezkedése optimálisnak mondható annak ellenére, hogy az alkalmazási helyek megállapításánál a műszaki paramétereket is figyelembe kellett venni. Azonban e tényezők a bűnmegelőzési, bűnüldözési szempontokat nem írták felül, azokat nem sértették. Az eszközök felszerelését minden esetben alapos helyszíni felmérés, valamint közbiztonsági adatelemzés előzte meg.
A kamerarendszerek központi gépei és kezelői apparátusuk a rendőrkapitányságok ügyeletén kerültek elhelyezésre, így a rendszer alkalmas az azonnali rendőri reagálás kiváltására, a rendvédelmi szervezet műveletének támogatására. Az adatkinyerés módja, a kezelő és a betekintő személyek dokumentálása folyamatos, a normákban előírt naplók alapján történik.
A kamerák által rögzített képek mind a szabálysértési eljárásokban, mind a büntetőeljárásokban, valamint a bűn- és balesetmegelőző munkában is felhasználható a hatályos jogszabályi keretek között. A rendezvénybiztosítások során a kisebb-nagyobb csoportok haladási útvonala követhető, az esetleges jogsértő magatartások felderíthetők és dokumentálhatók.
A kamerarendszerek objektív megítélése szempontjából elengedhetetlenül hozzátartozik az esetleges hátrányok (nehézségek), valamint az előnyök (effektivitás) összevetése.
Hátrányai közé sorolhatóak a hardver- és szoftverfejlesztéshez kapcsolódó finanszírozási nehézségek, illetve az a paradoxon, hogy bár emberi erőforrás kiváltására alkalmazzuk, mégis a hatékony működtetéséhez emberi munkaerő szükséges. A rendszer speciális kvalifikációt igényel, azaz a kezelőnek képes kell lennie a technika működtetésére, az észleltek jogi és kriminalisztikai elemzésére-értékelésére, valamint a releváns adatok rendőri aktivitásban történő felhasználására, a rendvédelmi apparátus mozgásba hozásában.
A rendszerek egyértelműen azonosított előnyei, hogy valós idejű vizuális információkat biztosítanak a rendelkezésre álló erő alkalmazásához. Olyan közterület figyelése is lehetséges, ahol a rendőri állomány nem, vagy csak ritkán tud jelen lenni. A rendszer alkalmas, vagy alkalmassá válhat konkrét bizonyítékok (például személy és rendszám felismerése) rögzítésére.
A térfigyelő kamerarendszerek helyi kialakítása, a meglévők bővítése napjainkban is aktuális feladat, amely a Rendőrség, a helyi önkormányzatok, a kistérségek és a civil szervezetek együttműködésének konkrét területe.
Zárógondolatként érdemes megemlíteni, hogy nem téveszthetjük szem elől azt a társadalmi törvényszerűséget, hogy a technika fejlődése magával hozza az azt alkalmazó szervezet, valamint a szervezet által alkalmazott eljárások fejlődését, így a Rendőrség sem mondhat le e vívmányok alkalmazásáról.